Bálint Péter
orvos, nefrológus
Született: 1911. augusztus 26. Budapest
Meghalt: 1998. április 17. Budapest
Temetés: 1998. április 30. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Dédszülei, apai: ?, Mandel Sára; Politzer Sámuel (1804–1896), Pinkus Róza (1816–1900);
Dédszülei, anyai: Kedacic/Kedacsics Ferenc (†1876. febr. 18. Temesvár), Kuncz Bibiana, ?, ?.
Nagyszülei: Bleyer József (1834–1891. okt. 1. Bp. Temetés: 1891. okt. 2. Izraelita Sírkert) gabonakereskedő, Politzer Julianna (1844–1921. jún. 18. Bp.); Kedacic István jogász, a zágrábi kir. báni tábla ítélőbírája, Melusin Zsófia.
Szülei: Bálint Zoltán (= 1892-ig Bleyer Zoltán, 1871. márc. 6. Nagyvárad, Bihar vm.–1939. jan. 17. Bp. Temetés: 1939. jan. 19. Kerepesi út) építész, művészeti író, Kedacic Stefánia (1880. aug. 20. Újgradiska, Horvátország, Pozsega vm.–1961).
Bálint Zoltán testvére: jékei Bálint Imre (1873. febr. 20. Bp.–1943. jún. 24. Temetés: 1943. jún. 26. Farkasrét) író, újságíró, minisztériumi osztályfőnök, dr. Bálint Rezső (1874. okt. 22. Bp.–1929. máj. 23. Bp. Temetés: 1929. máj. 25. Kerepesi út) orvos, belgyógyász, ny. r. tanár, a budapesti I. sz. Belklinika igazgatója.
Kedacic Stefánia 2. férje: Lobmayer Géza (1880. máj. 11. Bp.–1940. okt. 8. Bp.) orvos, egyetemi magántanár, kórházigazgató főorvos.
Felesége:
1. dr. Dubszky Mária (= Dubsky Marianne, 1912. júl. 22. Bp.–1982. szept. 21. Bp.) vegyész, Dubszky Alfréd Ottó kereskedő, majd a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt. igazgatói titkára és Krauss Valéria leánya.
Gyermeke, fia: Bálint András (1943–) színész és dr. Báint Tamás (1946–) orvos.
2. Fekete Ágnes (1924. júl. 13. Bp.) orvos, patológus, tudománydoktor, Fekete László virágkereskedő és Kovács Gabriella leánya. Elvált.
3. Deutsch Mária (1934–2003. júl. 6. Bp. Temetés: 2003. júl. 15. Fiumei út).
A Bleyer család 1892-ben vette fel a Bálint családnevet, 1907-ben katolizált, Bálint Imre 1928-tól használta a jékei előnevet.
Iskola
A ciszterci rend budapesti Szent Imre Gimnáziumában éretts. (1928), budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1934) és bölcsészdoktori okl. (1936), a klinikai kémia tárgykörben magántanári szerzett (1945), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Élet- és Kórvegytani Intézete gyakornoka (1934–1936). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1936–1946) és magántanára (1945–1948), a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika klinikai főorvosa (1945–1948) és magántanára (1948–1950). A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara mb. előadó tanára (1948–1950).
A BOTE, ill. a SOTE Élettani Intézete ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1982) és az Intézet igazgatója (1950–1981), tud. tanácsadója (1981-től) és tb. szenátora (1983-tól).
Bálint Péter élettani, biokémiai és kísérletes patológiai kutatásokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a plazmafehérjék kémiai tulajdonságát vizsgálta, elsőként mutatta ki az albumin és a globulin kémiai összetételét, majd a tubuláris tényezők szerepét tanulmányozta az azotaemia (= nitrogéntartalmú vegyületek kóros felszaporodása a vérben) kialakulásában. Később érdeklődése vesefiziológiai és kísérletes vesepatológiai kutatások felé fordult.
Bálint Péter mindenekelőtt a veseelégtelenség és a vérkeringés kapcsolatát vizsgálta. A vese rendkívül sok vérrel „gazdálkodik”, a szervezetben keringő teljes mennyiség közel 20%-ával (közben a vese az átlagos emberi testnek alig 1%-a!) Ebből az egyötödnyi mennyiségű vérből egy emberi vese naponta átlagosan 180 liternyi szűrletet választ ki – természetesen folyamatosan – de e szűrlet 99%-át visszanyeri a szervezetnek (közben naponta egy-másfél liternyi vizeletet termel). Korábban azt feltételezték, hogy veseelégtelenség során a vese kevesebb vérhez jut, de Bálint Péter és kutatócsoportja jött rá arra, hogy ez így nem igaz. Az elégtelenül működő vese is ugyanannyi vért kap, mint az egészséges, csak az nem jut el a vesén belül oda, ahová kellene, ezért az nem tudja a vizeletet kiválasztani. Kísérletes állatmodellekben bizonyította, hogy hogyan oszlik meg a vér a beteg vese érhálózatában. Bár nem ellenezte a veseátültetést, de inkább arra törekedett, hogy kísérletes kutatásaival, előzzék meg a transzplantációt – inkább „javítsák ki” a vese működését (a szervátültetéseket nagyon kockázatosnak vélte).
Bálint Péter kidolgozta a vese véráramlás meghatározásának közvetlen (direkt) módszerét, nemzetközileg is az elsők között mutatott rá, hogy egyes vesebetegségekben megváltozik a vesén belüli vérkeringés, s ez gyakran a veseműködés leállításához is vezethet. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a poszttraumás veseelégtelenségek patomechanizmusa és terápiás lehetőségeinek feltárása terén. Több alapvető jelentőségű egyetemi tankönyv mellett A vese működésével és betegségeivel foglalkozó monográfiája a magyar orvosi irodalom klasszikusa, egyik legtöbbet idézett szakkönyve.
Emlékezet
Bálint Péter Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el a Fiumei úti sírkert akadémiai parcellájában nyugszik, ahol márvány síremlékét is elhelyezték. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). Emlékére a Magyar Orvosi Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesülete (MOLSZE) Bálint Péter-emlékérmet alapított (a MOLSZE tízéves jubileumára, Némethy Balázs formatervező művész alkotása, 2007).
Elismertség
Az MTA Nephrológiai és Urológiai Bizottsága tagja.
A Magyar Élettani Társaság (MÉT) vezetőségi tagja (1966-tól), a Magyar Urológusok és Nephrológusok tagja.
A Német Nephrológiai Társaság tb. tagja, a Német Élettani Társaság tagja.
Elismerés
Akadémiai Díj (1964), Hőgyes Endre-emlékérem (1980), Szent-Györgyi Albert-díj (1996).
Magyar Köztársasági Érdemrend (kiskeresztje, 1948), Hufeland-emlékérem (Német Demokratikus Köztársaság, arany, 1964), Munka Érdemrend (arany, 1981).
Szerkesztés
A Kísérletes Orvostudomány és az Acta Physiologica főszerkesztője (1976-tól).
Főbb művei
F. m.: önálló munkái, tankönyvei, jegyzetei: Az emberi szérumfehérjék aminósavtartalma, különös tekintettel a vércsoportokra. Bölcsészdoktori értek. (Bp., 1936)
Élettani jegyz. 1–2. (Bp., 1951–1955 és utánnyomások)
Élettani gyakorlatok. Egy. jegyz. (Bp., 1951 és utánnyomások)
Klinikai laboratóriumi diagnosztika. Egy. tankönyv. Írta többekkel. Szerk. B. P. (Bp., Egészségügyi Kiadó, 1952; 2. bőv. és átd. kiad. Bp., Művel Nép Könyvkiadó, 1955; 3. bőv. és átd. kiad. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1962; németül: Klinische Laboratoriumsdiagnostik. I–II. köt. Berlin, 1962–1964)
A veseműködés idegi szabályozása. Doktori értek. (Bp., 1955)
Grundriss der Physiologie. I–II. köt. Szerk. B. P. (Bp., 1960)
Aktuelle Probleme der Nierenphysiologie. (Berlin, 1961)
Az élettan tankönyve. Szerk. Egy. tankönyv. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1963; 2. átd. kiad. 1965; 3. átd. kiad. 1968; németül: Lehrbuch der Physiologie. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963)
Nierenclearance. Technik, Bewertung, Ergebnisse in Klinik und Experiment. (Abhandlungen die Pathophysiologie der Regulationen. 9. Jena, 1965)
A vese. Monográfia. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1966)
Normale und pathologische Physiologie der Nieren. Monográfia. (Berlin, 1969)
A kísérletes akut veseelégtelenség kialakulásának mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1970. nov. 12.)
Orvosi élettan. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1972; 2. jav. kiad. 1975; 3. jav. kiad. 1979; 4. átd. kiad. 1981; 5. átd. kiad. 1986)
Élettani konzultációk. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1972; 2. kiad.. 1973; László Katalinnal. 3. átd. kiad. 1982)
Az akut és a krónikus kísérletes veseelégtelenség hemodinamikai vonatkozásai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. márc. 17.).
F. m.: tanulmányai: Typhusbetegek elektrokardiogrammja. (Budapesti Orvosi Újság, 1943. 41.)
A nátrium és klór megoszlása a vérserum és a savós üregek folyadékgyülemei, valamint a liquor cerebospinalis között. Benkő Györggyel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1948)
Vizelet nélküli clearance-meghatározás. Hársing Lászlóval és Lenner Marianne-nal. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
A vesefiziológia néhány prolémájáról. B. P. előadása a Magyar Élettani Társaság 1951. évi XVII. Vándorgyűlésén. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Adatok a clearance-módszerek értékelhetőségéhez. Többekkel. – A narkózis védőhatása a posthaemorrhagiás veseelváltozásokra. Többekkel. – Gerincátmetszett kutyák veseműködése posthaemorrhagiás hipotoniában. Többekkel. – Tubularis tényezők a posthaemorrhagiás anuria létrejöttében. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
Nervous Factors in the Genesis of Posthaemorragic Anuria. Többekkel. – The Protective Effect of General Anaesthesia on Posthaemorragic Renal Changes. Többekkel. – Tubular Factors in Posthaemorrhagic Oliguria and Anuria. Többekkel. (Acta Physiologica, 1954)
Adatok a kutya glomerulus filtrációjának méréséhez. Kiss Évával és Szalay Zsuzsannával. – Az extracelluláris tér – inulin tér – látszólagos növekedése nephrectomizált kutyában. Forgács Ivánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1956)
The Nervous Regulation of Renal Adaptation. Fekete Ágnessel és Szalay Zsuzsannával. (Acta Physiologica, 1956)
The Apparent Expansion of the Extracellular Space – Insulin Space – in the Nephrectomized Dog. Forgács Ivánnal. – On the Measurement of Glomerular Filtration Rate in the Dog. Kiss Évával és Szalay Zsuzsannával. – Renal Blood Flow in Water Deprivation Oliguria and in Osmotic Diuresis. Kiss Évával és Szalay Zsuzsannával. (Acta Physiologica, 1957)
A denervált vese működéséről. Többekkel. – Az általános keringés és a vesekeringés viszonya súlyos dehydratioban. Sturcz Józseffel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
A veseszövet – inulin és PAH tárolásáról. Forgács Ivánnal. – Kisebb vérvételek hatása a perctérfogatra és a vesekeringésre. Kiss Évával és Sturcz Józseffel. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Cardiac Output and Renal Blood Flow in Acute Hypotension. Kiss Évával és Sturcz Józseffel. – Influence of Nonshocking Haemorrhage on Cardiac Output and Renal Blood Flow. Kiss Évával és Sturcz Józseffel. (Acta Physiologica, 1959)
Einfluss der Grosshirnrinde auf die Wasser- und Natriumausscheidung. (Acta Biologica, 1959)
The Relation between Cardiac Output and Renal Circulation in Severe Dehydration. Sturcz Józseffel. (Acta Medica, 1959)
Circulation and Renal Function in the Dehydrated Dog. Fekete Ágnessel. (Acta Physiologica, 1960)
Advances in Renal Functional Diagnostics. (Acta Medica, 1963)
Az intrarenalis ellenállás megoszlása normális kutyavesében. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1970)
A veseartéria időleges leszorításának hatása az intrarenalis keringésre. Fekete Ágnessel és Szőcs Évával. – Az intrarenalis nyomásgrádiens, valamint az intrarenalis érszakaszok ellenállása dehydratios azotaemiában. László Katalinnal és Szőcs Évával. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1972)
Effect of Mercuric Chloride Intoxication on Intrarenal Pressure Gradients and Vascular Resistances. László Katalinnal és Szőcs Évával. (International Urology and Nephrology, 1975)
Intrarenalis haemodinamika posztobstruktív diuresisben kutyában. Juszkó Juliannával és László Katalinnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1979)
A kísérletes akut veseelégtelenség. László Katalinnal és Szőcs Évával. (Orvosképzés, 1979)
A vese haemodinamikája egyoldali 24 órás uréterelzárás alatt és után. László Katalinnal és Juszkó Juliannával. (Kísérletes Orvostudomány, 1979).
F. m.: tanulmányai: az Orvosok Lapjában: A vérfehérje-szerv működése és megbetegedései. (1946. 8.)
Kísérletes megfigyelések a konyhasó-anyagcseréről. B. Kabdebó Ilonával. (1946. 19.)
Serum phosphatase meghatározás. Komáromy Istvánnal és Lenner Marianne-nal. (1947. 32.)
Nátrium-, maradéknitrogén- és fehérjemeghatározás 0,2 cc vérserumban. Kabdebó Ilonával. (1947. 46.)
A „száraz” sóretentio és a szervezet reakciója nagymennyiségű NaCl-bevitelre. Lazarovits Istvánnal és Lenner Marianne-nal. – A szervezet víztereinek meghatározása. Plazmatérfogat, extracelluláris és intracelluláris tér. Lazarovits Istvánnal és Szabó Györggyel. (1948. 13.)
Tapasztalatok a prothrombin-idő kígyóméreggel történő meghatározásáról. Zsótér Tamással. (1948. 25.)
Hypersalaemiás eredetű tubularis azotaemia. Előzetes közlemény. Többekkel. – Nádcukor-injekció által okozott tubularis azotaemia. Hársing Lászlóval és Lenner Marianne-nal. (1948. 41.).
F. m.: tanulmányai az Orvosi Hetilapban: Hypoproteinaemia és paraproteinaemia. (1943. 43.)
Tubularis tényezők a dehydratios azotaemiák létrejöttében. Előzetes közlemény. Gömöri Pállal és Hársing Lászlóval. (1948. 21.)
Egyszerű carbamid-meghatározás serumban és vizeletben. Kincses Antallal és Zsiga Imrével. (1948. 22.)
Acut hyposalaemia és anuria hypertoniás glucose oldat subcutan bevitelére. Gyulai Ernővel és Zsoldos Istvánnal. (1949. 7.)
Újabb adatok a posthaemorrhagiás antiria létrejöttének mechanizmusához. Fekete Ágnessel, László Katalinnal, Pintér Gáborral. (1953. 26.)
Interoceptív reflex a veseműködés szabályozásában. Többekkel. (1954. 8.)
Az ozmotikus és a térfogati szabályozás kérdéseiről. (1957. 46.)
A vese-vérátáramlás hypotensiv és hypovolemiás állapotokban. (1961. 29.)
A postischaemiás veseleégtelenség. (1964. 3.).
Irodalom
Irod. és családi források: Kedacsics István államügyész-helyettes eljegyezte Melusin Zsófia temesvári kisasszonyt. (Hölgyek Lapja, 1878. aug. 11.)
Elhunyt Bleyer József. (Pesti Hírlap, 1891. okt. 3.)
Kiskorú Bleyer Zoltán, Imre és Rezső budapesti illetőségű és ugyanottani lakosok családnevének „Bálint”-ra történő változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap, 1892. jún. 24.)
Bálint Zoltán építőművész eljegyezte Kedacic Stefánia kisasszonyt. (Pesti Napló, 1907. okt. 29.)
Bálint Zoltán. (Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. I. Abádi–Günther. Bp., 1915)
Életmentő operációt hajtottak végre Bálint Rezső professzoron. (Budapesti Hírlap, 1929. ápr. 9.)
Bálint Rezső orvos professzor meghalt. (Budapesti Hírlap, 1929. máj. 24.)
Bálint Rezső orvostanár pajzsmirigyrákban hirtelen meghalt. (Magyar Hírlap, 1929. máj. 24.)
Eltemették Bálint Rezsőt. (Magyar Hírlap, 1929. máj. 26.)
Dr. Bálint Péter eljegyezte Dubsky Marianne-t, Dubsky Alfréd titkár leányát. (Vegyi Ipar, 1935. nov. 20.)
Bálint Zoltán halála. (Magyar Nemzet–Pesti Hírlap, 1939. jan. 18.)
Meghalt Bálint Zoltán építőművész. (Magyarország, 1939. jan. 18.)
Doktorrá avatás a pécsi egyetemen: dr. Bálint Péterné Dubsky Mária Anna [!] bölcsészdoktor. (Dunántúl–Pécsi Napló, 1939. ápr. 27.)
Bálint Imre halála. (Az Újság, 1943. jún. 27.)
Dr. Bálint Péter pécsi magántanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1945. aug. 24.)
Dr. Bálint Péter klinikai főorvosi kinevezése. (Magyar Közlöny, 1946. okt. 13.)
Dr. Bálint Péter budapesti magántanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1948. szept. 16.)
Dr. Bálint Péter budapesti egyetemi ny. r. tanári kinevezése. (Magyar Közlöny, 1950. szept. 23.)
Szállási Árpád: Bálint Rezső. (Orvosi Hetilap, 1974. dec. 15.)
Hajduska István: Mi a shock-vese oka? Beszélgetés Bálint Péter akadémikussal a fiziológus feladatairól. (Magyar Nemzet, 1976. aug. 23.)
Szatmári Jenő István: Kutatási területe: a vese. Bemutatjuk Bálint Péter akadémikust. (Szolnok megyei Néplap, 1979. okt. 6.)
Szatmári Jenő István: A magyar tudomány arcképcsarnokából. Bemutatjuk Bálint Péter akadémikust. (Nógrád megyei hírlap, 1979. okt. 7.)
Elhunyt dr. Dubsky Mária. (Magyar Nemzet, 1982. okt. 7.)
Meghalt dr. Bálint Péter orvos-fiziológus, akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára. (Népszabadság, 1998. ápr. 18.)
Spät András: Bálint Péter. (Magyar Tudomány, 1998. 9.)
Elhunyt dr. Bálint Péterné Deutsch Mária. (Népszabadság, 2003. júl. 11.).
Irod.: műveiről: Gömöri Pál: B. P.: Nierenclearance. Technik, Bewertung, Ergebnisse in Klinik und Experiment. (Orvosi Hetilap, 1966. 33.)
Karády István: B. P.: A vese. Monográfia. (Orvosi Hetilap, 1967. 24.)
Varga Emil: B. P.: Élettani konzultációk. (Orvosi Hetilap, 1973. 44.)
Obál Ferenc: B. P.: Orvosi élettan. (Orvosi Hetilap, 1974. 13.)
Lissák Kálmán: B. P.: Orvosi élettan. (Orvosi Hetilap, 1977. 3.).
Irod.: lexikonok: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89G9-F9Q2-D?cat=292437 (Bálint Imre születési anyakönyve, 1873)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/347664 (Bleyer József gyászjelentése, 1891)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D143-R83?i=210&cc=1452460 (Kedacic Stefánia és dr. Lobmayer Géza házassági anyakönyve, 1920)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69HQ-1YT?i=56&cc=1452460 (Bleyer Józsefné Politzer Julianna halotti anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1G3-Z2F?i=68&cc=1452460 (Bálint Imre és Kürschner Franciska házassági anyakönyve, 1928)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6X1W-81G?i=87&cc=1452460 (Dr. Bálint Rezső halotti anyakönyve, 1929)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/319417 (Dr. Bálint Rezső gyászjelentése, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6143-ZXT?i=121&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AW8LJ-P4ZM (Bálint Péter és Dubszky Mária házassági anyakönyve, 1936)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-XCZ7-D47?i=5&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A788M-MN3Z (Bálint Zoltán halotti anyakönyve, 1939)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT4J-34?i=82&cc=1452460 (Dr. Lobmayer Géza halotti anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D489-KC7?i=53&cc=1452460 (Bálint Imre halotti anyakönyve, 1943)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/319068 (Bálint Imre gyászjelentése, 1943)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XHRW-6BC?i=9&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D3G-NF95 (Kedacic Stefánia halotti anyakönyve, 1961)
https://mek.oszk.hu/12800/12884/12884.pdf (Bálint Rezső. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára. 1848–1944. I. köt. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Szerk. Kovács I. Gábor. Bp., 2012)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM45005
https://nntp.hu/person/person.php?personid=10638
https://nevpont.hu/palyakep/balint-peter-acc3e
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
