Baló József, nagybaczoni
orvos, patológus
Született: 1895. november 10. Budapest
Meghalt: 1979. október 10. Budapest
Temetés: 1979. október 17. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi székely nemesi családból származott.
Nagyszülei: Baló József (1830–1891), Benkő Rozália; szemerjai Demeter Károly (†1901. okt. 6. Kolozsvár. Temetés: 1901. okt. 8. Kolozsvár, Református Temető) ügyvéd és a Pejacsevich család erdélyi jószágigazgatója, kőszeghi és ilenczfalvi Horváth Anna.
Horváth Anna testvére: Horváth József (†1900. máj. 22. Hídalmás, Szilágy vm.) gyógyszerész.
Szülei: Baló József (1860. máj. 1. Nagybacon, Három szék–1916. nov. 28. Bp. Temetés: 1916. nov. 29. Farkasrét) pedagógus, tanítóképző-intézeti igazgató, Demeter Irén (1871. márc. 25. Kolozsvár–1957. ápr. 8. Bp. Temetés: 1957. ápr. 13. Farkasrét).
[id.] Baló József testvérei: Baló Gyula (1855. nov. 4. Nagybacon–1924. nov. 29. Kaposvár, Somogy vm. Temetés: 1924. dec. 1. Kaposvár) a kaposvári állami főgimnázium r. tanára és Baló László (1856–1919. okt. 29. Nagyvárad, Bihar vm. Temetés: 1919. okt. 31. Nagyvárad-Olaszi, Református Temető) államvasúti felügyelő Kolozsvárott, ill. Bene Gyuláné Baló Vilma és Benkő Gyuláné Baló Irén.
Testvérei: Mesterházy Jenőné Baló Judit (1894. júl. 14. Bp.–1985. febr. 26. Bp. Temetés, hamvasztás: 1985. ápr. 2. Bp.) és Baló Zoltán (1899. jan. 15. Bp.).
Baló Judit férje: Mesterházy Jenő (1888. júl. 24. Nezsider, Moson vm.–1963. szept. 25. Bp. Temetés: 1963. okt. 1. Farkasrét) pedagógus, a budapesti I. kerületi állami tanítóképző intézet igazgatója; Mesterházy Gyula (1857. okt. 4. Jákfa, Vas vm.–1916. júl. 18. Kapuvár, Sopron vm. Temetés: 1916. júl. 19. Kapuvár) kékfestőáru-kereskedő és Schätzl/Schätzel Terézia (1859. Sopron) fia.
Felesége: 1945. máj. 26.–1979. okt. 10.: Banga Ilona (1906. febr. 3. Hódmezővásárhely, Csongrád vm.–1998. márc. 11. Bp. Temetés: 1998. márc. 27. Farkasrét) orvos, fiziológus, biokémikus, Kossuth-díjas (1955) egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1956); Banga Sámuel (1881. ápr. 3. Hódmezővásárhely–1972. szept. 4. Hódmezővásárhely. Temetés: 1972. szept. 7. Hódmezővásárhely, Dilinka Temető) a hódmezővárhelyi Bethlen Gábor gimnázium r. tanára, az első vasdiplomás testnevelő tanár és Berényi Mária Róza (= Berényi Róza, 1883. máj. 1. Szentes, Csongrád vm.–1967. márc. 17. Bp. Temetés: 1967. márc. 23. Farkasrét) leánya.
Gyermeke, fia: Baló József Mátyás (= Baló-Banga Mátyás, 1947. febr. 28. Bp.) orvos, bőrgyógyász, allergológus, kandidátus (1982).
Iskola
A budapesti I. kerületi főgimnáziumban éretts. (1913), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919. ápr. 17.), a kórbonctani diagnosztika tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1926. jún. 20.), az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).
Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1956. máj. 30.; r.: 1973. máj. 11.).
Életút
Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített (1915–1918), mint egészségügyi zászlós szerelt le (1918). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézete díjtalan gyakornoka (1917. szept. 1.–1918. aug. 31.), díjas gyakornoka (1918. szept. 1.–1921. aug. 31.), egy. tanársegéde (1921. szept. 1.–1925. dec. 31.), egy. adjunkusa (1926. jan. 1.–1928. febr. 20.) és magántanára (1926–1928). A budapesti Szent István Kórház Kórbonctani Osztálya alorvosa (1918. nov. 1.–1923), adjunktusa (1923–1926. febr. 21.), főorvosa (1926. febr. 22.–1928. febr. 20.).
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, ill. a Szegedi Tudományegyemen a kórbonctan ny. rk. (1928. febr. 21.–1929. aug. 20.), ny. r. tanára (1929. aug. 21.–1945. aug. 31.) és a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet igazgatója (1928–1945). Az Orvostudományi Kar dékánja (1932–1933 és 1941–1942), az egyetem rektora (1939–1940), rektorhelyettese (1940–1941).
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Törvényszéki Orvostani és Kórbonctani Tanszéke tanszékvezető ny. r. tanára (1945. szept. 1.–1946. jan. 19.), a Törvényszéki Orvostan Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1946. jan. 19.–1946. máj. 19.), Kórbonctani Tanszék, ill. a Kórbonctani, Kórszövettani és Kísérleti Rákkutató Intézet ny. r. tanára (1946. máj. 20.–1952), egy. tanára (1952–1967) és a Tanszék vezetője (1946. máj. 20.–1967. szept. 15.). A szegedi egyetemi Klebelsberg Könyvtár (1928–1945), majd a BOTE Könyvtár igazgatója (1945–1967).
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és a Boston Egyetem Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1923–1924), a davosi Forschungs-Institutban Adolf Loewy professzor vendégkutatója (1926), az Idaho Egyetem (1931) és a kanadai McGill Egyetem vendégprofesszora (1970).
Az SZDP (1945–1948), az MDP tagja (1948–1949; kizárták: 1949. febr. 24.).
A Magyar–Szovjet Társaság (MSZT) elnöke (1945), az MSZT Egészségügyi Szakosztályának elnöke (1951–1956).
A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete tagja, Patológhus Szakcsoportjának elnöke (1945–1949).
Az MTA igazgatósági tagja (1948. nov. 17.–1949. okt. 31.).
Az MTA Pathológus Munkabizottsága tagja (1945–1949). Az MTA Morphológiai és Onkológiai Bizottsága tagja.
Tudományos pályafutásának kezdetén neuroanatómiai kutatásokkal, elsősorban az agy és a gerincvelő fehérállományának megbetegedéseivel, patológiai elváltozásaival foglalkozott. Először írta le az agy korábban nem ismert betegségét az agy koncentrikus szklerózisát, az ún. leukoencephalitis periaxialis concentricát (Baló-féle betegség, 1927). Később a vastagbél-polyposisra vonatkozóan kiterjedt összehasonlító vizsgálatokat végzett (Korpássy Bélával, 1930-as évek), majd az idegrendszer demyelinisatiójának kóros folyamatait kutatta (1940-es évek), egyúttal vizsgálta a hasnyálmirigy kóros állapotainak szervezetre gyakorolt hatásait és a zsíranyagcsere zavarait. A II. világháború után érdeklődése az érbetegségek felé fordult, különösen jelentősek az ateroszklerózisra vonatkozó megállapításai. Feleségével, Banga Ilonával felfedezték a pancreas elastase enzimet és tisztázták szerepét az érelmeszesedésben (1950-es évek). A magyarországi daganatkutatás egyik elindítójaként alapvetőek a tüdőrákra vonatkozó patológiai megállapításai, elsőként ismerte fel több vegyület (pl. a hidrazinszármazékok) daganatkeltő hatását. Tudományos pályafutásának végén az autoimmun bőrbetegségeket, mindenekelőtt a pemphigus csoportba tartozó kórképeket (pl. pemphigus vulgaris, pemphigus foliaceus stb.) vizsgálta. Úgy vélte, hogy az igen súlyos bőrbetegség idegi eredetű, mert a csigolyák közötti dúcokban talált olyan neurológiai elváltozásokat, amelyek a pemphigusszal függtek össze.
Magyarország delegátusa volt a madridi nemzetközi rákkongresszuson (1933), az amerikai mikrobiológiai és rákkongresszuson (1939), ill. a londoni VII. (1958. júl. 6–12.) és a moszkvai VIII. Nemzetközi Rákkongresszuson (1962. júl. 8–13.), valamint az International Association of Gerontology V. San Franciscói kongresszusán (1960. aug. 7–12.). Részt vett a római nemzetközi élettani kongresszuson (1932), a berni nemzetközi golyva-konferencián (1933), a bolognai Morgagni-emlékünnepélyen (1948), az oslói nemzetközi rák-szimpóziumon (1956), a londoni nemzetközi gerontológiai konferencián (1956), a moszkvai kötőszöveti szimpoziumon (1958), a harkovi szovjet patológiai nagygyűlésen (1959), a leningrádi ateroszklerózis szimpóziumon (1959).
Emlékezet
Baló József Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Ravatalánál Lapis Károly akadémikus az MTA, a SOTE és az Egészségügyi Minisztérium, Juhász Jenő a Magyar Pathológusok Társasága, Kendrey Gábor a tanítványok nevében búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). A Magyar Patológusok Társasága tiszteletére Baló József-emlékérmet alapított (1982). Mellszobrát a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében állították fel (süttői mészkő, Paulikovics Iván alkotása, 2005. nov. 9.), bronz domborművét Rátonyi János Dávid készítette el (2007).
Elismertség
A párizsi Société Anatomique tagja (1933-tól).
A londoni Royal Society of Medicine tagja (1956-tól).
Az International Academy of Pathology tagja (1960-tól).
A hallei Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina tagja (1962-től).
Elismerés
Magyar Érdemrend középkeresztje (1940), Szocialista Munkáért Érdemérem (1954), Munka Érdemrend (arany, 1967).
Akadémiai Jutalom (1954), Kossuth-díj (a rugalmas rostokat emésztő új enzim felfedezéséért, Banga Ilonával, 1955), Semmelweis-emlékérem (1967), Krompecher Ödön-emlékérem (1975).
Szerkesztés
Az Acta Morphologica, a Magyar Onkológia és a Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
A baseli Gerontologia c. nemzetközi folyóirat munkatársa (1958-tól).
Az Excerpta Medica General Pathology és az amszterdami Gerontology and Geriatrics c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja (1958-tól).
A barcelonai Folia Clinica International c. nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tanácsadója.
Főbb művei
F. m.: önálló művei, tankönyvei, könyvfejezetei: A cukorbetegség kórtana és kórszövettana. (A cukorbetegség és az insulin. Bp., Dick Manó kiadása, 1927)
A láthatatlan kórokozók. Filtrálható vírusok. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 129. Bp., 1931)
Die unsichtbaren Krankheitserrager, Filtrierbare Vira. Ein Lehrbuch für Ärzte und Tierärzte. (Berlin, 1935)
Warzen, Papillome und Krebs. Korpássy Bélával. (Bp.–Leipzig, 1936)
Az érelmeszesedés megelőzése. (Szeged, 1939)
Die Erkrankungen der weissen Substanz des Gehirns und des Rückenmarckes. (Bp.–Leipzig, 1940)
A gyomorfekély kóroktana. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1941. febr. 17.; megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1941. 2. és külön: Bp., 1941)
Mecsnikov orosz természettudós. B. J. előadása a Szovjetunió Barátainak Szegedi Körében. (Szeged, 1945)
Kórbonctan. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., Egészségügyi Kiadó, 1948–1952)
Az érelmeszesedés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1949. máj. 2.)
A rosszindulatú daganatok biopsziája. (Onkológia. I. köt. Általános rész. Szerk. Wald Béla. Bp., Egészségügyi Kiadó, 1952)
Lungenkarzinom und Lungenadenom. [A magyar nyelvű kéziratot ford.: Faragó Ádám.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1957; 2. kiad. 1959)
Elastase és artherosclerosis. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1958. ápr. 29.; megjelent: MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958 és külön: Bp., 1958)
Kórbonctan. I–II. köt. Egy. tankönyv. (A BOTE kiadványa. Bp., 1958–1959; 2. kiad. 1959–1960)
Tüdőrák és tüdőadenoma. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1960; németül: Lungenkarzinom und Lungenadenom. Ford. Faragó Ádám. Bp., 1957; 2. német nyelvű kiad. 1959)
A részletes kórbonctan tankönyve. Ill. Joós Elemér és Szabó Dezső. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1961; 2. bőv. kiad. Bp., 1963)
Az általános kórbonctan tankönyve. Egy. tankönyv. (Bp., Medicina Könyvkiadó, 1962)
Pemphigus és idegrendszer. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1973. nov. 23.).
F. m.: tanulmányai, kisebb írásai: Die Wirkung der Gallensteine auf die Bauchspeicheldrüse. (Monatsschrfit Ungarischer Mediziner, 1928)
A vaccinatio után fellépő enkephalitisről. (Budapesti Orvosi Újság, 1932)
A zsíranyagforgalom pathológiája. (A Magyar Pathológusok Társasága I. Nagygyűlése munkálatai, 1932)
A guanidin enkephalitisről. (A Magyar Pathológusok Társasága IV. Nagygyűlése munkálatai, 1935)
Összehasonlító vizsgálatok emberek, sertések és szarvasmarhák adenomatosus bélpolypjairól. Korpássy Bélával. (A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézete Közleményei, 1935 és Állatorvosi Lapok, 1935. 4.)
A röntgenártalmak különböző formái és azok törvényszéki orvostani vonatkozásai. (Kenyeres jubileumi emlékkönyv, 1936)
A sejtoszlás ingerei. (A Magyar Pathológusok Társasága V. Nagygyűlése munkálatai, 1936)
Az acidosis hatása a csontvelőre. (A Magyar Pathológusok Társasága VI. Nagygyűlése munkálatai, 1937)
A hypophysis cystáiról. (A Magyar Pathológusok Társasága VII. Nagygyűlése munkálatai, 1938)
Sertésgondozók Bouchet-betegsége. (Népegészségügy, 1938. 21.)
Sertések vastagbélpolypjainak aetiológiájáról. Korpássy Bélával. (Állatorvosi Lapok, 1939. 12.)
Az artherosclerosis. (A Magyar Pathológusok Társasága VIII. Nagygyűlése munkálatai, 1939)
A corporea amylacea jelentősége az idegrendszerben. (A Magyar Pathológusok Társasága XI. Nagygyűlése munkálatai, 1942)
Néhány, a hypophysis funkciózavarából származó betegségről. (A Magyar Pathológusok Társasága XII. Nagygyűlése munkálatai, 1943)
Sclerosis tuberosa és csontelváltozások. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Mästung durch Steigerung der Nebennierenrindenfunktion. Fazekas István Gyulával. (Acta Medica Szegediensis, 1949)
Az ulcus pepticum oka az idegrendszerben. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951. 2-4. és külön: Bp., 1952)
A Gasserdúc elváltozásai szájpemphigus esetekben. Földvári Ferenccel. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1953)
Kísérleti glomerulosclerosis. Juhász Jenővel és Kendrey Gáborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
Die Neuroregulation der Nebennierenfunktion. (Acta Medica, 1954. 1.)
Pemphigusban elhalt 62 beteg kórbonctani vonatkozásai. Földvári Ferenccel és Márton Kálmánnal. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1954)
A kollagén rostok szerkezetének vizsgálata. Banga Ilonával és Szabó Dezsővel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956. 4. és külön: Bp., 1957)
A Na-Amytal daganatkeltő hatása. – Az Androfort – tesztoszteron-acetát – daganatkeltő hatása. Juhász Jenővel és Kendrey Gáborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
Metakollagén mint „látszólagos” elasztin. Banga Ilonával és Szabó Dezsővel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957. 3.)
A spinalis ganglionok tömlős megbetegedéséről. (Ideggyógyászati Szemle, 1957. 6.)
A kollagén duzzadása és annak meggátlása ATP-vel. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958. 1.)
Az elasztolitikus enzim kémiai tulajdonsága és biológiai hatása. Bagdy Dániellel és Banga Ilonával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959. 3.)
A rákkutatás fejlődése. (Orvosképzés, 1960)
Cholesterin adagolás házinyulaknak vizes suspensio alakjában. Szalay Elemérrel. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
A zsírmobilizáció kérdése. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960. 4.)
Az elastase és a kollagénmukoproteinase kutatás terén elért eredmények. Banga Ilonával. (Orvosképzés, 1961)
Az emberi sperma leukaemogen hatása. Juhász Jenővel és Kendrey Gáborral. (Magyar Onkológia, 1962)
Connective Tissue Changes in Artherosclerosis. (International Review of Connective Tissue Research, 1963)
Multiplex veseadenomák. Masset, Arlette-tel. (Magyar Onkológia, 1963)
Az agy és a vér lipoidjainak viszonya. (Ideggyógyászati Szemle, 1965. 5.)
Pemphigus esetekben a spinalis ganglionokban talált elváltozások. (Ideggyógyászati Szemle, 1968. 1-2.)
A gerincvelő hátsó gyökidegeiben előforduló granulomákról. (Ideggyógyászati Szemle, 1969. 10-12.)
Pemphigus and the Nervous System. Földvári Ferenccel. (International Journal of Dermatology, 1972).
F. m.: tanulmányai az Acta Morphologica c. folyóiratban: New Results of Vascular Pathology. (1951. 2.)
Über durch Urethan verursachte experimentelle Lungenadenome. Juhász Jenővel és Varga Gyulával. (1953. 1.)
Das Vorkommen von Pneumocystis carinii in Ungarn und ihre ätiologische Rolle bei der interstitiellen plasmazellulären Pneumonie der Neugeboneren. Schuller Dezsővel. – Diabetic Angiopathy and Glomerulosclerosis. Többekkel. – Gefässveränderungen bei mit Streptomycin behandelter Meningitis tuberculosa. Lőrincz Jánossal és Róna Györggyel. (1954. 1.)
Vergleichende Untersuchungen über die Elastolyse der Gefässband und des Lig. nuchae in histologischen Schnitten. Banga Ilonával és Schuler Dezsővel. (1954. 2.)
Die Bronchialadenome und ihre Bedeutung. Bikfalvi Andrással és Kassay Dezsővel. (1955. 1-2.)
Infarkt und Lungenkrebs. Juhász Jenővel és Temes Judittal. (1955–1956. 3.)
Zur Frage der Fettmobilisierung. (1961. 2-4.).
F. m.: tanulmányai az Acta Physiologicában: Change in the Elastase Content of the Human Pancreas in Relation to Arteriosclerosis. Banga Ilonával. (1953. 1-2.)
The Effect of Substances Influencing Oxidoreduction on the Growth of Mouse Cancer. Banga Ilonával és Reiman Pállal. (1954. 1-2.)
Studies of the Elastolysis of Elastin and of Collagen. Banga Ilonával. (1954. 3-4.)
Action of Purine Nucleotides on the Nucleic Acid Content of the Heart during Exercise. Többekkel. (1955. 4.)
The Procollagen as a Component of Collagen Fibres. Banga Ilonával és Szabó Dénessel. (1956. 1-3.)
Differences between Metacollagen and Collastromin. Banga Ilonával. (1959. 2.)
Elasticity of the Vascular Wall. 1–2. Banga Ilonával. – Collagen Mucoproteinase and Other Collagenases. Banga Ilonával és Szabó Dezsővel. (1961. 1-4.)
Difference in Mode of Action between Elastase and Elastomucoproteinase. Banga Ilonával. (1962. 4.).
F. m.: tanulmányai a Magyar Orvosi Archivumban: A vészes vérszegénységben előforduló idegrendszeri elváltozásokról, különös tekintettel a gerincvelő megbetegedésére. (1919)
A járványos enkephalitis alatt fellépő májmegbetegedésekről. – A közönséges herpes és a járványos enkephalitis között lévő viszonyról, különös tekintettel az aetiológiára. – A typusmeghatározás jelentőségéről a bakteriológiában és a hazai pneumococcustypusok megállapításáról. Lovrekovich Istvánnal. (1925)
A leukoenkephalitis periaxialis concentricáról. – Pancreaseredetű gerincvelő-megbetegedés. (1927)
Pancreaslipase intravénás adatolásának befolyása a vérlipase szintjére. Bach Imrével. (1931)
Az emberi pancreas fermentartalmáról. Lovas Lászlóval. (1933).
F. m.: tanulmányai az Orvosi Hetilapban: Idegrendszeri elváltozások periarteriitis nodosa eseteiben. 1–3. (1921. 26–28.)
Kettős torzképződés két esete. Markovits Pállal. 1–2. (1922. 43–44.)
A hypophysis mellső lebenyének elhalásáról és ennek következményeiről. (1923. 37.)
Az ascaris lumbricoides vándorlásáról a gazda szervezetében és ennek kórtani jelentőségéről. (1925. 3.)
A pneumococcustypus meghatározásának jelentőségéről a pneumococcus-fertőzések epidemiológiájában és gyógykezelésében. Lovrekovich Istvánnal. (1925. 26.)
A kísérleti tumorkutatásról W. E. Gye-nek [Gye, William Ewart] a rosszindulatú daganatok aetiológiájáról végzett vizsgálataival kapcsolatban. (1925. 40.)
A házinyulak spontán enkephalitise és ennek jelentősége a járványos enkephalitis kóroktani kutatásában, valamint egyéb házinyúl-kísérletekben. Gál Ödönnel. (1927. 26.)
A periarteriitis nodosáról kilenc újabb eset kapcsán. 1–2. Nachtnebel Ödönnel. (1928. 36–37.)
A periarteriitis nodosa és a belsősecretio. Nachtnebel Ödönnel. (1929. 2.)
A herpes virus virulentiájának változása különböző baktériumok hatására. (1929. 6.)
A hasnyálmirigy lipomatosisa és annak viszonya az általános elkövéredéshez. (1929. 34.)
A himlőellenes védőoltás szövődményeiről, különös tekintettel az enkephalitisre. Lőrincz Ferenccel. (1930. 41.)
Pancreaslipase intravénás adagolásának befolyása a vérlipase szintjére. Bach Imrével. (1930. 48.)
A hússal táplált Eck-fistulás kutyák enkephalitiséről. Korpássy Bélával. (1932. 9.)
A pajzsmirigy és a pancreas antagonismusáról. (1932. 10.)
Gümőkóros házinyulak serumlipase-csökkenésének meggátlásáról. Gerlei Ferenccel és Lovas Lászlóval. (1933. 4.)
A verrucák és a rák gyakori együttes előfordulása. (1933. 36.)
A madridi nemzetközi rákkongresszus. (1934. 4.)
A rák aetiológiája, különös tekintettel a Brehmer-féle leletekre. (1934. 51.)
A folliculus-hormon hatásáról. Purjesz Bélával. (1937. 25.)
Thyroxin és arteriosclerosis. (1939. 25.)
A Rocky Mountain spotted fever erdélyi előfordulása. (1943. 38.)
Az érfal rugalmas rostjainak pusztulása. Banga Ilonával. (1948. 30.)
A pancreaskivonatok elasticus rostoldó hatását gátló anyag a vérsavóban. Banga Ilonával. (1949. 2.)
Az agy vérkeringésének szabályozása. (1949. 11.)
Apoplexia és gyomorfekély. Freisinger Ferenccel és Lapis Károllyal. (1950. 26.)
Az artériák elváltozásai essentalis hypertoniában. Lábas Zoltánnal és Róna Györggyel. (1950. 42.)
Malignus melanomák kóreredete. Reiman Pállal és Vándor Ferenccel. (1951. 17.)
Az agy mint a vércholesterinjének forrása. László Jánossal. (1951. 25.)
Az artériák elváltozásai diffus glomerulonephritis következtében. Lábas Zoltánnal és Róna Györggyel. (1952. 12.)
Az elastosisok. Róna Györggyel. (1952. 32.)
Diabeticusok glomeurolsclerosisa. Jakab Zsuzsával és Róna Györggyel. (1952. 40.)
A pneumocystis carini előfordulása Magyarországon és szerepe újszülöttek interstitialis plazmasejtes pneumoniájának keletkezésében. Schuler Dezsővel. (1953. 35.)
Diabetesesek hyalionos arteriosclerosisa. Kerekes Ernővel és Róna Györggyel. (1953. 46.)
Újszülöttek sejtzárlatos betegsége – cytomegalia infantum. Kendrey Gáborral és László Jánossal. (1954. 45.)
A mellékvese működésének idegrendszeri szabályozása. (1954. 47.)
A hörgőadenomák és jelentőségük. Bikfalvi Andrással és Kassay Dezsővel. (1955. 48.)
Vírushepatitis szerepe a cirrhosis keletkezésében. Besznyák Istvánnal és Kendrey Gáborral. (1957. 47.)
Filtrálható vírus szerepe a daganatok előidézésében. (1959. 14.)
Kísérletes vizsgálatok a DBM R12 [1,6-bis(2-bromathylamino)-1,6-desoxy-D-mannit dibromhydrat] daganatnövekedést gátló hatásáról. Besznyák Istvánnal, Juhász Jenővel, Kendrey Gáborrral. (1960. 5.)
Újabb cytostaticus hatású anyagok kísérletes vizsgálata. Többekkel. (1962. 6.)
Az elastase-kutatás eredményei (1965. 2. és 1968. 31.)
Kórszövettani vizsgálatok a vírus hepatitis kóroktanára vonatkozó állatkísérletekben. Többekkel. (1966. 10.)
Kórbonctani és kórszövettani elváltozások a laser sugarak hatására. (1966. 22.)
A hydrazinok daganatkeltő hatása. (1977. 50.).
Irodalom
Irod.: családi források: Baló József főv. tanár jegyet váltott Demeter Irén kisasszonnyal, Demeter Károly leányával, Kolozsvártt. (Fővárosi Lapok, 1892. okt. 29.–Ország–Világ, 1892. nov. 5.)
dr. Baló József fővárosi tanár Kolozsvártt örök hűséget esküdött Demeter Irén kisasszonynak szemeriai [!] Demeter Károly ügyvéd és neje kőszeghi és ilenczfalvi Horváth Anna leányának. (Fővárosi Lapok, 1893. márc. 30.)
Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. (Sepsiszentgyörgy, 1901)
Elhunyt Demeter Károly okl. ügyvéd, a Pejacsevich család erdélyi jószágigazgatója. (Magyar Polgár [Kolozsvár], 1901. okt. 8.–Pesti Hírlap, 1901. okt. 11.)
Ifj. Banga Sámuel főgimnáziumi tornatanár f. év nov. 20-án tartja eljegyzését Berényi Rozikával. (Hódmezővásárhely [napilap], 1904. nov. 20.)
Elhunyt dr. Baló József, a tanítóképző-intézeti tanárok országos egyesületének elnöke. (Az Est, 1916. nov. 29.)
Emlékezés dr. Baló Józsefre. (Magyar Tanítóképző, 1916. dec. 1.)
dr. Baló József ny. tanítóképző-intézeti igazgató temetése. (Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1916. dec. 1.)
dr. Baló József. [Nekrológ.] (Néptanítók Lapja, 1916. dec. 7.)
Elhunyt Baló Gyula a kaposvári reálgimnázium ny. tanára. (Somogyi Újság, 1924. nov. 30.)
Baló Gyula. [Nekrológ.] (Új-Somogy, 1924. nov. 30.)
Elhunyt Banga Sámuelné Berényi Róza. (Csongrád megyei Hírlap, 1967. márc. 21.)
Samu bácsi elment. [Nekrológ Banga Sámuel testnevelő tanárról.] – Elhunyt Banga Sámuel ny. gimnáziumi testnevelő tanár. [Halálhír.] (Csongrád megyei Hírlap, 1972. szept. 6.).
Irod.: egyéb források: Baló József magántanári kinevezése, 1926. jún. 20. (Budapesti Közlöny, 1926. júl. 13.)
Baló József ny. rk. tanári kinevezése, 1928. febr. 21. (Budapesti Közlöny, 1928. febr. 29.)
Baló József ny. r. tanári kinevezése, 1929. aug. 21. (Budapesti Közlöny, 1929. aug. 28.)
Csányi Piroska: A semleges Amerika hangulatáról … és izgalmas hazatéréséről nyilatkozik Baló József, a szegedi egyetem rektora. (Délmagyarország, 1939. szept. 23.)
Baló József ny. r. tanári kinevezése, 1946. máj. 20. (Magyar Közlöny, 1946. júl. 2.)
Az 1955. évi Kossuth-díjasok. [Baló József és Baló Józsefné Banga Ilona.] (Szabad Nép–Magyar Nemzet, 1955. márc. 16.)
„Easlatase” – az érfalak elixírje. A Kossuth-díjas Baló-házaspár felfedezése. (Magyar Nemzet, 1955. ápr. 27.)
K. Gy.: Akik az emberi élet meghosszabbításáért dolgoznak. [A Kossuth-díjas Baló József–Banga Ilona házaspárról.] (Népszava, 1955. márc. 17.)
Sárdi Mária: Baló József Kossuth-díjas professzor a rákellenes nemzetközi összefogásról. (Esti Hírlap, 1964. febr. 22.)
Fehér Rózsa: A hasnyálmirigy eddigi ismeretlen terméke: az elastase. Baló József professzor kutatásai. (Magyar Nemzet, 1967. dec. 17.)
Hajduska István: Anatomia pathologica. Beszélgetés Baló József akadémikussal, a kórboncnok sokféle útjáról. (Magyar Nemzet, 1973. júl. 1.).
Irod.: megemlékezések, köszöntések: Verzeichnis der Veröffenlichungen von Prof. József Baló. (Acta Morphologica, 1968)
Elhunyt Baló József Kossuth-díjas akadémikus. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1979. okt. 11.)
Eltemették Baló József Kossuth-díjas akadémikust. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1979. okt. 18.)
Lapis Károly: Baló József. (Orvosi Hetilap, 1979. 48.)
Környey István: Baló József. (Ideggyógyászati Szemle, 1980. 1.)
Lapis Károly: Megemlékezés Baló Józsefről. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1979–1980)
Lapis Károly: Baló József. (Magyar Tudomány, 1980. 2.)
Zallár Andor: Baló József, az első szegedi egyetemi könyvtáros. (Csongrád Megyei Könyvtáros, 1980)
Kendrey Gábor–Szende Béla: Baló József emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1996. 2.)
Guba Ferenc: Megkésett megemlékezés Balóné Banga Ilonáról. (Orvosi Hetilap, 2000. 40.)
Kerényi Norbert: Baló József patológus professzor és iskolája. (Orvosi Hetilap, 2006. 2.).
Irod.: feldolgozások, lexikonok: A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975)
Baló József. (Gyógyító tudósok. Bp., 1982)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Kendrey Gábor: Baló József patológus professzor és iskolája. (Nagy magyar orvosok és orvosiskolák. Bp., 2004).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-SRKJ (Mesterházy Gyula születési anyakönyve, 1857)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VJR8-Y5R (Demeter Irén születési anyakönyve, 1871)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VFL3-7R1 (Banga Sámuel születési anyakönyve, 1881)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSK-J4X7 (Mesterházy Jenő születési anyakönyve, 1888)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68V8-HGK4 (Baló József születési anyakönyve, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZDH-XVH3 (Baló Zoltán születési anyakönyve, 1899)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/376788 (Horváth József gyászjelentése, 1900)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/400193 (szemerjai Demeter Károly gyászjelentése, 1901)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-ZNZH (Banga Sámuel és Berényi Mária házassági anyakönyve, 1905)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-XW3Z (Banga Ilona születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZBH-S3HS (Baló Judit és Mesterházy Jenő házassági anyakönyve, 1915)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320216 (id.] Baló József gyászjelentése, 1916)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZKN-2YZM ([id.] Baló József halotti anyakönyve, 1916)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/213848 (Mesterházy Gyula halotti anyakönyve, 1916)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320228 (Baló László gyászjelentése, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:84PT-5FPZ (Baló Zoltán és Iharos Olga házassági anyakönyve, 1923)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBH-XH11 (Baló Gyula halotti anyakönyve, 1924)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320220 (Baló Józsefné Demeter Irén gyászjelentése, 1957)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7X9R-HJT2 (Baló Józsefné Demeter Irén halotti anyakönyve, 1957)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/213869 (Mesterházy Jenő gyászjelelentése, 1963)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W4BL-4GMM (Mesterházy Jenő halotti anyakönyve, 1963)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/323367 (Banga Sámuelné Berényi Róza gyászjelentése, 1967)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320218 (Baló József gyászjelentése, 1979)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/323366 (Banga Sámuel gyászjelentése, 1972)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/213870 (Mesterházy Jenőné Baló Judit gyászjelentése, 1985)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/320266 (Balóné Banga Ilona gyászjelentése, 1991)
https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/592/490 (Janek Noémi–Balog Beáta: Képekben elbeszélt múlt. Mesterházy Jenő, 2017)
https://www.eltereader.hu/media/2019/10/Kovacs_MTA-VH_HAT_WEB.pdf (Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I., 2019)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM43734
https://nntp.hu/person/person.php?personid=10737
https://nevpont.hu/palyakep/balo-jozsef-3435c
http://www.nevpont.hu/view/599
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/599
Megjegyzések
Valószínűleg ő az egyetlen akadémikus, aki négy székfoglalót tartott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
