Ákos István
pszichológus, gyógypedagógus
1903-ig Scherer
Született: 1861. január 8. Kölesd, Tolna vármegye
Meghalt: 1958. április 7. Budapest
Iskola
Középiskoláit a bonyhádi gimnáziumban végezte, a soproni tanítóképző intézetben tanítói okl. szerzett.
Életút
Udvariban segédtanító (1878–1881), a váci Siketnéma Intézet gyakornoka (1881–1891), r. tanára (1891–1897). Az Állami Számvevőszék napidíjasa (1898–1901), a bp.-i Állami Gyógypedagógiai Intézet r. tanára (1901–1920) és az intézet igazgatóhelyettese (1910–1920). Az Ideges Gyermekek Állami Tanintézetének r. tanára (1909–1910) és az Országos Hadigondozó Hivatal osztályvezetője is (1915–1919). A Siketnémákat Gyámolító Egyesület alapító tagja (1894-től).
Siketnémák oktatásával, a gyógypedagógiai oktatás szabályozó törvények és rendeletek összehasonlító vizsgálatával fogl. A külföldi gyógypedagógiai oktatásról hozott törvényeket ő fordította le magyar nyelvre, és előszót is írt e fordítások bevezetőjeként.
Szerkesztés
A Váci Hírlap szerkesztője (1888), a Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén c. gyógypedagógiai szaklap alapító szerkesztője (1897–1930), a Magyar Gyógypedagógia c. lap szerkesztője (1909–1912).
Főbb művei
F. m.: A siketnémák tárgyi és alaki nyelvoktatása. I–II. Berinza Jánossal. (Bp., 1892–1894)
A siketnémaságról és a siketnémák oktatásáról. Szenes Zsigmonddal. (Bp., 1894)
A siketnéma-oktatás és nevelés kézikönyve Siketnéma tanítók és tanügybarátok számára. (Bp., 1895)
A gyógypedagógiai oktatást illető törvényes rendelkezések a külföldön. (Magyar Gyógypedagógia, 1909).
Megjegyzések
Szinnyei: Scherer István, Gulyás Ákos István, Wikipédia Ákos Scherer István név alatt szerepelteti!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
