Ákos István
pszichológus, gyógypedagógus
1903-ig Scherer István
Született: 1861. január 8. Kölesd, Tolna vármegye
Meghalt: 1945. március 6. Budapest
Család
Evangélikus családból származott.
Szülei: Scherer János (1811. Kistormás, Tolna vm.–1876. febr. 11. Kölesd) kötélgyártó, Szalczer Magdolna (1822. Paks, Tolna vm.–1895. aug. 20. Kölesd).
Felesége: 1886. júl. 1.–1945. márc. 6.: Ádám Mária Amália (1867–1946. máj. 17. Bp.); Ádám Rudolf (Adam, Rudolf 1837. szept. 12. Bécs–1906. ápr. 13. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) vasúti hivatalnok és Koffler Mária (= Kof/fler, Marie; Kofler Miczi[!] 1843. szept. 8. Bécs) leánya.
Gyermekei: dr. Farkas Oszkárné Ákos Margit (1887. ápr. 30. Vác–1961. szept. 30. Assen, Hollandia), Ákos Géza/Gejza (1889. jan. 20. Vác–1960. dec. 2. Bp.) honvédtiszt, főhadnagy, majd bankfőtisztviselő és Ákos Jolán (1895. márc. 8. Bp.). Ákos Ilona (†1908) kisgyermekkorában elhunyt.
Ákos Géza férje: Huber Jolán (1900. jan. 1. Ipolyság, Hont vm.–1966. máj. 8. Bp.); Huber Gyula (†1942. jún. 8. Vác. Temetés: 1942. jún. 10. Vác) osztrák-magyar államvasúti tiszt, MÁV-főfelügyelő és Tápay Emma leánya.
Gyermeke: [ifj.] Ákos Géza (1931–) honvédtiszt, alhadnagy (a HM rehabilitációs bizottsága főhadnaggyá előléptette: 1993).
Ákos Gézának a ciszterci rend Szent Imre Gimnáziumában osztálytársai voltak (többek között): Abody Béla, Cselkó Tibor, Latinovits Zoltán, Töttössy Csaba, Vajda Miklós stb.
Ákos Margit férje: dr. Farkas Oszkár (1883. aug. 17. Bp.–1959. nov. 3. Gyula, Békés m.) honvédtiszt, ezredorvos, majd körzeti orvos; Farkas József fővárosi tanító és Weninger Beatrix fővárosi tanítónő fia.
Leányuk: Farkas Klára (1917–1937. szept. 15. Bp. Temetés: 1937. szept. 18. Farkasrét).
Iskola
Középiskoláit a bonyhádi evangélikus gimnázium algimnáziumában (1871–1875) és a soproni evangélikus egyházkerületi líceumban végezte (1875–1879), Sopronban éretts. (1879) és tanítói képesítést szerzett (1880), a váci siketnéma intézetben a siketnémák oktatására képesítő szakvizsgálatot tett (az országban negyedikként, 1883. jún. 27-én).
Életút
Udvariban segédtanító (1878–1881), a váci Siketnéma Intézet tanárjelöltje (1881–1883), tanára (1883–1891), egyúttal a budapesti állami polgári és elemi tanítóképezdékben a siketnéma tanárképzés előadója (1889. nov. 10-étől) és a váci tanárképző tanfolyamon a siketnéma-oktatás történetét előadó r. tanár (1889–1891). Miután kezdeményezésére megnyílt (1891. dec. 1-jén) a budapesti tanárképző tanfolyam gyakorló iskolája – 9 siketnéma tanulóval – végleg a fővárosba költözött. Az ebből az iskolából megalakult budapesti Siketnémák Magyar Királyi Állami Intézete első igazgatója (1891–1896), átmenetileg nyugdíjazták (1897–1901), reaktiválása után a budapesti Állami Gyógypedagógiai Intézet r. tanára (1901–1910) és az Intézet igazgatóhelyettese (1910–1922); közben az Ideges Gyermekek Elemi és Középfokú Állami Intézete elemi iskolájának vezetője (1909–1910). Az I. világháború idején az Országos Hadigondozó Hivatal osztályvezetője is (1915–1918?). A Siketnémákat Gyámolító Egyesület alapító tagja (1894-től).
Szabadkőművesként az Árpád Páholy tagja.
A magyar gyógypedagógia korszakos jelentőségű személyisége, aki mindenekelőtt a siketnémák oktatásával és a hazai siketnéma-oktatás történetével, előzményeinek feltárásával foglalkozott. Nevéhez fűződik az első siketnéma szaklap megalapítása, a magyarországi siketnéma tanárképzés megszervezése, az ehhez szükséges tankönyvek, szakfüzetek egyéb oktatási segédanyagok összeállítása, az első siketnémákat foglalkoztató speciális munkahelyek kialakítása. Magyarországon elsőként végezte el a gyógypedagógiai oktatást Európában szabályozó törvények és rendeletek összehasonlító vizsgálatát, ill. a külföldi gyógypedagógiai oktatásról hozott törvényeket is ő fordította le magyar nyelvre és előszót (tanulmányt) is írt e fordítások bevezetőjeként. Tanulmányában elsőként foglalta össze az állam feladatait és kötelességeit fogyatékos polgáraival szemben (a fogyatékosság fajtájától függetlenül) a kötelező és ingyenes tanítástól kezdve a szakszerű felügyeleten át a fogyatékosokat alkalmazó munkahelyekig. Míg korábban a siketnémák segítése elsősorban karitatív társadalmi feladat volt, Ákos István túllépett a szánalomra szoruló emberek alkalmi segítésén: megteremtette a segítőkészség pedagógiáját, s azt mint résztudományt integrálta a gyógypedagógiai tudományok közé.
Szerkesztés
A Váci Hírlap kiadója és segédszerkesztője (1888), a Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén c. gyógypedagógiai szaklap alapító szerkesztője (1897–1900), majd az ezt utóbb felváltó Magyar Gyógypedagógia c. lap szerkesztője (1909–1911), munkatársa (1926–1940). A Siketnémákat Gyámolító Egyesület, ill. a Szeretet Országos Egyesület alapító tagja, titkára és Jelentései (1894–1910) szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Mit tehet a népiskola siketnémáink érdekében? – Hogyan oktassuk siketnéma növendékeinket? (Néptanítók Lapja, 1884)
A siketnémák tárgyi és alaki nyelvoktatása. I–IV. füz. Berkes [Berinza] Jánossal. (Bp.–Vácz, 1891–1894 és utánnyomások)
A siketnémaságról és a siketnémák oktatásáról. Szenes Zsigmonddal. (Bp., 1894)
A siketnéma-oktatás és nevelés kézikönyve Siketnéma tanítók és tanügybarátok számára. (Bp., 1895)
A siketnémák és azok oktatása. (Az Árpád Páholy Könyvtára 11. Bp., 1896)
A József cs. és kir. főherceg ő fensége védnöksége alatt 1899. szept. hó 13–17. napjaiban tartott Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus naplója. Szerk. Scherer István. (Bp., 1900)
A gyógypedagógiai oktatást illető törvényes rendelkezések a külföldön. 1–5. füz. Ford., összeáll. Ákos István. (Magyar Gyógypedagógia, 1909. 5–6–7–8–10. és külön egy kötetben)
A fogyatékosság megelőzése pedagógiai szempontból. Gyógypedagógiai Könyvtár. A testi fogyatékosságok okai és megelőzése. Bp., 1924).
Irodalom
Irod. és családi források: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a siketnémák váczi kir. orsz. intézetéhez Scherer István okl. néptanítót ösztöndíjas tanárgyakornokká nevezte ki. (Budapesti Közlöny, 1881. szept. 27.)
Farkas József fővárosi tanító f. hó 10-én eljegyezte Weninger Beatrix fővárosi tanítónőt, néhai dr. Weninger János kedves leányát. (Pesti Hírlap, 1882. szept. 12.)
Scherer István orsz. siketnéma intézeti segédtanár f. hó 3-án jegyezte el Ádám Rudolf vasúti hivatalnok leányát Miczike kisasszonyt. [A házasság 1886. júl. 1-jén volt.] (Váczi Közlöny, 1885. dec. 8.)
Huber Gyulta osztrák-magyar államvasúti állomásfőnök-helyettes tegnep oltárhoz vezette Tápay Emma kisasszonyt. (Váczi Közlöny, 1889. 3. [jan. 20.])
A siketnémák gyámolítása. [Megalakult a Siketnémákat Gyámolító Egyesület.] (Budapesti Hírlap, 1894. máj. 8.)
Vaday József: Magyarországi tanférfiak és tanítónők ezredéves albuma. (Békés-Csaba, 1896)
Scherer István budapesti lakos valamint kiskorú gyermekei: Margit, Géza és Ilona Családnevének Ákos-ra történt változtatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1903. ápr. 25.)
Scherer István kölesdi születésű tanár a maga és gyermekei nevét Ákos-ra magyarosította. (Tolnavármegye és a Közérdek, 1903. 26. [jún. 28.])
Ákos István ünneplése a Magyar Gyógypedagógiai Társaság díszülésén. (Magyar Gyógypedagógia, 1930. 1-2.)
Ákos István. [Okt. 31-én töltötte be tanári és igazgatói szolgálatának 30. évét.] (Magyar Siketnéma-Oktatás, 1915. 11-12.)
Farkas Klárika, dr. Farkas Oszkár ny. honvéd főtözsorvos leánya 20 éves korában elhunyt. (Pesti Hírlap, 1937. szept. 18.)
A magyar közalkalmazottak almanachja. (Bp., 1937–1942)
Györgyfy Ákos: A Siketnémák Budapesti Állami Intézete 50 éves. [Az intézetről és első igazgatójáról, Ákos Istvánról.] (A Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye, 1941. 5.)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Elhunyt Huber Gyula ny. MÁV-főfelügyelő, a Ferenc József-rend lovagja. (Váci Hírlap, 1942. 46. [jún. 10.])
A Honvédelmi Minisztérium rehabilitációs bizottsága a honvédelmi miniszter javaslatára Ákos Géza alhadnagyot főhadnaggyá léptette elő. (Magyar Honvéd, 1993. 43.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33S-99FY-C?i=414&cat=132450 (Scherer István születési anyakönyve, 1861)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8J8-FMB (Farkas Oszkár születési anyakönyve, 1883)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X87M-BXN (Scherer Margit születési anyakönyve, 1887)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JD-R4X (Scherer Jolán születési anyakönyve, 1895)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302957 (Adam, Rudolf német nyelvű gyászjelentése, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:685T-V3SQ (Ákos Margit és Farkas Oszkár házassági anyakönyve, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DLHP-DMT2 (Farkas Klára halotti anyakönyve, 1937)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:71XB-G9N2 (Ákos István halotti anyakönyve, 1945)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7FMW-TFZM (Ákos Istvánné Ádám Mária halotti anyakönyve, 1946)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VB9-CTFS (dr. Farkas Oszkár halotti anyakönyve, 1959)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7NZK-4MN2 (Ákos Géza halotti anyakönyve, 1960)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLFB-2Q8B (dr. Farkas Oszkárné Ákos Margit hollandiai halotti anyakönyve, 1961)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WCKC-V7PZ (Ákos Gézáné Huber Jolán halotti anyakönyve, 1966)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42170
https://nntp.hu/person/person.php?personid=27794
https://nevpont.hu/palyakep/akos-istvan-a70da
http://www.nevpont.hu/view/6026
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/6026
Megjegyzések
1. Valamennyi lexikon és életrajzi adattár téves halálozási adata: 1958. ápr. 7.! Halotti anyakönyve szerint 1945. márc. 6-án hunyt!
2. Szinnyei István: Magyar írók élete és munkái lexikonfolyamában Scherer István, Gulyás István hasonló című művében Ákos István néven szerepel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
