Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Ádám Gerzson
    Ádám Magda
    Radnót Magda
    Rodriguez Endre
    Tagányi Károly

    Radnót Magda

    orvos, szemész

    1936-ig Rottenstein  Magda 


    Született: 1911. szeptember 17. Vicsápapáti, Nyitra vármegye
    Meghalt: 1989. február 3. Budapest
    Temetés: 1989. február 23. Mező Imre út

    Család

    Szülei: Rottenstein Gyula gazdatiszt, Weinréb Irén alkalmazott. Édesapját nem ismerhette, három fivérével együtt elesett az I. világháborúban, Szerbiában.

     

    Férje:

    1. 1941. júl. 12.–1950: Antal Károly (1909. jún. 23. Bp.–1994. máj. 26. Bp.) szobrászművész, Kossuth-díjas (1993); Antal Károly és Molnár Aurélia fia. Elvált.

     

    Gyermeke, leánya: Antal Magdolna (1945. szept. 26. Bp.–2008. nov. 2. Bp.) orvos, aneszteziológus, kandidátus (1979).

     

    2. 1959–1960: dr. Varga Lajos, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Elvált.

    Iskola

    A Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziumában éretts. (Rottenstein Magda néven, 1929), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (Rottenstein Magda néven, 1935. jún. 28.), a bécsi orvosi egyetemen szemészeti tanulmányokat folytatott, majd szemész szakorvosi vizsgát tett (1937), szemészeti patológiából magántanári képesítést szerzett (1946. júl. 1.).

     

    Az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1976. máj. 7.). Az első női orvos akadémikus Magyarországon!

    Életút

    A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1934–1935), a Szemészeti Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1935–1939), a budapesti Állami Szemkórház klinikai orvosa (1939–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1940–1946), egy. adjunktusa és magántanára (1946–1950). A SZOTE Szemészeti Klinika klinikaigazgató ny. r. tanára (1950. nov. 23.–1951. márc. 10.), a BOTE, ill. a SOTE I. sz. Szemészeti Intézete tanszékvezető és klinikaigazgató egy. tanára (1951. márc. 10.–1982. dec. 31.) és uo. a Trachoma Intézet igazgatója (1955–1982); közben a BOTE oktatási rektorhelyettese (1960. júl. 1.–1972. aug. 31.). Az Országos Szemészeti Intézet igazgatója (1968–1982). A SOTE t. szenátora (1985).



    Tudományos pályafutásának kezdetén szemészeti patológiával foglalkozott, majd érdeklődése a könnymirigy betegségei felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a szem és az endokrin rendszer működése közötti összefüggések feltárása, ill. a szem ultrastruktúrájának tanulmányozása terén. Irányítása alatt a budapesti I. sz. Szemklinika új épületet kapott (Józsefváros, VIII. kerület Tömő utca; 1971-től), s az új klinikán európai hírű kutatóműhelyek alakultak ki. A klinikai kutatáshoz szükséges komplett patológiai laboratórium mellett genetikai, mikrobiológiai és immunológiai laboratórium is működött. Valamennyi szemészeti műtét és kísérleti klinikai vizsgálat elvégzésére alkalmas szemészeti műszer az orvosok és kutatók rendelkezésére állt: a patológiai laboratóriumban állították fel az ország első elektronmikroszkópját, itt működött az ország első phacoemulsificatora (a szürkehályog műtétekhez), az első vitrectomja (az üvegtesti beavatkozásokhoz), továbbá az első xenon fotokoagulátora és az első argonlézer készüléke. A 1950-es–1960-as években a magyarországi trachomaellenes küzdelem országos irányítója, a betegségről számos népszerű könyvet írt és előadást is tartott. Különösen értékes tudományszervező tevékenysége. Rendkívüli jó külföldi szakmai kapcsolatainak köszönhetően megválasztották az Európai Szemorvosok Társasága elnökének (1972–1976), s elsősorban az ő szakmai elismerésének köszönhette a magyar orvostudomány, hogy Budapesten rendezhették meg az Európai Szemorvosok Kongresszusát (1972-ben). Irodalmi munkásságából kiemelkedik A szemészet alapvonalai (1971) c. egyetemi tankönyve, amely a magyar orvosi szakirodalom többször kiadott és újra megjelentetett klasszikusa. Néhány szemészettörténeti dolgozatot is írt: Kenyeres Ágnessel feldolgozta a mesterének tekintett Imre József (1884–1945) életét és munkásságát (1979; angolul és németül is: 1981).

    Emlékezet

    Radnót Magda Budapesten élt és tevékenykedett (Józsefváros, VIII. kerület Rákóczi út 27/b), a Mező Imre úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Ravatalánál dr. Halász Béla akadémikus az MTA Elnöksége, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, dr. Varga Margit egyetemi tanár a SOTE Szemészeti Klinika igazgatója az intézet és a tanítványok nevében búcsúzott. A sírnál dr. Alberth Béla egyetemi tanár a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója a Magyar Szemorvosok Társaság nevében emlékezett meg az elhunytról. Radnót Magda sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

     

    Munkásságáról Bodrossy Félix dokumentumfilmet készített (A professzorasszony címmel, 1974-ben).

    Elismertség

    Az MTA Elnöksége tagja (1973. máj. 11.–1976. máj. 7.). A Magyar Szemorvosok Társasága elnöke (1950–1952 és 1972–1981) és a vezetőség örökös tb. tagja (1982-től). Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) tagja (1981–1986).

     

    Az Európai Szemorvosok Társasága elnöke (1972–1976), a Nemzetközi Szemészeti Akadémia alapító, a Római Orvosi Akadémia l., a hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia külső tagja (1970-től).

     

    A European Council of Ophthalmology (1958), a Csehszlovák Orvosok Társasága (1963), a Concilium Ophthalmologicum Universale (t.: 1966), az NDK Szemorvosok Társasága (l.: 1969), az Osztrák Szemorvosok Társasága (l.: 1969), a Society of Cryosurgery (t.: 1969), az Amerikai Szemsebészek Társasága (t.: 1970), a Bolgár Szemorvosok Társasága tagja (t.: 1970).

     

    A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1963-tól).

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Kiváló orvos (1955), Munka Érdemrend (1961), Munka Érdemrend (arany, 1969), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981).

     

    Braille-emlékérem (A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elismerése, 1961), Állami Díj (1965), Markhot Ferenc-emlékérem (1973), Semmelweis Ignác-emlékérem és -jutalomdíj (1974), Schulek Vilmos-emlékérem (1976).

     

    Paul Chibret-aranyérem (az IOT [International Organization against Trachoma, Nemzetközi Trachomaellenes Szövetség] nagydíja, 1974), Mauno Wannas-emlékérem (A Finn Szemorvosok Társasága elismerése, 1976), Helmholtz-aranyérem (az Európai Szemészek Társasága nagydíja, harmadikként, 1980).

    Szerkesztés

    A Szemészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1949–1971) és főszerkesztője (1972–1981).

     

    Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei szerkesztőbizottságának tagja (1981–1982). Az Annals of Ophthalmology, a Revue Internationale du Trachome, a Clinica Oculistica e Patologia Oculare és az Ophthalmic Paediatrics and Genetics c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: önálló művei, könyvrészletei: Szemészeti pathológia. Egy. tankönyv. Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1951; 2. átd. kiad. 1961; németül: Pathologie des Auges. 1952; 2. német kiad. 1958; oroszul: 1958; 2. orosz kiad. 1961)
    A szem sérülései. (Egészségügyi előadások vezérfonalai. Bp., 1952)
    Trachoma. (A gyakorló orvos könyvtára. 21. Bp., 1954; 2. átd. és bőv. kiad. 1956)
    A szem betegségei. (Egészségügyi előadások vezérfonalai. Bp., 1956)
    Neuroendokrine Beziehungen zur Ophthalmologie. [Monográfia.] (Bp., Akadémiai Kiadó, 1961)
    Az optico vegetatív funkcióról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1962. márc. 12.)
    A szembetegségek atlasza. I–II. köt. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1963; oroszul: I–II. köt. Moszkva, 1962–1963; németül: Atlas der Augenkrankheiten. I–II. köt. Bp.–Stuttgart, 1964)
    A szemfenéki kép jelentősége vesebajokban. (Gömöri Pál: Belgyógyászati vesebajok. Bp., 1966)
    Die Röntgendiagnostik der tränenableitenden Wege. [A könnyutak röntgendiagnosztikája. Monográfia.] Gáll Jánossal. (Bp.–Zürich, 1966; oroszul: Bp., 1969)
    Az ideghártya. 2 táblával. (A BOTE kiadványa. Bp., 1967)
    Ifj. Imre József. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., Medicina, 1969)
    Famous Hungarian Ophthalmologists. Szerk. Györffy Istvánnal. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
    A szemészet alapvonalai. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., Medicina, 1971; 2. átd. kiad. 1975; 3. átd. kiad. 1978; 4. átd. kiad. 1981; 5. átd. kiad. 1988)
    Oral Contraceptives and Aqueous Humour Dynamics. Follmann Piroskával. (Contemporary Ophthalmology. Szerk. Bellows, John G. Balltimore, 1972)
    Szembetegek vizsgálata. Egy. segédtankönyv. (Bp., Medicina, 1976; Egy. tankönyv. Follmann Piroskával. 2. átd. kiad. 1981)
    A szem daganatai. (Klinikai onkológia. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1977)
    Tränen organe. (Augenheilkunde in Klinik und Praxis. Stuttgart, 1977)
    Újabb eredmények a szemészetben. Szerk. (Az Országos Szemészeti Intézet kiadványa. Bp., 1979)
    Ifj. Imre József. Kismonográfia. Kenyeres Ágnessel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979; angolul és németül: 1972 és 1981)
    A retinoblastoma histogenesise. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. jan. 26.; megjelent, kivonatosan: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1977. 2.).


    F. m.: tanulmányai 1945 előtt: A chronikus mastitis óriássejtjei. Faber Viktorral. Rottenstein Magda néven. (Gyógyászat, 1934. 45.)
    Carcinoma cribrosum mammae. Faber Viktorral. Rottenstein Magda néven. (A Magyar Pathológusok Társasága 4. Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1935)
    Verejtékmirigy-adenoma. Radnót Rottenstein Magda néven. (A Magyar Pathológusok Társasága 5. Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1936)
    500 könnymirigy szövettani vizsgálatának eredménye. (A Magyar Pathológusok Társasága 7. Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1938)
    Über das Carcinom der Meibomschen Drüsen. Ophthalmologica [Basel], 1938)
    Die pathologische Histologie der Tränendrüse. Kismonográfia. (Bibliotheca Ophthalmologica. 28. Basel, 1939)
    Keratoconjunctivitis sicca und die histologische Struktur der Tränendrüse. – Lypoide Dystrophie der Cornea. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1939)
    A lamina vitrea szemölcsei. (Emlékkönyv Albrich Konrád professzor tanári működésének tizedik évfordulója alkalmából. Pécs, 1940)
    A pseudoglioma retinaeről. (A Magyar Pathológusok Társasága 9. Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1940)
    Angioid csíkok a szemfenéken. Elastosis dystrophica. (Orvosi Hetilap, 1940. 15.)
    A glioma retinae diagnosztikai nehézségei. (Gyógyászat, 1941. 3.)
    Aus Onkocyten bestehende adenomartige Hyperplasie in der Tränensakwand. Ophthalmologica [Basel], 1941)
    Die Veränderungen des Pigmentepithels der Regenbogenhaut beim Diabetes mellitus. – Das Vorkommen von Hornhautepithel im Augeninnern nach geschwürigen Zerfall der Honhaut. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1941)
    A szövettani vizsgálat jelentősége rosszindulatú szembetegségekben. (Orvosi Hetilap, 1941. 46.)
    A retinis proliferans diabetica. (Gyógyászat, 1942. 1.)
    A szaruhártya érzékenysége lebenyes hályogműtét után. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
    Der Augenbefund bei Cushingscher Krankheit. (Ophthalmologica [Basel], 1942)
    Die bakteriologische Befund der Konjunctivitis gonorrhoica bei Anwendung von Sulfamid-Präparaten. – Retinitis proliferans diabetica. – Beitrag zur Erntstehung der Hypotonie des Auges. Der Augenbefund bei orthostatistischer Hypotonie. – Veränderung der Augengewebe in den Fällen von Opacitas zonularis. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
    Az ún. paradox exophthalmusról. Wallner Emillel. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
    A pajzsmirigy és az intraocularis nyomás. (Orvosképzés, 1943. 6.; németül: Hypohysenvorderlappen und der intraokulare Druck. Ophthalmologica [Basel], 1943)
    A belső secretios mirigyek és az intraocularis nyomás összefüggésének kísérleti igazolása. – A here működésének hatása az intraocularis nyomásra. (Orvostudományi Közlemények, 1944; mindkettő németül is: Ophthalmologica [Basel], 1944).

     

    F. m.: tanulmányai 1945 után: Neurohormonális tényezők jelentősége az intraocularis nyomás szabályozásában. (Orvosok Lapja, 1945. 4.)
    Über die Wirkung der Testosteronpräparate auf den intraocularen Druck. – Seltene Geschwülste der Caruncula lacrimalis. – Über das Flache Sarkom der Aderhaut. (Ophthalmologica [Basel], 1947)
    Data on the Occurence of the Calcification in the Eye Tissues. – Contribution to Data on Sight Disturbances Caused by Proliferation of Pigment Epithelium. An Unusual Complication after Cataract Extraction. (British Journal of Ophthalmology, 1948)
    Az embolia arteriae centralis retinaeről. Németh Bélával. (Orvosi Hetilap, 1948. 7.)
    Hormone Excretion of Glaumatous Patients. Csillag Miklóssal. (Ophthalmologica [Basel], 1949)
    Castratio hatása a szemre. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949. 7.)
    A diabetes mellitus szemészeti vonásai. R. M. előadása a szemészeti továbbképző tanfolyamon, 1948. okt. 15-én. (Orvosi Hetilap, 1949. 23. és újra közlése: Orvosi Hetilap, 1999. 18.)
    Beitrag zur Therapie der Retinitis diabetica. Sipos Irmával. (Ophthalmologica [Basel], 1950)
    Szemfenéki elváltozások viselkedése hypertonia miatt végzett műtétek után. (Magyar Belorvosi Archivum, 1950)
    Über eine Virus-Krankheit des Auges. (Ophthalmologica [Basel], 1951)
    Contributions to the Regulation of Intraocular Tension. (Acta Medica, 1951. 1.)
    Az endocrin eredetű exophthalmusról. (Orvosi Hetilap, 1951. 12.)
    Az intraocularis nyomás szabályozásának neurohormonális vonatkozásai. R. M. előadása az MTA osztályülésén, 1951. dec. 14. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1952)
    Über experimentell erzeugte dauernde Tensionserhöhung beim Kaninchen. Orbán Tiborral. (Ophthalmologica [Basel], 1953)
    A megvilágítás jelentősége a gonádok működésében. (Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
    Testosteronkészítmények hatása a könnymirigyre. Németh Bélával. (Orvosi Hetilap, 1954. 21.)
    A sympathiás ophthalmia kezelése és prognózisa. (Orvosi Hetilap, 1954. 38.)
    A gümőkóros eredetű szembetegségek kezelése. (A tuberkulózis kérdései, 1955)
    Die Wirkung der Belichtung auf das neuroendokrine System. (Acta Morphologica, 1955)
    A fény hatása a mellékvesekéreg működésére. Török Évával és Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1955. 32.)
    Die Wirkung des Lichtes auf die Funktion der Schilddrüse. Orbán Tiborral. (Acta Morphologica, 1956)
    A hibernatio jelentősége a szemészetben. Véghelyi Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1956. 28.)
    Die Wirkung des Lichtes auf die Zahl der eosinophilen Blutzellen. Oláh Imrével. (Acta Medica, 1958)
    Die Bedeutung des lytischen Cocktails bei Eingriffen am Auge im Kindesalter. (Ophthalmologica [Basel], 1958)
    A szem jelentősége az endokrin szervek működésében. (Orvosi Hetilap, 1959. 6.)
    Zonulolysis enzymatica. A szürkehályog műtéti megoldásának új módja. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
    A cortison és derivátumainak alkalmazása és annak veszélyei a szemészetben. (Gyógyszereink, 1960)
    Die Wiederherstellung der Tränenwege bei Fehlen des Tränensackes. (Ophthalmologica [Basel], 1960)
    Clinical Experience and Experimental Observations with Alphachymotrypsin. (Acta Chirurgica, 1960)
    A thrombosis venae centralis retinae kezelése. Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1960. 38.)
    Die vegetative Netzhautfunktion bei schielenden. Pajor Rezsővel. – Netzhautfunktion und optico-vegetatives System. Hönig Máriával és Wallner Emillel. (Acta Chirurgica, 1961)
    Az endogen eosinopenia jelentősége szembetegségekben. Wallner Emillel. (Orvosi Hetilap, 1965. 24.)
    Cryotechnika a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1965. 28.)
    Cryoextraction of Cataract. (Acta Chirurgica, 1966)
    Our Experiences of in Cryoextraction. (Acta Ophthalmologica, 1966)
    Tumoren des Tränensackes. (Ophthalmologica [Basel], 1966)
    Laser a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1966. 22.)
    Beitrag zur Feinstruktur der äusseren Faserschicht und der inneren Körnerschicht der Nezthaut. Lovas Bélával. – Karzinom der Meibomschen Drüse. Lovas Bélával. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1967)
    Die Ultrastruktur des Synapsen der inneren plexiformen Schicht der Netzhaut. Lovas Bélával. (Acta Ophthalmologica, 1967)
    Kristályszerű test az emberi retinában. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1967. 3.)
    Beitrag zur Ultrastruktur der inneren Körnerschicht der Nezthaut. Lovas Bélával és Bölcs Sándorral. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1968)
    Crystalline Body in the Human and in the Rhesus Monkey Retina. Lovas Bélával. (Mikroskopie, 1968)
    Kristallartige Gebilde in der Rhesusnetzhaut. Lovas Bélával. (Acta Ophthalmologica, 1968)
    Effect of Cryocoagulation on the External Ocular Muscles. Jobbágyi Péterrel. (Journal of Cryosurgery, 1969)
    Adatok a megvilágított humán retina ultrastruktúrájához. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1969)
    Aderhautmetastasen eines Hypernephrons. Podhorányi Györggyel. – Die Feinstruktur der Kalkablagerung in der Hornhaut. Jobbágyi Péterrel és Lovas Bélával. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1970)
    Diurnal Variation in the Intraocular Pressure and Outflow Resistance of the Aqueous Humour in Rabbits. Cvetkov C.-vel és Follmann Piroskával. (Journal of Interdisciplinar Cycle Research, 1970)
    A caruncula onkocytomájának ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1970. 2.; angolul: Ultrastructure of the Caruncular Oncocytoma. Ophthalmologica [Basel], 1970)
    A szem melanoma malignum sejtjeinek sejtfelszíni sajátosságai. Lapis Károllyal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1970. 4.)
    Beitrag zur Feinstruktur der Horizontalzellen der Nezthaut des Hundes. (Acta Ophthalmologica, 1971)
    Beitrag zur Feinstruktur der perilimbalen Zone der Blindehaut. – Die Feinstruktur der Epithelzellenoberfläche des Tranensackes. Bölcs Sándorral. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1971)
    Results of Cryoextractions Performed on Patients over 70. (Annals of Ophthalmology, 1971)
    Surface of Properties of Human Melanoma Cells. Lapis Károllyal. (Journal of American Ophthalmology, 1971)
    A retinoblastomák ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (Magyar Onkológia, 1971. 1.)
    Amyloidtumor a könnymirigyben. Fehér Jánossal és Lapis Károllyal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971. 4.)
    A hetven éven felüli betegeken végzett cryoextractiók eredményei. Jobbágyi Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1971. 18.)
    Annullate lamellae in Pigmented Tumours of the Eye and Its Adnexa. (Annals of Ophthalmology, 1972)
    Kristallartige Einschlüsse in den zellen der Tränendrüse beim Hunde. (Ophthalmologica [Basel], 1972)
    A hízósejtek finomszerkezete a szem védőszerveinek daganataiban. Lapis Károllyal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1972. 1.)
    „Fleurettes” előfordulása retinoblastomákban. (Magyar Onkológia, 1976. 4.)
    Synaptikus lamellák retinoblastomákban. Fehér Jánossal. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1976. 4.)
    Szokatlan ciszta képződése a szemhéjban. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1982. 4.)
    Narkomániások vakságot okozó fertőzései. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1984. 3.).


    F. m.: tudományos dolgozatai a Szemészet c. folyóiratban: A rubeosis iridis diabeticáról. (1949. 1-4.)
    A periphlebitis retinaeről. (1950. 2.)
    A dacryocystorhinostomia externával szerzett tapasztalataink. (1950. 4.)
    A hormonok hatása glaucomában. (1951. 2.)
    A sympathiás ophthalmiáról. R. M. előadása a Szemész Szakcsoport 1951. évi Nagygyűlésén. (1952. 3.)
    Újabb adatok az intraokuláris nyomás és a neuroendocrin rendszer összefüggéséhez. (1953. 2.)
    Thyreotrop hormon hatása az intraocularis nyomásra. Török Évával. (1953. 3.)
    A ductus deferens lekötésének és a here denervatiójának hatása az intraokuláris nyomásra. Ifj. Bárkány Bélával és Orbán Tiborral. (1954. 1.)
    A fény hatása a pajzsmirigy működésére. Orbán Tiborral. (1956. 1.)
    A hydergin alkalmazása a szemészetben. (1957. 1.)
    A könnylevezető utak helyreállításáról. (1957. 2.)
    Az alpha-chymotrypsinnel végzett hályogműtét néhány kérdéséről. Varga Margittal. (1959. 4.)
    Glaucomás roham fellépése műtéti beavatkozások kapcsán. (1962. 1.)
    A könnytömlő táján előforduló mucocelék és műtéti megoldásuk. (1963. 2.)
    Az intraokuláris hámburjánzásról. Bölcs Sándorral. (1964. 2.)
    A steroid glaukomáról. (1964. 4.)
    A herpes zoster szemészeti vonatkozásai. Bajnok Györgyivel. (1965. 1.)
    A cryoextractióról. Jobbágyi Péterrel. (1966. 1.)
    A cortison cataractáról. (1966. 3.)
    A photoreceptor ultrastruktúrája. Lovas Bélával. (1966. 4.)
    Az aphakiás szemen előforduló „pupillaris block”-ról. Szabó Zoltánnal. (1967. 1.)
    A retina Müller-féle sejtjének ultrastruktúrája. Lovas Bélával. (1967. 2.)
    A melanoma malignum chorioidae ultrastruktúrája. Lovas Bélával. (1967. 4.)
    A neuroendokrin tényezők szerepéről a glaukoma kóroktanában. Follmann Piroskával és Mucsi Gabriellával. (1968. 1-2.; angolul: Neuroendocrine Factors in the Aetiology of Primary Glaucoma. Acta Chrirugica, 1968)
    Cryocoagulatio útján gyógyult ideghártya-leválás eseteink. Varga Margittal. (1968. 3.)
    A lymphoma conjunctivae ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (1969. 1.)
    Arcus lipoides a cornea közepén. Bölcs Sándorral. (1969. 3.)
    Adatok Blaskovics [László] nemzetközi értékeléséhez. R. M. megemlékezése a Magyar Szemorvos Társaság Debrecenben tartott Blaskovics-megemlékezésén, 1969. jún. 2-án.] (1969. 4.)
    A limbusból kiinduló carcinomák ultrastruktúrája. Lapis Károllyal. (1970. 2.)
    Elektronmikroszkópos vizsgálatok kísérletesen előidézett cornea-eredőzésben. Jobbágyi Péterrel és Lovas Bélával. (1970. 4.)
    Langerhans granulumok conjunctiva epitheliomában. Bölcs Sándorral. (1972. 4.)
    Az orális fogamzásgátlók szemészeti mellékhatásai. Follmann Piroskával. (1973). 3.)
    Glaukomás szemek retinájának elektronmikroszkópos vizsgálata. (1973. 4.)
    A m. orbicularis oculi ultrastruktúrája hibás szemhéjállás eseteiben. (1974. 2.)
    Az egyenes szemizmok ultrastruktúrája. Varga Margittal. (1974. 4.)
    A retinoblastoma ultrastruktúrája. Németh Bélával. (1975. 1.)
    A chorioidea melanoblastomáinak sejtalakjai. (1976. 1.)
    A disseminált intravascularis coagulopathia szemészeti tünetei. (1976. 2.)
    Szokatlan növekedésű irismelanoblastomák. Németh Bélával. (1976. 4.)
    Szemműtétek és általános anaesthesia. (1977. 1.)
    Lymphoma conjunctivae. Elektronmikroszkópos vizsgálatok. Varga Margittal. (1977. 4.)
    110 éves szemészeti tankönyv. [Bernolák József művéről.] (1978. 1.)
    Adatok a melanoma malignum prognózisához. Németh Bélával. (1979. 1.)
    Glaukomás szemek retinájának ultrastruktúrája. Follmann Piroskával. (1979. 2.)
    A retinoblastoma klinikai és morfológiai megjelenésének néhány kérdéséről. (1979. 4.)
    Lymphangioma orbitae. TEM- és SEM-vizsgálatok. Gábriel Istvánnal. (1980. 1.)
    A könnytömlő hámjának kehelysejtjeiről. Scanning elektronmikroszkópos vizsgálatok. Gábriel Istvánnal. (1980. 2.)
    A madarak ideghártyájának ultrastruktúrájáról. Fáncsi Tiborral. (1981. 1.)
    Elektronmikroszkópos vizsgálatok degeneratio pigmentosa retinae esetében. (1981. 2.).

     

    F. m.: népszerű írásai, megemlékezései: Trachoma, a legalattomosabb szembetegség. (Élet és Tudomány, 1952. 8.)
    A trachomakutatás gyakorlati jelentősége. (Népegészségügy, 1955. 7.)
    A szem és a szemtájék sérülései. (Élet és Tudomány, 1956. 39.)
    A trachoma. (Élet és Tudomány, 1958. 7.)
    A trachoma néhány időszerű kérdéséről. (Népegészségügy, 1958. 10.)
    A szemészet gerontológiai vonatkozásai. (Orvosképzés, 1960. 4.)
    A gyermekkori szemsérülések jelentősége. Varga Margittal. (Gyermekgyógyászat, 1960. 10.)
    A vírusok jelentősége a szemészetben. (Orvosképzés, 1961. 2.)
    A korszerű terápia jelentősége a trachoma felszámolásában. R. M. előadása a megyei szemészfőorvosok 1960. máj.-ában megtartott értekezletén, (Népegészségügy, 1961. 5.)
    Szembetegségek megelőzése. (Orvosképzés, 1961. 6.)
    A fény jelentősége a szervezet működésében. (Magyar Tudomány, 1961. 7-8.)
    A vakság elleni küzdelem néhány kérdéséről. (Népegészségügy, 1962. 4.)
    Az első keratoconjunctivitis epidemica járvány Budapesten. Pajor Rezsővel. (Népegészségügy, 1963. 5.)
    A variola és vaccinia szemészeti tünetei. (Orvosképzés, 1964. 3.)
    A vírusok okozta szembetegségekről. (Orvosi Hetilap, 1965. 4.)
    A szemészeti kutatások néhány kérdéséről. (Magyar Tudomány, 1965. 5.)
    A cortison és származékai alkalmazásának veszélyei a szemészetben. (Orvosképzés, 1965. 6.)
    Photocoagulatio és laseralkalmazás a szemészetben. (Orvos és Technika, 1966. 3.)
    A sebészet új jégkorszaka. Kriobiológia és kriotechnika. (Delta, 1968. 2.)
    Az Állami Szemkórház. A magyar szemészet fellegvárának történetéből. (Budapest [folyóirat], 1970. 9.)
    Ultrastrukturális vizsgálatok jelentősége a szemészetben. (Orvosképzés, 1975. 3.)
    Három évtized. Eredmények és gondok a szemészetben. (Magyar Nemzet, 1975. júl. 30.)
    A szem gyermekkori sérülései. (Egészség, 1980. 2.)
    A könnyezéről és a száraz szemről. (Egészség, 1982. 6.)
    Az intraokuláris melanoblastoma terápiájáról. (Orvosképzés, 1983. 2.)
    A glaukómáról. (Egészség, 1983. 4.)
    A félszemes látásról. (Egészség, 1984. 2.)
    A szem gyulladásos betegségei. (Egészség, 1984. 3.)
    Ifj. Imre József. (Orvosi Hetilap, 1984. 24.)
    Az elektronmikroszkópia jelentősége a szemészetben. (Egészség, 1985. 5.)
    Az AIDS okozta szemészeti tünetekről. (Egészség, 1986. 3.).

    Irodalom

    Irod.: műveiről: Boros Béla: R. M.: Szemészeti patológia. (Szemészet, 1951. 3.)
    Csapody István: R. M.: Szemészeti patológia. (Orvosi Hetilap, 1951. 25.)
    Csapody István: R. M.: Neuroendokrine Beziehungen zur Ophthalmologie. (Orvosi Hetilap, 1962. 6.)
    R. Farkas Klári: Világhírre tett szert a Szembetegségek atlasza. [R. M. művéről.] (Magyar Nemzet, 1963. márc. 27.)
    Boros Béla: R. M.: A szembetegségek atlasza. (Magyar Tudomány, 1964. 8-9.)
    Kukán Ferenc: R. M.: A szembetegségek atlasza. (Orvosi Hetilap, 1965. 16.)
    F. Á.: R. M.–Kenyeres Ágnes: Ifj. Imre József. Kismonográfia. (Magyar Nemzet, 1972. aug. 27.)
    Kahán Ágost: R. M.: A szemészet alapvonalai. (Orvosi Hetilap, 1973. 8.)
    Weinstein Pál: R. M.: A szemészet alapvonalai. [2. kiad.] (Orvosi Hetilap, 1975. 52.)
    Boros Béla: R. M.–Kenyeres Ágnes: Ifj. Imre József. Kismonográfia. (Orvosi Hetilap, 1980. 1.)
    Németh Béla: R. M.: A szemészet alapvonalai. [3. kiad.] (Orvosi Hetilap, 1980. 16.)
    Boros Béla: R. M.–Follmann Piroska: Szembetegek vizsgálata. (Orvosi Hetilap, 1981. 34.).


    Irod.: források: Magyarország gazdacímtára. Rottenstein Gyula, Vicsápapáti. Szerk. Rubiner Gyula. (Bp., 1912)
    A háború halottai. Kivonat a hivatalos kimutatásokból. 121. sz. lajstrom: Rottenstein Gyula, tartalékos tiszthelyettes, 79. gyalogezred. (Népszava, 1915. febr. 16.)
    A háború halottai. A Monarchia hadseregének hiteles veszteségkimutatása. 121. sz. lajstrom: Rottenstein Gyula, tartalékos tiszthelyettes, 79. gyalogezred. (Előre, 1915. ápr. 30.)
    Doktorrá avatások a pécsi egyetemen. [Rottenstein Magda.] (Pécsi Napló, 1935. jún. 29.–Dunántúl, 1935. jún. 30.)
    Orvosdoktorrá avattattak a pécsi tudományegyetemen jún. 28-án. [Rottenstein Magda.] (Orvosi Hetilap, 1935. 27.)
    A Pécsi Kerületi Orvosi Kamara névjegyzéke. 528. Rottenstein Magdolna. (Budapesti Közlöny, 1936. jún. 17.)
    A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Radnót Magda egyetemi tanársegédnek a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán a szemészeti pathológia tárgykörben magántanári képesítését megerősítette. (Köznevelés, 1946. 13. [júl. 1.])
    A nők is operálhatnak! [dr. Radnót Magda az ötéves tervről és a szakértelem megbecsüléséről.] (Szabad Nép, 1949. máj. 6.)
    dr. Radnót Magda egyetemi magántanár egyetemi ny. r. tanári kinevezése a Szegedi Orvostudományi Egyetemre. (Magyar Közlöny, 1950. nov. 23.)
    A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Radnót Magdát, a SZOTE ny. r. tanárát a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika tanszékéreny. r. tanárrá [egyetemi tanárrá] kinevezte. (Magyar Közlöny, 1951. márc. 10.)
    Az MTA új l. tagja: dr. Radnót Magda. (Akadémiai Közlöny, 1961. máj. 6.)
    R. Farkas Klári: Nyitott szemmel a fény körül. Beszélgetés dr. Radnót Magda professzor asszonnyal. (Magyar Nemzet, 1962. jan. 17.)
    Benkő Tibor: A gép számol, az orvos gyógyít. Kibernetika a rendelőben. Az I. sz. Szemklinikán összefogott az orvostudomány a műszaki tudományokkal. [dr. Radnót Magdáról.] (Hétfői Hírek, 1965. márc. 1.)
    H. Barta: dr. Radnót Magda. [Az első magyar akadémikus orvosnő.] (Magyar Nemzet, 1965. ápr. 13.)
    Kárpáti György: Szemünk világát védi. [dr. Radnót Magda Állami-díjas akadémikus.] (Lobogó, 1965. 15. [ápr. 14.])
    Regős István: Állami-díjas orvostudós. A legnagyobb élmény: kísérletezni. [dr. Radnót Magda.] (Nógrád megyei Hírlap, 1965. ápr. 21.–Fejér megyei Hírlap, 1965. ápr. 25.–Kisalföld, 1965. máj. 1.)
    Vándor Pál: Négyszemközt a szemésszel. [Beszélgetés dr. Radnót Magda egyetemi tanárral.] (Népszava, 1965. jún. 20.)
    H. Barta Lajos: dr. Radnót Magda. (Lányok-asszonyok. Szerk. Fóti Katalin. Bp., 1966)
    Kovács József: Az orvos, a beteg és az erkölcs. Beszélgetés dr. Radnót Magda professzorral. (Népszabadság, 1966. jan. 30.)
    R. F. K.: Extrém hőmérsékletek alkalmazása a szemészetben. [R. M. a lézer szemészeti alkalmazásairól.] (Magyar Nemzet, 1966. ápr. 24.)
    H. Barta Lajos: Párbeszédek. A professzornő élete. [Riport dr. Radnót Magdával.] (Magyar Nemzet, 1970. febr. 15.)
    Németh Béla: Radnót Magda hatvanéves. (Szemészet, 1971. 4.)
    Az Európai Szemorvos Társaság IV. Kongresszusa. Bp., 1972. ápr. 17.–ápr. 21. (Szemészet, 1972. 2.)
    dr. Radnót Magdát választották meg az Európai Szemorvos Társaság elnökévé. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1972. ápr. 22.)
    Új épületbe költözött az I. sz. Szemklinika. (Magyar Nemzet, 1972. aug. 2.)
    Budai Mária: Beszélgetés a szemészetről Radnót Magda professzornővel. (Kelet-Magyarország–Vas Népe, 1973. szept. 9.)
    Márkusz: Én elsősorban tanárnak vallom magam… Beszélgetés dr. Radnót Magda Állami-díjas akadémikussal. (Népújság, 1973. nov. 25.)
    Trux Erzsébet: Beszámoló az Európai Szemorvos Társaság IV. Kongresszusáról. (Orvosi Hetilap, 1973. 4.)
    Németh Béla: Radnót Magda tanári működésének 25. évfordulójára. (Szemészet, 1975. 3.)
    Kertész Péter: Szemünk világáért. Interjú dr. Radnót Magda professzorral. (Lobogó, 1976. 22.)
    Az MTA új tagjai: dr. Radnót Magda. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1976. máj. 8. és Magyar Tudomány, 1976. 6.)
    Orosz Mária: A szem a lélek tükre. Látogatóban Radnót Magda professzorasszonynál. (Lányok, asszonyok, 1977. 7.)
    Hajduska István: Küzdelem a vakság ellen. Beszélgetés Radnót Magda akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1978. szept. 19.)
    Kertész Péter: Szemünk világáért. Interjú dr. Radnót Magda professzor asszonnyal. (Új Tükör, 1978. 47.)
    Babics Antal: Congratulation of Professor Magda Radnót on Occasion of Her Being Rewarded with Gold Medal of the European Ophthalmological Society. (Acta Chirurgica, 1980)
    Hajduska István: A jelenlét példája. Radnót Magda akadémikusé az európai szemészeti tudomány legmagasabb díja. (Magyar Nemzet, 1980. máj. 14.)
    Karczag László: A hazai szemészet eredményei és gondjai. Beszélgetés dr. Radnót Magda akadémikus professzorral. (Egészség, 1984. 4.)
    Radnót Magda akadémikus köszöntése. [75 éves.] (Magyar Nemzet, 1986. szept. 17.).

     

    Irod.: megemlékezések: Elhunyt dr. Radnót Magda egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. febr. 7.)
    Végső búcsú dr. Radnót Magdától. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. febr. 24.)
    Varga Margit: Radnót Magda. (Orvosi Hetilap, 1989. 15.)
    Varga Margit: In memoriam Radnót Magda. (Szemészet, 1989. 9.)
    Varga Margit: Radnót Magda. (Magyar Tudomány, 1989. 9.)
    Téglásy Imre: Szemet fogért, avagy Ave Maria utca. Két tételben. [Radnót Magdáról és a Szemészeti Klinikáról.] (Új Magyarország, 1991. júl. 6.)
    Szállási Árpád: Orvosnők a magyar numizmatikában. (Orvosi Hetilap, 1998. 40.)
    Betkó János: Kommentár Radnót Magda „A diabetes mellitus szemészeti vonatkozásai” című, 50 éve megjelent közleményéhez. (Orvosi Hetilap, 1999. 18.)
    Süveges Ildikó: Idén lenne százéves R. M. (Magyar Tudomány, 2011. 11.).


    Irod.: lexikonok: Természettudományi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. (Bp., 1964–1976)
    Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
    Orvosi lexikon. I–VII. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
    Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
    Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
    Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
    Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
    Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
    Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. Összeáll. Györffy István és Salacz György. (Bp., 2004)
    Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
    Emed, Alexander: Zsidó származású magyar orvosok. 150 életrajz. (Bp., 2011)
    Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok. Életrajzok gyűjteménye. (Bp., 2016).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68FW-ZPKY?lang=hu (dr. Radnót Magdolna és Antal Károly házassági anyakönyve, 1941)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM68395

    https://magyarnemzetinevter.hu/person/652813/

    https://nevpont.hu/palyakep/radnot-magda-1ab60

    http://www.nevpont.hu/view/7111

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/7111

    Megjegyzések

    A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. téves születési adat: okt. 17.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2025

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (22), bakteriológus (16), bányamérnök (40), belgyógyász (85), bencés szerzetes (33), bibliográfus (24), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (92), egészségpolitikus (10), egyházi író (23), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (14), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (17), filológus (59), filozófus (80), fizikus (119), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (16), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (169), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (14), informatikus (13), iparművész (20), író (1010), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (335), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (74), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (101), mérnök (724), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2025. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu