Rédei Károly
nyelvész
1962-ig Radanovics Károly
Született: 1932. április 11. Nagykanizsa, Zala vármegye
Meghalt: 2008. augusztus 17. Budapest
Temetés: 2008. szeptember 5. Budapest
Temetési hely: Megyeri úti Temető
Család
Nagyszülei: Radánovics (= Radanovics) Ferenc, Tóth Katalin; Szalai Károly, Károly Mária.
Szülei: [legid.] Radanovics Sándor (1908. jan. 6. Szepetnek, Zala vm.) kovácsmester, Szalai Mária (1901. márc. 21. Nagykanizsa–1960. szept. 12. Szombathely) kalapkészítő. Édesapja elesett a II. világháborúban (1950-ben holtnak nyilvánították), özvegy édesanyja nevelte fel őt és testvérét.
Testvére: [ifj.] Radanovics Sándor (1933. Nagykanizsa–2000. febr. Nagykanizsa Temetés: 2000. febr. 18. Nagykanizsa).
[ifj.] Radanovics Sándor fia: [legifj.] Radanovics Sándor (1959–1986. Temetés: 1986. jún. 11. Pécs, Köztemető).
Felesége: Balogh Piroska magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, igazgatóhelyettes.
Gyermekei: Rédei Ágnes és Rédei Károly.
Iskola
A nagykanizsai állami (= nagykanizsai piarista) gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955).
A nyelvtudományok kandidátusa (1960), doktora (1967), az MTA tagja (külső: 1990. máj. 21.; t.: 2007. máj. 7.).
Életút
Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1959. jan. 1.–1966. febr. 28.), tud. főmunkatársa (1966. márc. 1.–1974) és a Finnugor Nyelvészeti Osztály vezetője (1967–1974). A Bécsi Egyetem Finnugor Intézete intézetvezető egy. tanára (1974–2000), emeritusz professzora (2000. okt. 1.-jétől).
Az MTA–TMB-n Lakó György aspiránsa (1955–1960); közben osztják nyelvészeti adatokat gyűjtött Leningrádban (1957).
Uralisztikával, a finnugor nyelvtudomány általános kérdéseivel, finnugor hang- és alaktannal, uráli–indoeurópai és uráli–jukagir nyelvi érintkezésekkel foglalkozott. Nyelvi és folkorisztikai gyűjtőmunkát végzett a zürjéneknél és az osztjákoknál.
Rédei Károly a Komi Köztársaságban és környékén beszélt finnugor nyelv, a zürjén (= komi) nyelv világhírű kutatója volt. A nyelv az ópermi nyelvből származik, legközelebbi rokona a permják komi nyelv. Rédei Károly adta ki először Fjodor Alekszejevics Volegov 1883-ból származó permják szójegyzékét (Permjakisches Wörterverzeichnis, 1968). Rédei 1964-ben maga is három és fél hónapot töltött a zürjének között, zürjénföldi gyűjtőútjának eredményességét hirdeti a Zyrian Folklore Texts (1978) c. vaskos kiadványa, amely nyolc nyelvjárásból 251 szöveget tartalmaz, angol fordítással. Zürjén tankönyve (Chrestomathia Syrjaenica, 1978) a zürjén nyelvtan első modern leírása, egyúttal először kísérelte meg a zürjén fonémarendszer összefoglalását. Zürjén nyelvtörténeti és permi hangtörténeti monográfiája kéziratban maradt. Tudományos munkásságának másik fontos területe finnugor történeti etimológiai kutatásai. Évtizedeken át írta a Nyelvtudományi Közlemények Szófejtések sorozatát (összesen 366 számozott közleményhez jutott!). Etimológiai dolgozatai alapján nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az uráli nyelvek indoeurópai (elsősorban iráni) jövevényszavainak vizsgálata, valamint a bolgár-török–permi nyelvi érintkezések feltárása terén. Doktori értekezése (Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen, 1970) a vogul nyelv zürjén jövevényszavait tárgyalta: összesen 346-ot, beleértve a Rédei által tévesnek tartott származásokat is. Etimológusi tevékenységének csúcspontját a főszerkesztésében megjelent Uralisches Etymologisches Wörterbuch (1986–1991) jelenti. Ez a nagyszabású, közel ezer oldalas vállalkozás közel 1800 szócikket tartalmaz; összegyűjtve és kritikailag értékelve az összes uráli nyelv, eredetét tekintve közös szókészletét, pontosabban annak az uráli, finnugor, finn-permi, finn-volgai és ugor alapnyelvig visszavezethető részét. Élete utolsó éveiben több népszerű könyvet írt a magyar nyelv finnugor eredetéről, ill. szenvedélyes vitákat folytatott az általa dilettánsnak vélt nyelvrokonítási elméletekkel (Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, 1998).
Emlékezet
Rédei Károly – Radanovics Károly néven – Kiskanizsán (Nagykanizsa városrésze) született, Zala megyei iparoscsaládban. Elemi és középiskoláit Nagykanizsán végezte. Az ELTE-n Beke Ödön, Lakó György és Zsirai Miklós hatására kezdett el érdeklődni a finnugrisztika és az uráli nyelvészet iránt. Először 1957-ben járt Leningrádban, ahol az ott tanuló osztják diákoktól kezdett el nyelvi szövegeket gyűjteni (ennek és az 1964-es gyűjtőútjának lett az eredménye az északi osztják nyelvjárásokat bemutató két chrestomathia). Mivel a zürjén nyelv a Komi Köztársaságon kívül Észak-Európában és Észak-Szibériában a finnugor és szamojéd (hantik, manysik nyenyecek stb.) népek között különleges közvetítőnyelvként is használatban volt az 1960-as években érdeklődése a zürjén nyelv története és kulturális szerepének feltárása, valamint az ópermi nyelv írására használt legrégibb abur írásrendszer megismerésére fordult. Tudományos tevékenysége elismeréseként meghívták a Bécsi Egyetemre, ahol nevéhez fűződik a Finnugor Intézet megalapítása (1974). Több mint huszonöt éven át irányította a bécsi finnugor és uráli nyelvészeti kutatásokat, egyúttal szerkesztette a budapesti Nyelvtudományi Közleményeket és több uralisztikai kiadványt és etimológiai szótárt.
Rédei Károly utolsó éveit Magyarországon töltötte, Újpesten hunyt el, a Megyeri úti Temetőben nyugszik.
Írásai Radanovics Károly és Rédei (Radanovics) Károly néven is megjelentek.
Elismertség
A Finn Tudományos Akadémia tagja (külső: 1994). A Bécsi Nyelvtudományi Társaság elnöke (1974 és 1987–1988).
A Magyar Nyelvtudományi Társaság (1955-től), a helsinki Finnugor Társaság (1961-től), a Kőrösi Csoma Társaság (1970-től), a Societas Uralo–Altaica (1976-tól), a Finn Irodalmi Társaság tagja (1977-től).
A helsinki Finnugor Társaság tagja (t.: 1991).
Elismerés
Akadémiai Nagydíj (1983), Akadémiai Díj (1993), Pais Dezső-díj (2001), Munkácsi Bernát-díj (2004).
Az Oroszlánrend Parancsnoki Fokozata (Finn Köztársaság, 1985).
Szerkesztés
A Nyelvtudományi Közlemények társszerkesztője (1974–1984).
Részt vett A magyar szókészlet finnugor elemei (1967–1978) c. etimológiai szótár munkálataiban. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (I–IV. köt., 1967–1985) munkatársa, A magyar szókészlet finnugor elemei (I–III. köt., 1967–1978) társszerkesztője és az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (I–III. köt., 1986–1991) főszerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Névutós határozók a komi nyelvben. Kand. értek. (Bp., 1959)
Die Postpositionen im Syrjänischen unter Berücksichtigung des Wotjakischen. A kand. értek. átd. német nyelvű változata. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1962)
Northern Ostyak Chrestomathy. (Indiana University Publications. Uralic and Altaic Series. Vol. 47. Bloomington–The Hague, 1965)
A vogul nyelv zürjén jövevényszavai. Doktori értek. (Bp., 1966)
A magyar szókészlet finnugor elemei. I–III. köt. Főszerk. Lakó György. Szerk. K. Sal Évával. (Bp., 1967–1978)
Nord-ostjakische Texte – Kazym-Dialekt – mit Skizze der Grammatik. (Abhandlungen der Akademie den Wissenschaften in Göttingen. Philologisch-Historische Klasse. III. 71. Göttingen, 1968)
Permjakisches Wörterverzeichnis aus dem Jahre 1883 auf Grund der Aufzeichnungen F. A. Wolegows. [Volegov, Fjodor Alekszejevics 19. századi gyűjtése alapján. Közreműködött Bíró Izabella.] (Indiana University Publications. Uralic and Altaic Series. Vol. 101. Bp.–The Hague, Akadémiai Kiadó–Mouton & Co., 1968)
Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. A doktori értek. átd. német nyelvű változata. (Indiana University Publications. Uralic and Altaic Series. Vol. 109. Bp.–The Hague, Akadémiai Kiadó–Mouton & Co., 1970)
Osznovi finno-ugorszkogo jazikoznanyija. I–IV. köt. Szerk. Litkin, Vaszilij Iljiccsel és Majtyinszkaja, Klara Jevgenyejevnával. (Moszkva, Nauka, 1974–1976)
Chrestomathia Syrjaenica. Egy. segédkönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1978; németül: Studia Uralica I. Syrjänische Chrestomathie. Mit Grammatik und Glossar. Ford. Dobó Attila. Wien, 1978)
Zyrian Folklore Texts. Angol nyelvre ford. Gombos Imre. (Bibliotheca Uralica 3. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978)
Studien zur Phonologie und Morphologie der uralischen Sprachen. Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Eisenstadt, 28. Juni–1. Juli. 1984. Szerk. Károly Rédei. (Studia Uralica 4. Wien, 1987)
Zu den indogermanisch–uralischen Sprachkontakten. (Veröffentlichungen der Kommission für Linguistik und Kommunikationsforschung 16. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1986)
Uralisches Etymologisches Wörterbuch. I–III. köt. I. Uralische und finnisch-ugrische Schicht. II. Finnisch-permische und finnisch-wolgaische Schicht. Ugrische Schicht. III. Register. Főszerk. R. K. A szerkesztésben közreműködött Bakró-Nagy Marianne, Csúcs Sándor [et al.]. (Bp.–Wiesbaden, Akadémiai Kiadó–Harrasowitz, 1986–1991)
Óegyházi szláv szemantikai és szintaktikai hatás az ózürjén nyelvben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1992. jan. 6.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., Akadémiai Kiadó, 1993)
Zyrian Texts. (Studia Uralica 8. Wiesbaden, Harrasowitz, 1996)
Őstörténetünk kérdései. (Budapesti finnugor füzetek 10. Bp., 1998)
Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 11. Bp., Balassi Kiadó, 1998; Magyar Őstörténeti Könyvtár 18. 2. bőv. kiad. 2003)
Fokos-Fuchs Dávid. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2001. nov. 19.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2001. Bp., Akadémiai Kiadó, 2002)
Ausgewählte Schriften von Károly Rédei. Hergestellt für Károly Rédei zum 70. Geburtstag. – Rédei Károly válogatott írásai. Készült Rédei Károly 70. születésnapja alkalmából. Vál., szerk. Honti László. A bevezetést írta Bereczki Gábor. (Uralisztikai tanulmányok 12. Bp., 2002)
Ünnepi köszöntő Honti László tiszteletére. Szerk. Bakró-Nagy Marianne-nal. (Az MTA Nyelvtudományi Intézete kiadványa. Bp., 2003).
F. m.: írásai a Nyelvtudományi Közleményekben: Radanovics Károly néven: Ok- és célhatározó névutók a chanti nyelvben. – Komi és udmurt nyelvű kiadványok 1946-tól 1956-ig. – A magyar -t, -tt igenévképző eredete. – Obi-ugor etimológiák. (1958)
Adalékok a permi nyelvek alaktanához. – Mutatvány a komi nyelv felső-vicsegdai nyelvjárásából. – A manysi saj ‘mög’ etimológiájához. Moór Elemérrel. (1959)
A chanti népnév eredete. (1960; angolul: The Origin of the People’s Name „Chanti”. Acta Linguistica, 1961)
Osztják nyelvtudományok. Muzsi nyelvjárás. (1961)
Rédei Radanovics Károly néven: Jurák-szamojéd jövevényszók a zürjén nyelvben. (1962; németül: Jurak-samojedische Lehnwörter in der syrjänischen Sprache. Acta Linguistica, 1963)
Rédei Károly néven: Az én személyes névmás eredetéhez. – Az őspermi első szótagbeli *i > *ó és *ó > i hangváltásról. – A zürjén -jas és a votják -jos többesjel eredetéhez. (1963)
Obi-ugor jövevényszavak a zürjén nyelvben. (1964)
Vannak-e az előmagyar-permi érintkezésnek nyelvi nyomai? (1964; németül: Gibt es sprachliche Spuren der vorungarisch-permischen Beziehungen? Acta Linguistica, 1969)
A létige jelen idejű alakjai a permi nyelvekben. (1967)
A moksa-mordvin nyelvjárások fonémarendszeréhez. (1968)
A permi nyelvek első szótagi magánhagzóinak történetéhez. (1968; németül: Neue Aspekte zur permischen Vokalforschung. (Ural-Altaische Jahrbücher, 1968)
Zürjén szövegmutatványok. (1971)
Osztják jövevényszavak a szelkupban. – A permi nyelvek őspermi kori bolgár-török jövevényszavai. Róna-Tas Andrással. (1972)
A bolgár-török–permi érintkezések néhány kérdése. Róna-Tas Andrással. – A horizontális és vertikális magánhangzó-harmóniáról. (1975)
A magánhangzó-harmónia egyes típusai. (1976; németül: Einige Typen der Vokalharmonie. Phonologica. Innsbruck, 1977)
Még egyszer a vogul tárgyas igeragozás l-jéről. (1979; németül: Nochmals zum l der wogulischen objektiven Konjugation. Ural-Altaische Jahrbücher, 1981)
Őspermi és votják jövevényszók a csuvasban. Róna-Tas Andrással. – Vita az őszürjén és ősvogul vokalizmus néhány kérdéséről. (1980)
A Konda folyónév eredetéről. (1980; németül: Über die Herkunft des Flussnamens Konda. Lingua Posnaniensis, 1980)
A permi elativusrag eredete. (1980; németül: Über die Herkunft des permischen Elativsuffixes. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft, 1981)
Többesjelek a PU–PFU alapnyelvben. – Miscellanea. Adalékok az uráli nyelvek areális jelenségeihez. (1981)
A neutrális idő – aoristos – nyomai egyes uráli nyelvekben. (1984)
A szóeleji és a szóbelseji labiális mássalhangzók delabializáló hatása az őspermiben. (1984; németül: Die delabialisierende Wirkung der anlautenden und inlautenden labialen Konsonanten im Urpermischen. Finnisch-ugrische Forschungen, 1984)
A magánhangó-harmónia típusai a PU–PFU alapnyelvben. (1986; angolul: The Development of Vowel Harmony in Proto-Uralic and Proto-Finno-Ugrian. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1987)
A finnugor igeragozásról, különös tekintettel a magyar igei személyragok eredetére. (1989)
Az uráli-finnugor névszóragozás történetéből. – Még egyszer a finnugor j(i) múltidő-jel osztják folytatójáról. (1992–1993)
A nem személyes névmási igei személyragjaink eredetéről. (1994–1995)
Gondolatok az uráli tárgyas igeragozásról. (1998–1999)
Accusativus a permi nyelvekben. A PU *t többesjel kérdéséhez. – Néhány gondolat a zürjén rénszarvas származásáról és koráról. (2000)
Gondolatok az osztják tárgyas igeragozás kialakulásáról. (2001)
Etimológia a nagy szótári vállalkozások után. (2002)
Adalékok a grammatikalizációhoz a permi nyelvekben. (2003)
Még egyszer a permi accusativushoz. (2004)
Mellé- és alárendelő kötőszavak a zürjénben. (2005)
Belső és külső innovációk a votják nyelvben. Adalékok a Volga–Káma-vidék nyelveinek areális kapcsolataihoz. (2007).
F. m.: fontosabb tanulmányai: Két chanti névutó. (Pais Emlékkönyv, 1956)
Zwei permische Ableitungssuffixe. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1961)
Mutatvány a készülő finnugor etimológiai szótárból. Lakó Györggyel. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1962. 1-4. és külön: Bp., 1962)
A tárgyas igeragozás kialakulása (Magyar Nyelv, 1962. 4.; németül: Die Entstehung der objektiven Konjugation im Ungarischen. Acta Linguistica, 1966)
Einige jurak-samojedische Lehnwörter im Russichen. (Studia Slavica, 1966)
A palatális mássalhangzók palatalizáló hatása az ősmagyarban. (Nyelvtudományi Értesítő, 1967)
Ajtó. (Magyar Nyelv, 1967. 2.)
Finnugor nyelvrokonaink és a forradalom. (Nyelvtudományi Értesítő, 1969)
Kengyel. K. Sal Évával. (Magyar Nyelv, 1970. 2.)
Zu den syrjänischen Lehnwörtern der obugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1973)
Sandi-Erscheinungen in den permischen und wolga-finnischen Sprachen. (Acta Liguistica, 1974)
Szóképzés a PU–PFU alapnyelvben. (Nyelvtudományi Értesítő, 1975)
Phonologische Beschreibung des Syrjänischen. (Linguistische Studien. Reihe A Arbeitsberichte. Berlin, 1975)
Einige uralische Etymologien. (Klagenfurter Beiträge zur Sprachwissenschaft, 1977)
A felszólító módjel eredete a magyarban. (Nyelvtudományi Értesítő, 1980; németül: Die Herkunft des Imperativzeichens im Ungarischen. Finnisch-ugrische Forschungen, 1982)
A komi-zürjén és a komi-permják irodalmi nyelv kialakulása. (Filológiai Közlöny, 1982. 4.)
Beitrag zur Vokalharmonie im Ersa-Mordwinischen. (Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft, 1982)
Proto-Permian and Votyak Loan-Words in Chuvash. Róna-Tas Andrással. (Studia Uralo–Altaica, 1982)
Adalékok a vogul nyelv történeti alaktanához. (Urálisztikai tanulmányok 1. Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Bereczki Gábor és Domokos Péter. Bp., 1983)
Linguistica et philologica. Gedenkschrift für Björn Collinder. 1894–1983. Szerk. Gschwantler, Ottóval és Reichert, Hermann-nal. (Philologica Germanica 6. Wien, 1984)
Phonologische Analyse des Erza-Mordwinischen. (Bibliotheca Uralica 7. Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Szerk. Hajdú Péter és Honti László. Bp., 1984)
A mordvin népnév eredetéről. (Urálisztikai tanulmányok 2. Bereczki-emlékkönyv. Bereczki Gábor 60. születésnapjára. Szerk. Domokos Péter és Pusztay János. Bp., 1988)
Die syrjänische Sprache. – Geschichte der permischen Sprachen. (Handbook of Uralic Studies. Vol. I. The Uralic Languages. Leiden [etc.], 1988)
Adalékok a finnugor -j múltidő-jel megfelelőihez. (Magyar Nyelv, 1990. 1-2.)
Felfogásbeli különbségek a magyar nyelvtörténet egyes kérdéseiben a magyar és a finnugor nyelvtudományban. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. A Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991)
Kiegészítő megjegyzések a finnugor -j múltidő-jel osztják folytatójához. (Magyar Nyelv, 1991. 4.)
Még egyszer a finnugor -j múltidő-jel osztják folytatójáról. (Magyar Nyelv, 1992. 1.)
A permi nyolc és kilenc jelentésű számnevek eredetéről. (Linguistica. Series A Studia et dissertationes 15. Hajdú Péter 70 éves. Szerk. Sz. Bakró-Nagy Marianne és Szíj Enikő. Bp., 1993)
Adalékok a zürjén nyelv orosz jövevényszavaihoz. (Névtani Értesítő, 1993)
Zu der Geschichte des PU–PFU Kasussystems. (Acta Universitatis Upsaliensis. Studia Uralica Upsaliensia 26. Lapponica et Uralica. 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universtität Uppsala. Vorträge am Jubiläumssymposium 20–23. Apr. 1994. Szerk. Larsson, Lars-Gunnar. Uppsala, 1996)
A hosszú magánhangzók rendszere az ősmagyar kor végén. (Urálisztikai tanulmányok 7. Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Szerk. Bereczki András és Klima László. Bp., 1996)
A magyar alaktan uráli – finnugor – háttere. (Magyar Nyelv, 1996. 2.)
A magyar nyelv helye a finnugor nyelvek között. (A honfoglalásról sok szemmel 3. Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László és Veszprémy László. Bp., Balassi Kiadó, 1997)
Die sprachische Situtation und die Probleme der Schriftsprache bei den Syrjänen. – Samojedische und obugrische – ostjakische – Lehnwörter im Jukagirischen. (Specimina Sibirica, 1997)
Hangváltozás és funkcióváltás néhány permi rag esetében. (Folia Uralica Debreceniensia, 1997)
Hangváltozás és funkcióváltás néhány permi rag esetében. (Folia Uralica Debreceniensia, 1998)
Isten szavunk eredete. (Magyar Nyelv, 1999. 1.)
A magyar likvidák – l ~ ly – és a v < *w spiráns történetéhez. (Magyar Nyelvjárások, 2000)
Über das permische Reflexivpronomen as „selber, selbst, eigen”. (Amant alterna Camenae. Studi linguistici e letterari offerti a Andrea Csillaghy in occasione del suo 60. compleanno. Szerk. Carli, Augusto, Töttösy Beatrix és Vasta, Nicoletta. Alessandria, 2000)
Magyar hisz ‘galuben. (Folia Uralica Debreceniensia, 2001 és A Debreceni Egyetem Finnugor Nyerlvtudományi Tanszékének kiadványai. Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Szerk. Maticsák Sándor, Zaicz Gábor és Tuomo Lahdelma. Debrecen–Jyväskylä, 2001)
Nyelvi helyzet és az irodalmi nyelv problémája a zürjéneknél. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, Szeged, 2001)
Még egyszer isten szavunk eredetéről. (Folia Uralica Debreceniensia, 2003)
A magyar nyelv és nép eredete. (Vigilia, 2005. 10.).
Irodalom
Irod. és források: Holtnak nyilvánítások. Radanovics Sándor nagykanizsai lakos. (Magyar Közlöny, 1950. márc. 18.)
Elhunyt Radanovics Sándorné Szalai Mária. (Vas Népe, 1960. szept. 18.)
Elhunyt [legifj.] Radanovics Sándor százados, volt kiskanizsai lakos. (Zalai Hírlap, 1986. máj. 24.)
Rédei-Festschrift. Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag. – Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Szerk. Deréky Pál, Riese, Timothy [et al.]. (Urálisztikai tanulmányok 3. – Studia Altaica 6. – Linguistica. Series A Studia et dissertationes. 8. A Bécsi Egyetem Finnugor Intézete, az MTA Nyelvtudományi Intézete és az ELTE BTK Finnugor Tanszéke közös kiadványa. Bécs–Bp., 1992)
Rédei Károly 60 éves. (Bécsi Napló, 1992. 4.)
Rédei Károly. Összeáll. Markó Alexandra és Pávics Krisztina. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 62. Az ELTE BTK Fonetika Tanszéke kiadványa. Bp., 1999)
Elhunyt [ifj.] Radanovics Sándor. (Zalai Hírlap, 2000. febr. 23.)
Bereczki Gábor: Rédei Károly 70 éves. (Nyelvtudományi Közlemények, 2001)
Deréky Pál: Rédei Károly professzor 70 éves. (Bécsi Napló, 2002. 2.)
Keresztes László: Rédei Károly 70 éves. Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság Finnugor Szakosztályának 2002. ápr. 23-i ülésén. (Magyar Nyelv, 2002. 3.)
Meghalt Rédei Károly. (Népszava, 2008. aug. 19.)
Gyászjelentése. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 2008. aug. 30.)
Csendben búcsúzott. Eltemették a nagykanizsai származású nyelvészprofesszort, Rédei Károlyt. (Zalai Hírlap, 2008. szept. 15.)
Csúcs Sándor: Rédei Károly. (Nyelvtudományi Közlemények, 2008)
Csúcs Sándor: Rédei Károly. (Magyar Tudomány, 2008. 11.)
Honti László: Búcsú Rédei Károlytól. (Magyar Nyelv, 2008)
Riese, Timothy: Rédei Károly emlékezete. (Bécsi Napló, 2008. 5.).
Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9T9M-H8M?i=324&wc=923L-2NP%3A40679501%2C50104401%2C51109601&cc=1452460 (Radánovics [!] Sándor és Szalai Mária házassági anyakönyve, 1931)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRKG-9WVW?i=119&wc=9233-92Q%3A40681801%2C62998201%2C48384901&cc=1452460 (Radanovics Sándorné Szalai Mária halotti anyakönyve, 1960)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM75974
https://nntp.hu/person/person.php?personid=11020
https://nevpont.hu/palyakep/redei-karoly-bcc2b
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
