Abt Antal
fizikus, pedagógus
Abt Anton
Született: 1828. november 4. Rézbánya, Bihar vármegye
Meghalt: 1902. április 2. Kolozsvár, Kolozs vármegye
Temetés: 1902. április 4. Budapest
Temetési hely: Vízivárosi Temető
Család
Bajor eredetű katolikus családból származott. Abt Ádám, id. Abt Antal nagyapja 1756-ban Münchenből érkezett Magyarországra és Resicabányán telepedett le.
Szülei: Abt Antal bányatiszt, Scherübl Terézia (1798–1886. febr. 15. Bp. Temetés: 1886. febr. 17. Budai Sírkert).
Id. Abt Antal testvére: Abt János bányatanácsos. Abt János leszármazottainak 1871-től apáti előnévvel nemességet adományoztak.
Abt János unokája: Apáti Abt Sándor (1870. jan. 14. Torda, Torda-Aranyos vm.–1916. márc. 23. Bp. Temetés: 1916. márc. 26. Kálnó): szobrász, iparművész.
Testvére: Kriesch Jánosné Abt Laura (1841–1924. febr. Gödöllő).
Abt Laura férje: Kriesch János (1834. márc. 29. Rheinthal–1888. okt. 21. Bp. Temetés: 1888. okt. 23. Víziváros) zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Kriesch János és Abt Laura fia: Körösfői-Kriesch Aladár (1863. okt. 29. Buda–1920. jún. 16. Budakeszi). festő- és szobrászművész; leánya: Kriesch Laura, Nagy Sándor (1868. máj. 18. Németbánya, Veszprém vm.–1950. márc. 14. Gödöllő) festőművész felesége.
Felesége: Saussaye Mária (†1911. febr. 13. Gödöllő. Temetés: 1911. febr. 17. Víziváros), Carl von Saussaye (= Saussaye Károly, †1868. máj. 28. Buda. Temetés: 1868. máj. 29. Buda, cs. és kir. sírkert) cs. és kir. alezredes és dinnyésfalvy Erdély Mária (†1871. dec. 1. Buda. Temetés: 1872. dec. 2. Buda, cs. és kir. sírkert) leánya.
Saussaye Mária testvére: Saussaye Klotild (†1898. jan. 11. Kolozsvár), Szamosi János (1840. ápr. 18. Kolozsvár–1909. ápr. 27. Kolozsvár) filozófus, klasszikus-filológus, kolozsvári egyetemi tanár felesége.
Iskola
Középiskoláit a nagyváradi (hatosztályos) premontrei gimnáziumban és a szegedi (kétéves) piarista líceumban végezte, a bécsi műszaki egyetemen (1850–1856) és a bécsi tudományegyetemen tanult tovább (1855–1856), a bécsi tudományegyetemen mennyiségtanból és természettanból középiskolai tanári vizsgálatot tett (1856), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1869), a kísérleti természettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1870).
Életút
Az ungvári állami gimnázium (1857–1861), a budai állami főgimnázium r. tanára (1861–1872) és a pesti tudományegyetem magántanára (1870–1872).
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kísérleti fizika első ny. r. tanára és a Természettani Intézet alapító igazgatója (1872–1902); közben a Mathematikai és Természettudományi Kar dékánja (alapító dékán, 1872–1873, 1886–1888, 1890–1891), dékánhelyettese (1873–1874, 1888–1889, 1891–1892) és az Egyetem rektora (1883–1884), és rektorhelyettese (1884–1885).
Ásványok mágneses tulajdonságainak vizsgálatával fogl, elsősorban az elektromos vezetés különleges jelenségeit vizsgálta fémekben (termoelektromosság), folyadékokban és gázokban (szikrakisülések). A 19. század végi híres kolozsvári kísérleti fizikai iskola megalapítója. Ritka ügyes kísérletezőnek tartották, demonstrációval gazdagon kísért híres előadásai igen népszerűek voltak az elmúlt századforduló Kolozsvárában. Az általa megszervezett, felszerelt és felállított több helyiségből álló Természettani Intézetet európai hírű kísérleti fizikai műhellyé alakította: az Intézet gyűjteménytárból, előadótermekből és a „földdelejességi” és galvanometrikus észlelésekre kialakított különleges laboratóriumból állt. Szakfordítói tevékenysége is jelentős, több modern német nyelvű tudományos könyvet tolmácsolt magyar nyelvre. Néhány meteorológiai dolgozatot is írt.
Emlékezet
Kolozsvárott (Görögtemplom utca) élt és alkotott, ott is hunyt el. A budapesti (= budai) Vízivárosi Temetőbe temették, miután a temetőt 1931-ben felszámolták, sírját a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőbe vitték át. Budapesti gyászszertartásán Szádeczky Gyula, a kolozsvári Egyetem dékánja búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Magyar Természettudományi Társaság választmányi tagja (1871–1872), a kolozsvári Orvos-Természettudományi Társaság alapító elnöke (1876–1902).
A kolozsvári országos tanárvizsgáló bizottság alapító elnöke (1877–1892).
Főbb művei
F. m.: tankönyvei: Kísérleti természettan gymnasiumok és reál-tanodák számára. [August] Kunzek után magyarra fordítva. (Pest, Lauffer és Stolp, 1863; 2. jav. és bőv. kiad. 1867; 3. jav. és bőv. kiad. 1869; 4. jav. és bőv. kiad. 1870)
Pótfüzet Kunzek–Abt természettanához. (Pest, Lauffer és Stolp, 1865; 2. jav. és bőv. kiad. 1871; 3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1875)
A gyakorlati természettan vezérfonala. [Friedrich] Kohlrausch után ford. Wagner Alajossal. (Bp., Lauffer, 1877)
A természettan elemei kísérleti alapon középtanodai használatra. A kísérleti természettan c. műve teljesen átd. új kiadása. (Bp., Lauffer, 1882)
Physika a középiskolák felső osztályai számára. (Bp., Lauffer, 1887 román nyelven is).
F. m.: tanulmányai: Az erő megtartása a természetben. 1–2. (Természet [folyóirat], 1870)
A pesti egyetem ásványtárában levő földpátok jegeczsorozatai és az idevonatkozó két jegeczrendszer. (Értekezések a természettudományok köréből. III. köt. 15. Bp., 1873)
A földdelejesség elemeinek megközelítő meghatározásáról. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének munkálatai, 1875)
Az erély átalakulása a villamos lánczban. (Értesítő a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat 1877. nov. 3-án tartott hatodik természettudományi estélyéről. Összeáll. Hőgyes Endre. Kolozsvár, 1877)
A föld delejességének meghatározása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1878)
Néhány új észlelet a villanyszikráról. (Értesítő a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat 1878. nov. 22-én tartott ötödik természettudományi szaküléséről. Összeáll. Hőgyes Endre. Kolozsvár, 1878)
A törésmutatók meghatározásáról. Wagner Alajossal. (Értesítő a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat 1878. dec. 20-án tartott hatodik természettudományi szaküléséről. Összeáll. Hőgyes Endre. Kolozsvár, 1878)
Középhőmérséklet és légnyomás Kolozsvárt. Hat évi észleletekből 1873-tól 1878-ig. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1879)
A radiometer tünemények és elméletek rövid ismertetése és Crookes legújabb kísérleteinek bemutatása. – A resiczai vasgyárból való különböző vas- és aczélnemek tágulási együtthatóiról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1880)
A hővillamosságról és annak alkalmazásáról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. III. Népszerű előadások, 1881)
Adatok a fémek hővillamosságához. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1882)
Sötét interferencz csíkoknak subjectiv és objectiv előállítása. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1883)
A hang visszaverődése lapszerű felületen. (Természettudományi Közlöny, 1885)
A Richard Fréres-féle regisztráló aneroid ismertetése. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1885)
Légnyomás-apály Kolozsvárt 1889. febr. 10-én d. e. 3 órakor. – Egy regisztráló hőmérő bemutatása a Richard testvérektől Párisban és evvel kapcsolatban: a hőmérséklet változása Kolozsvárt 1889. ápr. 1-jétől szept. 30-ig. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1889)
Mérőhíd igen kis vezetési ellenállás pontos meghatározására. – A nikkel és az aczél permanens mágnességéről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1890)
Az aczél és a nikkel mágnessége különböző intenzitású mágnesező áramnál. (Természettudományi Közlöny, 1890)
A moraviczai magnetit és az aczél mágneses tulajdonságai. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1891)
A moraviczai magnetit és az aczél mágneses viselkedésének összehasonlító vizsgálata. (Természettudományi Közlöny, 1891)
A moraviczai magnetit és az üvegkeménységű aczél mágneses viselkedése nagy mágnesező erőknél és mágneses momentumaik absolut mértékben. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1893)
A moraviczai magnetit mágneses momentuma. (Természettudományi Közlöny, 1893)
A szabad mágnesség eloszlása megvizsgálásának egyszerű módjáról. – Az Auer-féle láng világító és hőhatásáról. (Természettudományi Közlöny, 1894)
A pyrrholin mágneses tulajdonságai. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1895)
A kathód- és a röntgen-sugarakról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. III. Népszerű előadások, 1896)
A resiczai gyárban gyártott Bessemer-, kavart vagy Pudding- és martin-aczél remanens mágnessége. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A moraviczai vasércztelepen előforduló természetes mágnesekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896. 2. és Természettudományi Közlöny, 1896)
Néhány vasoxid és vassulfid villámvezetési ellenállásáról és fajhőjéről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1896)
Néhány aczélfajta összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. – Alsó-Fehér vármegye éghajlata. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1897)
Über die Magneteisensteine oder natürlichen Magnete im Eisenerz-Lager bei Moravitza. (Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn. Bp., 1898)
Whenelt-féle elektrolitikus árammegszakító. (Természettudományi Közlöny, 1899)
Recherches sur les propriètès magnétiques de différents minerals de fer et plus spécialement du fer magnétique, de la pyrrhotine et des hémaliter. (Paris, 1900)
Néhány fémoxyd és fémsulfid thermoelektromotorius ereje 100° hőmérséklet különbségnél. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1900. 1.)
Néhány acélkülönlegesség – magnéziumacél, chromiumacél, wolframacél – permanens mágnességéről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából. II. Természettudományi Szak, 1901).
Irodalom
Irod.: források: Jelentés a kolozsvári egyetem természettani intézetének jelen állapotáról. (Kolozsvár, 1875)
Abt Antal rectori köszöntője. (Kolozsvár, 1883)
Elhunyt özvegy Abt Antalné Scherübl Terézia. (Budapesti Hírlap, 1886. febr. 20.)
Kriesch János halála. (Budapesti Hírlap, 1888. okt. 22.)
Két műegyetemi tanár halála. Kriesch János és Pilch Ágoston. (Ország–Világ, 1888. 44.)
Elhunyt Abt Antal. (Ellenzék [Kolozsvár], 1902. ápr. 2.)
Halálhír. (Budapesti Hírlap–Budapesti Napló, 1902. ápr. 3.)
Abt Antal temetése. (Magyar Nemzet–Magyar Polgár, 1902. ápr. 8.)
Csopey László: Abt Antal. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Elhunyt Abt Antal kolozsvári egyetemi tanár özvegye. (Az Újság, 1911. febr. 17.)
Elhunyt Krisch Jánosné Abt Laura, néhai Kriesch János egyetemi tanár özvegye és néhai Kriesch Aladár édesanyja. Nagy Sándor festőművész anyósát gyászolja benne. (Az Újság, 1924. febr. 10.)
Nagy Sándor: Életrajzunk. Visszaemlékezés. Közli: Szabó Krisztina Anna. (Ars Hungarica, 1996. 1.).
Irod.: feldolgozások: Fejezetek a magyar fizika elmúlt száz esztendejéből. 1891–1991. Szerk. Kovács László. (Bp., 1991)
Dippong Károly: Abt Antal, a kolozsvári egyetem első kísérleti fizika professzora. (Firka, 1992/93. 3-4.)
Kékes Szabó Mihály: A tanárképzés kereteinek kialakulása a kolozsvári egyetemen. (Magyar Pedagógia, 1994. 1-2.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai. (Természet Világa, 1998. 3.)
125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. (Kolozsvár, 1998)
Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben. 1839–1916. (Székelyudvarhely, 2001).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/526676 (Carl von Saussaye gyászjelentése, 1868)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/526677 (Saussaye dinnyésfalvy Erdély Mária gyászjelentése, 1871)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302171 ([id.] Abt Antalné Scherübl Terézia gyászjelentése, 1886)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/180134 (Kriesch János gyászjelentése, 1888)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302168 (Abt Antal gyászjelentése, 1902)
http://elft.hu/tarsulatrol/tarsulatunk-alapito-tagjai-a-nemzeti-pantheonban/ (Társulatunk alapító tagja a Nemzeti Pantheonban)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39515
https://nntp.hu/person/person.php?personid=16616
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
