Balázs Márta
orvos, patológus, gasztroenterológus
1950-től Kertész Tiborné; 1936-ig Bleier Márta
Született: 1927. december 12. Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1994. szeptember 3. Budapest
Temetés: 1994. szeptember 5. Budapest
Temetési hely: Kozma utcai Izraelita Temető
Család
Nagyszülei: Bleier Gábor bádogosmester, Unterberger Johanna; Lusztig Mór, Fischer Bella.
Szülei: Bleier Imre (= Balázs Imre, 1896. márc. 27. Mezőberény, Békés vm.–1949. nov. 19. Bp.) ékszerész, órásmester, a Nemesfémiparosok, Kereskedők, és Órások Országos Szövetsége igazgatósági tagja és a szolnoki szakosztály elnöke, Lusztig Mária (1897. febr. 7. Bp.–1981) díszműáru-kereskedő.
Lusztig Máriának Bleier Imre a 2. férje volt.
Férje: 1950–1994: Kertész Tibor (1922–1999) orvos, aneszteziológus, az OTKI I. sz. Sebészeti Tanszéke aneszteziológus adjunktusa.
Gyermeke, fia: Kertész István (1956–1995) rabbi; leánya: Kertész Judit.
Zsidó polgári családban született, 17 éves korában családjával együtt deportálták, nagy szerencsével élte túl a holokausztot. Orvosi oklevelének megszerzése után mint megbízhatatlan polgári elemet rövid időre Sapra internálták
Iskola
Elemi és középiskoláit Szolnokon végezte, a Bánffy Katalin Leánygimnáziumban éretts. (1946), gimnáziumi osztálytársa volt Aszódi Lili (1927–) orvos, immunológus, hematológus, az orvostudományok kandidátusa, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Debreceni Vértranszfúziós Intézete alapítója és első igazgatója.
A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), kórbonctani és -szövettani szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1971), doktora (1989).
Az MLEE általános tagozatán végzett (1964).
Életút
A budapesti Amerikai úti Szeretetkórház Sebészeti Osztályának segédorvosa (1951–1952), az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának gyakornoka (1952–1955), egy. tanársegéde (1955–1965), egy. adjunktusa (1965–1973); közben Lapis Károly professzor külföldi tanulmányútja idején egy évig vezette az osztályt (1964–1965).
A Fővárosi János Kórház Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának osztályvezető főorvosa (1973–1984), a SOTE Patológiai Intézete egy. docense és az Intézet igazgatóhelyettese (1984–1985), igazgató-főorvosa (1985–1994). C. egy. tanár (1985–1994).
A Budai MÁV Szanatórium Patológiai Osztályának nyugdíjas osztályvezető főorvosa (1985–1994).
A Lipcsei Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének vendégkutatója (1970).
Tudományos pályafutásának kezdetén a húgyúti rendszer és a vékonybél daganatos megbetegedéseivel és az interstitialis myocarditis (= szövetközi szívizomgyulladás) kísérletes patológiai vizsgálatával foglalkozott. Később érdeklődése a máj- és vesebetegségek patológiai elváltozásainak és morfológiai jellegzetességeinek összehasonlító vizsgálata felé fordult, elsősorban az ún. autoimmun májbetegségek kísérleti modelljét, ill. a kísérletes epeút-elzáródással kapcsolatos elváltozásokat tanulmányozta. Doktori értekezéséhez közel tizenöt év alatt több ezer beteg rektoszigmoidoszkópos (= a végbél és a szigmabél tükrözése) és kolonoszkópos (= vastagbéltükrözés) biopsziás szövetmintáját és reszekált vastagbél-preparátumát vizsgálta (elsősorban elektronmikroszkópos módszer alkalmazásával). Ezzel a módszerrel nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a betegség különböző stádiumaiban a vastagbél-nyálkahártya különböző jóindulatú és rákos daganatos elváltozásainak feltárása terén.
Balázs Márta élete végén a dachaui koncentrációs tábor „orvosi kísérleteit” kutatta. Elsősorban Sigmund Rascher (1909–1945) tevékenységét igyekezett feltárni, aki embereken végzett halálos kísérleteket a nagy magassággal, a fagyással és a véralvadással kapcsolatban. Rascher a dachaui koncentrációs tábor orvosa volt, aki közel kétszáz halálos áldozatot követelő emberkísérletért felelős. (Raschert a feleségével közösen elkövetett gyermekrablásért még a náci rezsim börtönözte be, Heinrich Himmler utasítására néhány nappal a dachaui koncentrációs tábor felszabadulása előtt végezték ki – Dachauban…)
Elismertség
Az MTA Patológiai Bizottsága tagja (1985–1994).
A Magyar Gasztroenterológiai Társaság és a Magyar Patológusok Társasága vezetőségi tagja.
Az Európai Patológus Társaság tagja (1981-től).
Elismerés
Baló József-emlékérem, Markusovszky-díj (1966 és 1987), Pro Optimo Merito in Gastroenterologia Emlékérem (1993).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvrészletei: Epeút-elzáródás okozta májelváltozások patomorfológiája. Kand. értek. (Bp., 1970)
Alkoholos májbetegség és sárgaság. (Májbetegségek. Szerk. Fehér János. Bp., 1984)
A colitis ulcerosa patomorfológiája, különös tekintettel a vastagbél-nyálkahártya sejtes elemeinek elektronmikroszkópos változására a betegség különböző stádiumaiban. Doktori értek. (Bp., 1987)
Klinische Pathologie der Lebertumoren. (Klinische Onkologie. Jena, 1987)
Morphologische Untersuchung der Peliosis Hepatitis. (New Aspects in Aetiology and Pathogenesis of Liver Diseases. Halle, 1987).
F. m.: tanulmányai: A vesemedence laphámrákjáról. Gönnert Lászlóval. (Magyar Onkológia, 1961)
Ritka gyomorfejlődési rendellenesség. Kovács Klárával és Székely Olgával. (Gyermekgyógyászat, 1961. 4.)
A petefészek dermoid tömlőinek rosszindulatú átalakulásáról. Kiss Csabával. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1963. 5.)
Wirkung von Leberextrakten aus geschädigten und gesunden Organen auf die Leberregeneration Tetrachlorkohlenstoff vergifteter Ratten. Többekkel. (Zeitschrift für Gastroenterologie, 1963)
Die Lipomatose der Ileocöcalklappe. Barna Lászlóval és Kertész Tiborral. (Der Chirurg, 1964)
Über die Uretergeschwülste. (Acta Chirurgica, 1964)
A vesemedence daganatairól. Gönnert Lászlóval. (Magyar Onkológia, 1965)
Az ovarium leiomysarcomája. László Jánossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965. 2.)
Tuboovarialis tömlőkben keletkezett méhkürtrák két esete. Börzsönyi Mátyással. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1965. 5.)
Chlorpromazin hatásának vizsgálata széntetrachloriddal károsított májú patkányokono. Többekkel. – Regenerálódó májból készített kivonat hatása a máj regenerációjára széntetrachloriddal mérgezett patkányokon. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1966)
Kryoglobulinaemiával kapcsolatos kórbonctani és kórszövettani megfigyelések. (Magyar Belorvosi Archivum, 1967)
A kacsa májsejtjeinek posztembionális hisztomorphológiája és hisztokémiája. Kapp Pállal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970. 10. angolul: Postembryonic Histomorphology and Histochemisty. of Liver Cells in Ducklings. Acta Veterinaria, 1970. 3.)
A porphyriás májkárosodásokról. (A MÁV Egészségügyi Intézete Közleményei, 1970)
Kísérletes extrahepaticus cholestasis elektronmikroszkópos vizsgálata. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1971)
Adatok az újszülöttkori veleszületett epeút-atresiák morphológiájához és klinikumához. Dénes Jánossal és Lukács V. Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1971. 1.)
Az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerepe a májbetegségek új szemléletében. (Orvosképzés, 1972)
Adatok az ún. besűrűsödöttepe-syndroma kórképéhez. Dénes Jánossal és Lukács V. Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1973. 2.)
Chlorpromazinnal előidézett májkárosodás elektronmikroszkópos vizsgálata. Juhász Jenővel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1973)
Az autoimmun pathogenesisű idült májbetegségek morphológiája, különös tekintettel a májbiopsia jelentőségére. (Orvosképzés, 1974)
Primaer csecsemőkori májrák fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata. Élő Jánossal és Juhász Jenővel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1974)
Az újszülöttkori obstructiv icterus pathomorphológiai jellegzetességéről. (Gyermekgyógyászat, 1975. 1.)
Morphológiai és biokémiai megfigyelések élőben diagnosztizált Reye-szindrómás csecsemőben. Czinner Antallal és Lukács V. Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1977. 1.)
A máj focalis nodularis hyperplasiájáról, antikoncipiens szerek szedésével kapcsolatban. Gergely Rezsővel és Kostic Szilárddal. (Magyar Sebészet, 1978)
Pseudocirrhosis choleangiodysplastica. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1980. 2.)
Electron Mycroscopy of Polyps of the Colon. 1–2. (Experimental Pathology, 1981)
Vastagbélrákkal szomszédos „tranzicionális” nyálkahártya elektronmikroszkópos vizsgálata, különös tekintettel a myofibroblastos stroma-reakcióira. Kovács Ágotával. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1981)
A gastrointestinalis traktus carcinoid tumorainak sebészeti vonatkozásai. Többekkel. (Orvosképzés, 1982)
The Frequency of Carcinoma in Crohn’s Disease. Ihász Mihállyal. (Acta Chirurgica, 1984)
Catergen-kezeléssel szerzett tapasztalataink újszülött-, csecsemő- és gyermekkorban. Frank Mariann-nal és Lukács V. Ferenccel. (Gyermekgyógyászat, 1985. 2.).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Az ileo-coecalis billentyű lipomatosisa. Barna Lászlóval és Kertész Tiborral. (1962. 5.)
Vizes májkivonat a máj hydrolysatum hatásának vizsgálata patkányok széntetrakloriddal létrehozott krónikus májbántalmában. Többekkel. (1963. 8.)
Myocarditis perniciosa chronica. Rutkai Pállal. (1964. 27.)
Újszülöttkorban thymusirtott egerek LCM-vírusfertőzése. Többekkel. (1964. 45.)
Subcellularis szervantigénekkel reagáló humorális ellenanyagok kóroki szerepének vizsgálata passzív immunizálási kísérletben. Dóbiás Györggyel. (1967. 17.)
Adatok az újszülöttkori thymectomiát követő „wasting syndroma” pathogeneziséhez. Többekkel. (1967. 22.)
A vékonybél daganatai. Kertész Tiborral. (1967. 26.)
Az arteria gastrica sinistra aneurysmájából eredő halálos gyomorvérzés. Holländer Erzsébettel. (1967. 31.)
Fényképező szigetsejt-adenoma a duodenumban. Haas Péterrel és Herczeg Tiborral. (1967. 34.)
A Milipore-filter használata a gyomorcitológiában. Többekkel. (1967. 40.)
Primaer májrák. Márton Istvánnal és Sáfrány Lászlóval. (1969. 9.)
Anticoncipiens kezelés kapcsán létrejövő máj-adenoma operált esete. Többekkel. (1976. 3.)
Hepatoblastoma connatale. (Gyermekgyógyászat, 1977. 2.)
Primaer májrák fogamzásgátló szer tartós használata után. Gergely Rezsővel és Winkler Gáborral. (1977. 6.) Haemangio-endothelioma multinodulare congenitum infantum. Többekkel. (1977. 37.)
A Whipple-kórról. Fény- és elektronmikroszkóppal diagnosztizált és kontrollált eset kapcsán. Kovács Izabellával és Loczka Bélával. (1979. 5.)
Ischaemiás colitis. (1980. 1.)
Stenosis aortae – angiodysplasia coeci. Büky Péterrel és Szám Istvánnal. (1980. 5.)
Agresszív, krónikus hepatitis, methyldopa kezelés során. Kovách Gergellyel. (1980. 12.)
Bronz bébi szindróma. Többekkel. (1981. 11.)
Rosszindulatú daganatot utánzó gyomor-amyloidosis. Többekkel. (1981. 16.)
A Ménétrier-féle óriásredős gastritis. Többekkel. (1981. 18.)
A máj sinusioidjainak tágulata orális kontraceptív szerek szedésével kapcsolatban. Többekkel. (1981. 34.)
Colo-rectalis biopsziák szövettani értékelése. Csermely Annával és Vadász Gizellával. (1982. 7.)
A Crohn-carcinómáról. Huoranszki Ferenccel és Ihász Mihállyal. (1982. 10.)
Vastagbél-resecatumok pathológiai vizsgálata. Csermely Annával és Vadász Gizellával. (1982. 21.)
Trachobronchialis amyloidosis egy eset kapcsán. Többekkel. (1982. 33.)
Fatális alkoholos zsírmáj. Csermely Annával. (1983. 23.)
Az appendix mucocele kliniko-pathológiai elemzése. Ihász Mihállyal. (1984. 20.)
Májbiopsziával diagnosztizált congenitalis cytomegalovírus betegség. Jámbori Máriával és Lukács V. Ferenccel. (1984. 31.)
A diabeteses hepatopathiáról. Többekkel. (1984. 34.)
A trachea adenoid-cysticus carcinomája. Többekkel. (1985. 4.)
Buschke–Loewenstein-tumor. Az ano-genitalis táj óriáscondylomája. Többekkel. (1985. 49.)
Adiponecrosis subcutanea neonatorum. Boros Verával és Csermely Annával. (1986. 6.)
Ártalmatlan melléklet-e a melanosis coli? Kovács Ágotával és Toóth Évával. (1986. 9.)
Orális kontraceptív szerek szedésével kapcsolatos májelváltozások. Ihász Mihállyal és Kovács Gergellyel. (1986. 29.)
Pheochromocytoma. 13 eset kliniko-pathológiai analízise. Ihász Mihállya és Illés Györggyel. (1987. 27.)
Felnőttkori rhabdomysarcoma a gégében. Egerszegi Péterrel és Ungor Károllyal. (1987. 42.)
Nem-daganatos vastagbél-betegségek a pathológus szemével. (1988. 27.)
Kollagénes vastagbél-gyulladás – „collagenous colitis”. Egerszegi Péterrel és Vadász Gizellával. (1988. 37.)
Ischaemiás gastritis – kliniko-pathológiai entitás? Koncz Istvánnal. (1989. 41.)
A vastagbél lobos óriás-polypusai. Vadász Gizellával. (1989. 43.)
Colitis ulcerosa ritka szövődménye. Bowen-kór, perianalis condyloma acuminatumban. (1989. 50.)
Androgén szteroidok szedésével kapcsolatos májdaganatok. Faller Józseffel. (1990. 45.)
Congestiv gastropathia. Többekkel. (1991. 39.)
Morfológiai és biokémiai megfigyelések Tangier-kóros betegünkben. Többekkel. (1992. 5.)
Ritka lokalizációjú malignus fibrosus histiocytomák. Baksa Józseffel és Faller Józseffel. (1992. 45.)
Fogazott – serrated – adenoma – a colorectalis daganatok kevéssé ismert típusa. Faller Józseffel és Rigler Andrással. (1994. 1.)
Hypothermia-kísérletek a dachaui koncentrációs táborban. (1994. 40.)
Malignus cystosarcoma phyllodes. Kliniko-pathológiai áttekintés két eset kapcsán. Svastics Egonnal. (1994. 41.).
Irodalom
Irod. és források: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Elhunyt dr. Kertész Tiborné dr. Balázs Márta. (Népszabadság, 1994. szept. 5.)
Halottaink. Dr. Balázs Márta. (Orvosi Hetilap, 1994. dec. 25.)
Schweitzer József: Menuchato kavod. Kertész István, rabbi. 1956–1995. (Új Élet, 1995. márc. 1.)
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Emed Alexander: A magyar patológia nagy alakjai. Emlékezés Balázs Mártára. (Lege Artis Medicinae, 2005)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9GBD-37B?i=114&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6JBS-VMF1 (Bleier Imre születési anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGY1-Y8P?i=98 (Bleier Imre és Lusztig Mária házassági anyakönyve, 1927)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY99-3NX?i=193&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A68KV-66WG (Balázs Imre halotti anyakönyve, 1949)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM43233
https://nntp.hu/person/person.php?personid=41636
https://nevpont.hu/palyakep/balazs-marta-eefc9
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
