Antal Zoltán
geográfus, közgazdász
Született: 1931. június 20. Csermely
Meghalt: 2011. január 13. Budapest
Temetés: 2011. február 1. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Antal Géza cipész, majd az Ózdi Kohászati üzemek fizikai munkása, ill. a Lőrinci Hengermű művezetője, Forgács Brigitta lánghegesztő. F: Csőre Zsuzsanna. Leánya: Antal Zsófia; fia: Antal Zoltán.
Iskola
Az MKKE-n közgazdaságtan–pedagógia szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958), a földrajztudomány kandidátusa (1960), doktora (1993). Tartalékos tiszti tanfolyamot végzett (1953).
Életút
Az MKKE Gazdaságföldrajzi Tanszék tanársegéde (1953–1955), egy. adjunktusa (1958–1959); közben az MTA–TMB függetlenített aspiránsa (1955–1958). Az ELTE TTK Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék egy. adjunktusa (1959–1965), egy. docense (1965–1967), egy. tanára (1967. júl. 1.–1993) és a Tanszék vezetője (1965-től). A Szovjetunióban, Kelet-Szibériában járt hosszabb tanulmányúton (1964–1965), később is gyakran járt uo., ill. a belső trópustól a Jeges-óceánig szinte minden természetföldrajzi zónában megfordult.
Tudományos pályafutásának kezdetén a magyar kőolajipar iparföldrajzát, ill. a magyar vaskohászat gazdaságföldrajzát vizsgálta, később érdeklődése a nemzeti és nemzetközi egyesített villamosenergia-rendszerek ipar- és gazdaságföldrajzi kérdéseinek tanulmányozása felé fordult. Számos általános gazdaságföldrajzi kézikönyvet, ill. a volt Szovjetunió földrajzával és az egykori szocialista országok gazdasági együttműködésének területi sajátosságaival foglalkozó művet írt és szerkesztett. Több iparföldrajzi térképet is készített a Magyarország Nemzeti Atlasza számára.
Elismertség
Az MTA Földrajzi Bizottsága (1960–1985) és az MTA–TMB Földrajzi Szakbizottsága tagja (1965–1975). A Magyar Földrajzi Társaság tagja.
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1957), Munka Érdemrend (ezüst, 1977).
Szerkesztés
Egyetemi évei alatt a Fiatal Magyarország és a Szabad Ifjúság munkatársa (1949–1953).
Főbb művei
F. m.: Magyarország almatermésének gazdaságossága. (Közgazdasági Szemle, 1958)
Magyarország kohászatának gazdasági földrajza. Kand. értek. (Bp., 1959)
A társadalmi és a területi munkamegosztás összefüggései az iparban. (Földrajzi Értesítő, 1960)
A Német Demokratikus Köztársaság gazdasági földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1963)
A magyar külkereskedelem gazdaságföldrajzi kérdései. (Földrajzi Közlemények, 1964)
A szocialista nemzetközi munkamegosztás néhány magyar vonatkozása. (Földrajzi Közlemények, 1966)
A szénhidrogén- és kőszéntermelés helyzete Szibériában. (Földrajzi Értesítő, 1967)
A Szovjetunió vegyiparának fejlődése és területi elhelyezkedése. (Földrajztanítás, 1967)
Hazánk gazdasági kapcsolatai. (Bp., 1966)
Magyarország iparföldrajza. Kiemelt iparágak, a területfejlesztés és a nemzetközi munkamegosztás gazdaságföldrajzi kérdései. (Bp., 1969; 2. kiad. 1976)
A Szovjetunió színesfémkohászatának néhány gazdaságföldrajzi vonatkozása. (Földrajzi Értesítő, 1969)
A Szovjetunió alumíniumiparának gazdaságföldrajzi vázlata. (Földrajzi Közlemények, 1971)
A magyar élelmiszergazdaság földrajza. Egy. jegyz. Kulcsár Viktorral. (Bp., 1972; 2. kiad. 1978)
A vegyipar fejlődése Magyarországon 1945-1970, különös tekintettel a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatokra. (Bp., 1972)
Az elsődleges energiahordozók termelésének gazdaságföldrajzi kérdései. Perczel Györggyel. (Földrajztudomány – földrajztanítás. 3. Bp., 1972)
A Szovjetunió ipar- és közlekedésföldrajza. Mérő Józseffel. (Bp., 1973)
A pamutipar fejlődése és területi elhelyezkedése 1966–1972 között. Fülöp Sándorral. (Földrajzi Értesítő, 1973)
A villamosenergia-rendszerek gazdaságföldrajzi problémái. Perczel Györggyel, Wiegand Győzővel. (Földrajztudomány – földrajztanítás. 5. Bp., 1974)
A szovjet mezőgazdaság fejlődésének néhány fontos gazdaságföldrajzi kérdése 1928–1973 között. (Földrajzi Értesítő, 1975)
A nemzetközi gazdasági integrációk és Magyarország szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Perczel Györggyel. (Bp., 1976)
A vegyipar fejlődése Magyarországon 1945–1975. között. – A területfejlesztés elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban. – A Szovjetunió közlekedésföldrajza. (Földrajzi Értesítő, 1977)
Szovjetunió. II. köt. Gazdaságföldrajz. A termelőerők fejlődése és területi elhelyezkedése. 1917–1977. (Bp., 1980)
Atomenergetika ma és holnap. Perczel Györggyel, Wiegand Győzővel. (Bp., 1982)
Általános gazdaságföldrajz. Atomenergetika. (Bp., 1982)
A területfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései Magyarországon. Tatai Zoltánnal. (Bp., 1983)
Szibéria közelről. (Bp., 1985)
Magyarország gépipara és vegyipara. Térképek. (Bp., 1989)
Kölcsönhatások a nemzetközi munkamegosztás, a termelőerők fejlődése és területi elhelyezkedése között. Doktori értek. is. (Bp., 1991)
A csepeli acélcsőgyártás története. 1920– 1995. (Bp., 1995)
A magyar mezőgazdaság átalakulása. 1990–1997. (Agrártörténeti Szemle, 1998 és Földrajzi Értesítő, 1999)
A Fertődi Állami Gazdaság átalakulása. (Földrajzi Értesítő, 2000)
A magyar mezőgazdaság új helyzete. (Bp., 2000)
Az általános gazdasági földrajz hazai megalapozói: Teleki Pál, Mendöl Tibor és Markos György. (Orosháza–Pécs, 2006)
A Sellyei kistérség kitörési pontjai a munkaerő-piaci sajátosságok alapján. (Területi Statisztika, 2009)
szerk.: A bp.-i ELTE Földrajztudományi Tanszék centenáriumi évkönyve. Szerk. Láng Sándorral, Sárfalvi Bélával. (Bp., 1970).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
