Csapodiné Gárdonyi Klára
irodalomtörténész, kodikológus
1938-ig Gárdonyi Klára
Született: 1911. január 1. Budapest
Meghalt: 1993. december 4. Budapest
Temetés: 1993. december 18. Budapest
Temetési hely: Szent Katalin-plébániatemplom
Család
Dédszülei, anyai: Weigl György, Bráza Friderika.
Nagyszülei: Grünn Dániel vasúti hivatalnok, Fallyár Anna; Weigl József (1844. ápr. 11. Nagytárkány, Zemplén vm.), Fedák Mária.
Fedák Mária testvére: dr. Fedák István (†1919. okt. 21. Pestszentlőrinc), Bereg vm. tiszti orvosa, Fedák Sári (= Fedák Sarolta Klára, 1879. szept. 27. Beregszász–1955. máj. 5. Bp.) színésznő édesapja.
Szülei: Gárdonyi Albert (= 1903-ig Grünn Albert, 1874. dec. 24. Eperjes, Sáros vm. – 1946. okt. 23. Bp. Temetés: 1946. okt. 28. Kerepesi út) levéltáros, Budapest Székesfőváros Levéltárának vezetője, Weigl Mária (1880. aug. 31. Lelesz, Zemplén vm.–1969. okt. 12. Bp.) zongoraművész, zenetanár.
Testvére: Gárdonyi Zoltán (1906. ápr. 25. Bp.–1986. jún. 27. Herford, Észak-Rajna-Vesztfália, Németország) zeneszerző, zenetudós, Magyar Örökség Díjas (2016). Édesanyja, Weigl Mária Bartók Bélával együtt szerzett oklevelet a Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán; testvére Gárdonyi Zoltán Kodály Zoltán tanítványa volt.
Férje: 1938. nov. 6.–1993. dec. 4.: fejéregyházi Csapodi Csaba (1910. szept. 28. Bp.–2004. ápr. 30. Bp. Temetés: 2004. máj. 28. Szent Katalin-plébániatemplom) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus, Csapodi István (1856–1912) orvos, szemész és Allaga Vilma (1868–1942) írónő fia.
Gyermekei, fia: Csapodi Csaba (1940–) villamosmérnök, Csapodi Pál (1946–) mezőgazdasági mérnök; leánya: Csapodi Klára (1941–) könyvtáros a berlini Staatsbibliothek finnugor referense és Csapodi Anna (1948–) közgazdász.
Iskola
A budapesti IV. kerületi Gizella Királyné Leánygimnáziumban éretts. (1928), a Grazi Egyetemen tanult (1928–1929), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1929–1934), Budapesten magyar–német szakos középiskolai tanári (1934) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), könyvtárosi tanfolyamot végzett (1937).
Az irodalomtudományok kandidátusa (1973), doktora (1990).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) gyakornoka (1935–1939), az OSZK Kézirattára tud. munkatársa (1939–1962) tud. főmunkatársa és a Kézirattár vezetője (1962–1970). A régi magyar és magyar vonatkozású kéziratok bejegyzett szakértője (1968-tól).
A magyarországi Olasz Kulturális Intézet ösztöndíjasa (Olaszországban, 1964). Bécsben és Salzburgban magyar állami ösztöndíjas (1970).
Tudományos pályafutásának kezdetén XIX–XX. századi írók (pl. Tompa Mihály, br. Kemény Zsigmond, Ady Endre stb.) kiadatlan kézirataival foglalkozott, majd érdeklődése a kodikológia speciális kérdései, ill. reneszánsz kori kéziratok felé fordult. Kezdeményezte a magyarországi kéziratok országos központi katalogizálását, a kézirat-publikációk bibliográfiájának gyűjtését és a külföldre került magyar eredetű kódexek lelőhely szerinti katalogizálását. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a magyar humanista könyvtárak, elsősorban Hunyadi Mátyás Corvina Könyvtára, ill. Janus Pannonius és Vitéz János könyvtárának kutatása terén.
Csapodiné Gárdonyi Klára elfogadta, hogy I. Hunyadi Mátyás könyvtára, a Corvina Könyvtár nem szervesen alakult ki, hanem viszonylag rövid idő alatt gyűjtői-vásárlói eszközökkel jött létre, kérdés, hogy mennyiben lehet ezt egységként felfogott könyvegyüttesnek tekinteni? Ha így is van a kutatást tovább nehezíti, hogy az egykori kódexállomány 90%-a elpusztult, jóllehet időről-időre fel-felbukkant egy-egy ismeretlen kötet, ill. szinte évről-évre előkerült egy-egy újabb jelentősebb adat a korabeli könyvtárra vonatkozóan. A Könyvtár megismerésének és tisztázásának egyetlen útja a források újszerű kritikája és új kutatási módszerek kifejlesztése. Kandidátusi értekezésében az addig fennmaradt 180 hitelesnek tekintett korvina alapján elvégezte a korvinák kodikológiai komplex (írás és díszítés) vizsgálatát. A korábbi kutatók közül egy sem akadt, aki arra törekedett volna, hogy teljes rendszerességgel feltárja azokat az adatokat, amelyek a korvinák írása, kötése, díszítése, tartalma, egyéb jellegzetessége alapján kikövetkeztethetők. Csupán egy két másoló nevét említették meg, de az írásokat nem illesztették bele a XV. századi írások és kódexek rendszerébe.
Csapodiné Gárdonyi Klára tette meg erre az első kísérletet, amikor megpróbálta kimutatni Petrus Cenninius szignált írásai alapján, hogy a korvinák között még melyek azok a kódexek, amelyeket ő másolt le, de nem szignálta azokat. Kutatásai során kiderítette, hogy Cenninius nemcsak Mátyás, hanem más magyar humanisták (pl. Vitéz János, Nagylucsei Dóczy Orbán stb.) számára is másolt, ezáltal a személye a magyar humanizmus szempontjából lényegesen jelentősebb, mint korábban gondolták. Kutatásait tovább folytatva összegyűjtötte az összes név szerint ismert másolókat, akiket Mátyás könyvtárával kapcsolatban valaha is említettek vagy akik szignálták is magukat egy-egy korvinában. Az ismert scriptorokat ezután megpróbálta írástípus szerint is megjelölni. A Bibliotheca Corviniana (1967) c. férjével és Szántó Tiborral közösen írt művében elsőként tett kísérletet arra, hogy valamennyi kódex írástípusát meghatározza.
Csapodiné Gárdonyi Klára új módszert dolgozott ki az írástípusok összehasonlítására: nem az egyes betűket vizsgálta, hanem az összképet, az írás ductusát. Az írás emberi kéz és nem gép munkája: ugyanannál a scriptornál lehetőség nyílt kisebb-nagyobb eltérésekre, aszerint, hogy az illető milyen helyzetben írt vagy hogy milyen volt a másoláshoz szükséges anyag és eszköz minősége. Az írások, az íráskép azonosításához megállapította az egyes másolónál a jellegzetes és kevéssé változó tényezőket: a betűk kapcsolódási módját, az írásjelek és rövidítések alkalmazását, a szavak helyesírását és elválasztási gyakorlatát. Kutatásait később kiterjesztette a XIV–XV. századi magyar könyvkultúrára, mindenekelőtt Vitéz János könyvtárára. Monográfiájában (Die Bibliothek des Johannes Vitéz, 1984) megállapította, hogy a gyermek Mátyás nevelőjeként ő keltette fel a későbbi uralkodó humanista érdeklődését, az ő könyvtára utóbb indítéka és mintaképe lett a Corvina Könyvtárnak, az ott őrzött és fennmaradt kódexben láthatóak Vitéz János szövegjavításai, emendálásai. A 34 hiteles Vitéz-kódex közül Gárdonyi Klára 10-et maga talált meg, köztük több görög nyelvű kódexet is maga azonosított. A Vitéz-könyvtár nagysága közvetlenül a Corvina Könyvtár után következik, és akárcsak Mátyás könyvtára, az akkori világ első gyűjteményei között foglalt helyet (könyvében Gárdonyi Klára egy 120 tételes lajstromot közölt). Sikeresen cáfolta azt a legendát, amely szerint Vitéz János halála után Mátyás a lázadásba keveredett érsek könyvtárát saját könyvtára számára lefoglalta volna. Vitéz János (és Janus Pannonius) könyvtárán kívül még más kortársak – elsősorban főpapok – is alapítottak könyvtárat. A Corvina Könyvtár hatására létrejött humanista könyvtár még Váradi Péter kalocsai érsek könyvtára.
Csapodiné Gárdonyi Klára utolsó, már posztumusz megjelent írásában (Vitéz János neve, 1998) egy évszázadokon át megoldatlan magyarországi reneszánszkori művelődéstörténeti problémát járt körül. Az 1408-ban Zrednán (= Szredna, Szerdahely, Körös vármegye, ma: Srijedska, Belovár megye, Horvátország) született János nagyváradi püspököt, később esztergomi érseket életében sohasem hívták Vitéz Jánosnak, sőt magát sem nevezte sohasem Vitéz Jánosnak. A korabeli oklevelekben Zrednai Jánosként szerepelt főpap esztergomi sírkövének (1472) szövegében sem szerepelt még a Vitéz családnév. Kiderítette és tételesen felsorolta az összes fennmaradt kódexet, amelyet János emendált, ahol szinte mindig a J. E. W. (Johannes episcopus Waradiensis) vagy a Jo. Ar. (Johannes archiepiscopius Strigoniensis) szignatúra szerepelt. A legérdekesebb az, hogy fennmaradt egy oklevél 1462-ből, amelyen mind János esztergomi érsek, mind Janus Pannonius, azaz János pécsi püspök (Johannes episcopus Quinqueecclesiensis) azonos címerű pecséttel, de eltérő címerkörirattal szerepelnek. Ez megerősítette azt az általánosan elfogadott véleményt, hogy rokonok voltak (valószínű, hogy Zrednai Borbála, Zrednai János húga volt Janus Pannonius anyja). Csapodiné nem talált olyan kódexet, ahol a Vitéz János név szerepelt volna, viszont rábukkant néhány olyanra, ahol viszont szerepel a Janus Pannonius Vitezius név. Mivel rokonok voltak, elképzelhetőnek találta, hogy Vitéz János Janus Pannonius eredeti neve volt. Antonio Bonfini sok évvel Janus Pannonius és Zrednai János halála (mindketten 1472-ben hunytak el) után, 1486-ban érkezett Magyarországra. Ha az nem is bizonyítható, hogy Janus Pannoniust Vitéz Jánosnak hívták, az azonban valószínű, hogy a két név felcserélésében fontos szerepet játszott Galeotto Marzio és Antonio Bonfini. Galeotto Marzio Mátyás cselekedeteiről szóló ismert művében megemlített egy ifj. Vitéz Jánost (későbbi veszprémi püspököt), ám életrajzi sorseseményeit összekeverte Zrednai János nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek életútadataival. Bonfini – aki nem ismerte/nem ismerhette egyikőjüket sem – történeti munkáiban az ismert (?) vagy vélt rokonság alapján ruházta rá Zrednai Jánosra a Vitéz János nevet. Bonfini munkáját a későbbi történetírók sorra átvették, így állandósult egy téves családnév!
A Csapodi házaspár és Szántó Tibor közösen összeállították és elsősorban Csapodiné Gárdonyi Klára újabb kutatásai tükrében 1967 óta többször újra kiadták a Corvina Könyvtárban fellelhető könyvek részletes könyvészeti leírását (a Bibliotheca Corviniana kötetei 5 nyelven, összesen 14 kiadást éltek meg!). Csapodiné Gárdonyi Klára férjével, Csapodi Csabával összeállította a Magyarországon 1526 előtt kiadott kódexek és nyomtatott könyvek minden addiginál részletesebb könyvészeti leírását (Bibliotheca Hungarica, I–III., 1989–1994) is, majd szintén férjével kiadta az Ariadnét (A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhely-katalógusát, 1995).
Emlékezet
Csapodiné Gárdonyi Klára Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület József utca 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, hamvai férjével közös urnafülkében, a tabáni Szent Katalin-plébániában nyugszanak.
Elismertség
Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja (1970-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (bronz, 1970), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993).
Akadémiai Díj (1976), Magyar Örökség Díj (posztumusz, Csapodi Csabával, 2015).
Szerkesztés
A brüsszeli Scriptorium c. folyóirat évenként megjelenő bibliográfiája, Bulletin Codicologique magyar referense (1962–1987).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvei, könyvfejezetei: Biedermeier a magyar költészetben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A Képes Krónika miniatúrái. (Kálti Márk: Képes Krónika. – Chronicon Pictum. I–II. köt. Hasonmás kiad. Ford. Geréb László. A hasonmás kiadást gondozta Szántó Tibor. Bp., Magyar Helikon, 1964; Helikon Csillagok. 2. kiad. 1971; Ford. Bellus Ibolya. Pro Memoria 4. Bp., Európa Könyvkiadó, 1986 és bibliofil kiad. papírtokban. I–II. köt. 1987)
A magyarországi miniatúrák kisábécéje. Bibliofil kiad. A kötetet tervezte Haiman György. [A könyv 22 miniatúrát tartalmaz.] (A Magyar Iparművészeti Főiskola kiadványa. Bp., 1970; angolul és németül is: 1970)
A Corvina Könyvtár kodikológiai problémái. Kand. értek. (Bp., 1971)
A XI–XV. századi kódexművészet. Jelképes ábrázolások kódexekben. – Illusztrált kódexeink. (Régi könyvek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Pintér Márta. Bp., Népművelési Propaganda Iroda, 1974)
Vitéz János könyvtára. (Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Humanista kódexek nyomában. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1978)
Európai kódexfestő művészet. 100 táblával. (Bp., Corvina Könyvkiadó, 1981; németül: Europäische Buchmalerei. Bp.–Leipzig [etc.], 1982; lengyelül: Wroclaw, 1984)
Die Bibliothek des Johannes Vitéz. A magyar nyelvű kéziratot ford. Nyáry Zsigmond. 80 táblával. (Studia Humanitatis. 6. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Anjou Endre bibliája. (Memoria saeculorum Hungariae 4. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Könyv- és könyvtári kultúra Magyarországon a XIV. és a XV. században. Doktori értek. (Bp., 1990).
F. m.: szerk.: Szekfű Gyula műveinek bibliográfiája. Összeáll. (Regnum, 1942–1943)
Mikszáth Kálmán válogatott elbeszélései. Vál., szerk. Király István. Sajtó alá rend. G. K. Ill. Csernus Tibor. (Mikszáth Kálmán válogatott művei. I–III. köt. Bp., 1954–1955)
Kazinczy Ferenc levelezése. 1927 óta előkerült és kötetbe nem foglalt levelek gyűjteménye. Közzéteszi Berlász Jenővel, Busa Margittal és Fülöp Gézával. (Kazinczy Ferenc levelezése. XXIII/2. pótkötet. Bp., 1960)
Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csabával és Szántó Tiborral. A bevezető tanulmányt Klaniczay Tibor írta. (Bp., Magyar Helikon, 1967; 2. jav. kiad. 1976; 3. bőv. kiad. 1981; 4. bőv. és átd. kiad. [díszdobozban] 1990; németül: Bibliotheca Corviniana. Die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus von Ungarn. Ford. Engl Géza és Rusz Tibor. Bp., 1969 és München–Berlin, 1969; 2. német kiad. Bp., 1978; 3. német kiad. Bp., 1982; angolul: Bibliotheca Corviniana. The Library of King Mathias Corvinus of Hungary. Ford. Horn Zsuzsanna. Bp., 1969 és Shannon, 1969; Books That Matter [Series], New York–Washington, 1969; 2. angol kiad. Bp., 1981; lengyelül: Bp.–Wroclaw, 1981; franciául: Bibliotheca Corviniana. La Bibliothèque du roi Mathias Corvin de Hongrie. Bp., 1982)
Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. Csapodi Csabával. I–III. köt.: I. köt. A–J. II. köt. K–Z. III. köt. Adatok elveszett könyvekről. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat. 28–31–33. Bp., 1988–1994)
Gárdonyi Albert, Budapest Székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. – Schriftennachlass und Bibliographie der im Druck erschienen Werke von Albert Gárdonyi. Összeáll. G. K. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa. Összeáll. Csapodi Csabával. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Új sorozat. 34. Bp., 1995).
F. m.: tanulmányai: A biedermeier kor vallásossága. (Regnum, 1937)
Egy ismeretlen Tompa-levél. (Irodalomtörténet, 1940. 1.)
Kazinczy Zsófia és Vay Ábrahám házasságának története. (Napkelet, 1940. 3.)
Szempontok irodalmi levelek meghatározásához. (Magyar Könyvszemle, 1940. 1.)
Ady Endre ifjúkori levele. (Irodalomtörténet, 1941. 1.)
Kemény Zsigmond ismeretlen levele. (Irodalomtörténet, 1941. 4.)
Farsangi játék a XVIII. századból. (Irodalomtörténet, 1942. 2.)
Zolnai Klára. (Századok, 1945. 1-6.)
Jegyzetek Tolnai Lajos drámakísérleteihez. (Irodalomtörténet, 1952. 3-4.)
Gercen [Herzen] és a magyar emigráció. Belia Györggyel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954. 1.; oroszul: Moszkva, 1958)
Petőfi-vers ismeretlen változata. (Magyar Könyvszemle, 1955. 4.)
Bartók Béla levelei Harsányi Kálmánhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956. 3.)
Kéziratok központi katalógusa és bibliográfiája. (Magyar Könyvszemle, 1957. 3.)
Széchenyi Júlia emlékkönyve a Széchényi Könyvtárban. (Soproni Szemle, 1958. 4.)
Wohl Janka emlékalbuma. (OSZK Évkönyv. 1958. Bp., 1959)
A kéziratgyűjtemények új típusai. (Magyar Könyvszemle, 1960. 2.)
A magyar könyvmúzeum és a Széchényi Könyvtár várbéli elhelyezése. (Könyvtáros, 1966. 6.)
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának katalógusai. (Magyar Könyvszemle, 1970. 1-2.)
Hajdú Helga. (Magyar Könyvszemle, 1971. 1.)
Brunszvik Teréz: Pestalozzi követője. (Helikon. Világirodalmi Figyelő, 1984. 2-4.).
F. m.: korvinákkal és ősnyomtatványokkal kapcsolatos tanulmányai: Corvinaként felismert kódex a Vatikán könyvtárában. (Magyar Könyvszemle, 1958. 2.)
Mátyás király könyvtárának scriptorai. Petrus Cenninus. 4 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1958. 4.)
Mátyás király könyvtárának scriptorai. (OSZK Évkönyv. 1959. Bp., 1961)
Egy újabb, ismeretlen Corvin-kódex feltűnése az amerikai könyvpiacon. (Magyar Könyvszemle, 1961. 1.)
A Corvina egy Petrarca–Dante kódexe a párizsi Bibliothéque Nationale-ban. (Magyar Könyvszemle, 1961. 3.; franciául: Acta Historiae Artium, 1962)
Les scripteurs de la bibliothèque du roi Mathias. (Scriptorium [Bruxelles], 1963)
Újabb corvina került vissza Magyarországra. (Magyar Könyvszemle, 1964. 4.)
Magyar eredetű és magyar vonatkozású kódexek Amerikában. (Magyar Könyvszemle, 1965. 4.)
Külföldre került korvinák lelőhely-megállapítása. (Magyar Könyvszemle, 1967. 2.)
Le tre figure storiche della Bibbia fiorentina. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1968. 1.)
Adalékok egy korvinának tartott kódex hitelességének kérdéséhez. (OSZK Évkönyv. 1967. Bp., 1969)
Adalék a Victorinus-korvina történetéhez. 2 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1969. 2.)
Der erste Besitzer der Anjou-Bibel zu Mechelen. (Gutenberg-Jahrbuch, 1972)
L’arte del libro veneziano e la Biblioteca del Re Mattia Corvino. (Magyar Könyvszemle, 1972. 3-4.)
Die Bibliothek des Erzbischofs Johannes Vitéz. (Gutenberg-Jahrbuch, 1973)
A Barberini-gyűjtemény néhány kódexéről. (Magyar Könyvszemle, 1973. 3-4. németül: Bemerkungen über einige Codices der Barberini-Sammlung der Bibliotheca Vaticana. Gutenberg-Jahrbuch, 1974)
Ismeretlen korvina a Vatikáni Könyvtárban. 2 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1974. 3-4.)
Ein als Corvine entdeckter Codex in der Vaticana. (Gutenberg-Jahrbuch, 1975)
Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez. (OSZK Évkönyv. 1973. Bp., 1976)
Ein Antikes Motiv – Meerthiasos – in der Buchillustration der Renaisance. (Gutenberg-Jahrbuch, 1976)
Külföldre került magyarországi kódexek nyomában. Csapodi Csabával. (Irodalomtörténet, 1976. 1.)
The Bible of Andrew Anjou. (Acta Historiae Artium, 1976. 1-2.)
Bartholomaeus Fontius. Újabb adalékok magyarországi kapcsolataihoz és Poétikája. (Magyar Könyvszemle, 1977. 1.)
Die Reste der Bibliothek eines ungarischen Humanisten, Peter Váradi. (Gutenberg-Jahrbuch, 1977)
Janus Pannonius néhány epigrammájának ismeretlen első kiadása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979. 2.; németül: Eine unbekannte Erstausgabe von Epigrammen des Janus Pannonius. Gutenberg-Jahrbuch, 1979)
Vitéz János ismeretlen levele egy 1471 körül keletkezett kéziratban. (Magyar Könyvszemle, 1979. 4.)
Ismeretlen korvina-ősnyomtatvány Uppsalában. (Magyar Könyvszemle, 1980. 3.; németül: Eine unbekannte Corvinen-Inkunabel in Uppsala. Gutenberg-Jahrbuch, 1981)
A budapesti Egyetemi Könyvtár korvinái. (Magyar Könyvszemle, 1981. 3.)
A honfoglalás a Képes Krónikában. (Élet és Tudomány, 1983. 1.)
Amit a korvinákról rosszul tudunk. (História, 1983. 1.)
Adalékok kódexeink címereihez. (Magyar Könyvszemle, 1983. 4)
Tolhopff János, Mátyás király csillagásza. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1984. 4.)
Die Wolfenbütteler Tolhopf-Corvine. Der Hofastronom Johannes Tolhopf und seine Handschrift für den ungarischen König Matthias Corvinus. (De captu lectoris. Wirkungen des Buches im 15. und 16. Jahrhundert dargestellt an ausgewählten Handschriften und Drucken. Szerk. Milde, Wolfgang és Schuder, Werner. Berlin–New York, 1988)
Vitéz János neve. (Turul, 1998. 1-2).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: dr. Grünn Albert gyakornok családi nevének „Grünn”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1903. júl. 7.)
Fedák Sári: Útközben. Feljegyzéseim életemről és eddigi pályautásomról. [Weigl Józsefről, Fedák Máriáról és Weigl Máriáról]. (A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1928. márc. 18.)
Dr. Gárdonyi Albert ny. szfőv. főlevéltárnok és Weigl Mária leánya, Klára és néhai dr. fejéregyházi Csapodi István ny. rk. tanár és nemes Allaga Vilma fia, Csaba nov. 6-án tartották esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. (Nemzeti Újság, 1938. nov. 8.)
Niklay Péter: Gárdonyi Albert. (Századok, 1945–1946)
N. P.: In memoriam Gárdonyi Albert. (Levéltári Közlemények, 1946)
Gárdonyi Albert. (Városi Szemle, 1946. 8.)
Baranyainé Bónis Éva: Gárdonyi Albert. (Budapest régiségei, 1950)
Dr. Gárdonyi Albertné Weigl Mária a Zeneművészeti Főiskola idei tanévnyitóján átvehette gyémántdiplomáját. (Esti Hírlap, 1964. nov. 3.)
Elhunyt dr. Gárdonyi Albertné Weigl Mária. vasdiplomás zongoraművésznő. (Magyar Nemzet, 1969. okt. 31.)
Vértesy Miklós: Budapest első helytörténésze. (Budapest [folyóirat], 1975. 10.)
Vértesy Miklós: Gárdonyi Albert. (Könyvtáros, 1975. 4.)
Vértesy Miklós: Gárdonyi Albert. (Levéltári Szemle, 1977. 1.)
Kádár Zoltán: Természettudományi tárgyú korvinák sorsa. Beszélgetés a Csapodi-házaspárral. (Magyar Nemzet, 1981. jan. 21.)
Szabó Ervin levelei Gárdonyi Alberthez. Sajtó alá rend. Vértesy Miklós. (Könyvtáros, 1989. 10.)
Somkuti Gabriella: Csapodiné Gárdonyi Klára köszöntése. (Könyvtáros, 1991. 3.)
Meghalt Csapodiné Gárdonyi Klára. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. dec. 7.)
Rosdy B. Tamás: A középkori kódexek két élete. Csapodiné Gárdonyi Klára tudományos munkássága. (Magyar Nemzet, 1993. dec. 18.)
Kulcsár Péter: Csapodiné Gárdonyi Klára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 1.)
Rozsondai Marianne: Csapodiné Gárdonyi Klára. (Magyar Könyvszemle, 1994. 1-4.)
Szatucsek Zoltán: Aki megtalálta Martinovicsék sírját. Százhuszonöt éve született Gárdonyi Albert. (Népszabadság, 1999. dec. 27.)
Rozsondai Marianne: Csapodiné Gárdonyi Klára. Művei bibliográfiájával. (OSZK Évkönyv. 1994–1998. Bp., 2000)
Szénási Zsófia: Újkori művelődéstörténészből kódexkutató. Csapodi Csaba kilencvenéves. (Magyar Nemzet, 2000. okt. 7.)
Elhunyt Csapodi Csaba. (Magyar Nemzet, 2004. máj. 4.)
Búcsú Csapodi Csabától. (Népszabadság, 2004. máj. 28.)
Rozsondai Marianne: Csapodi Csaba. (Magyar Könyvszemle, 2004. 1-4.)
Berkesi Sándor: Gárdonyi Zoltán emlékezete. (Confessio, 2006. 4.)
Gábor Gina: Már a nagymama is zenész volt. A Gárdonyi családban nemzedékről nemzedékre öröklődik a tehetség, a zene szeretete és az elhivatottság érzése. (Fejér megyei Hírlap, 2006. ápr. 1.)
Rozsondai Marianne: Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára Magyar Örökség Díja. (Magyar Könyvszemle, 2015. 1-4.)
Kiszl Péter–Patkós Tóth Zsuzsanna: „Harmonikus egységbe olvad itt a józan gyakorlatiasság, az elmélet, a tudományos kutatás és a mások kutatásának a támogatása. Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára. (Könyvtári Figyelő, 2017. 2.).
Irod.: műveiről: Solt Andor: G. K.: Biedermeier a magyar költészetben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937. 2.)
Szabó Richárd: G. K.: Biedermeier a magyar költészetben. (Protestáns Szemle, 1937)
Borzsák István: Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Cs. G. K. és Szántó Tibor. (Magyar Könyvszemle, 1968. 2.)
Mályusz Elemér: Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Cs. G. K. és Szántó Tibor. (Századok, 1969. 5-6.)
V. Kovács Sándor: Csapodi Csaba és Cs. G. K. Korvina- és Janus Pannonius-kutatásai. (Magyar Könyvszemle, 1975. 1-4.)
Vértesy Miklós: A Corvina Könyvtár kutatása. Beszélgetés a Csapodi házaspárral. (Könyvtáros, 1976. 9.)
Korompay János: Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Cs. G. K. és Szántó Tibor. (Múzsák, 1981. 2.)
Kádár Zoltán: Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Cs. G. K. és Szántó Tibor. (Magyar Könyvszemle, 1983. 1-4.)
Kádár Zoltán: Cs. G. K.: Európai kódexfestő művészet. 100 táblával. (Magyar Könyvszemle, 1984. 1-3.)
Somkuti Gabriella: Cs. G. K. nagydoktori disszertációjának vitája. (OSZK Híradó, 1990. 5–12.)
Székely András: Könyvkincstár Európában. A Bibliotheca Corviniana új kiadása. (Népszabadság, 1990. dec. 12.)
Madas Edit: Csapodi Csaba–Cs. G. K.: Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. (Magyar Könyvszemle, 1994. 1-3.)
Végh Ferenc: Csapodi Csaba–Cs. G. K.: Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa. (Magyar Tudomány, 1996. 3.).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992. (Bp., 1991)
Rozsondai Marianne: Csapodiné Gárdonyi Klára. – Csapodiné Gárdonyi Klára munkássága. (OSZK Évkönyve. 1994/98. Bp., 2000)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-KK91-YX?cc=4133831 (Weigl József születési anyakönybe, 1844)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XW9-6BK?i=299&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTJ-RWYY (Gárdonyi Albert és Weigl Mária házassági anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-694Q-SXJ?i=364&cc=1452460 (Gárdonyi Zoltán születési anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBC-SX8?i=113&wc=92S5-YWP%3A40678301%2C67433601%2C67447601&cc=1452460 (Dr. Fedák István halotti anyakönyve, 1919)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D429-T9D?i=143&cc=1452460 (Gárdonyi Zoltán és Bujdosó Ilona házassági anyakönyve, 1942)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM24156
https://nntp.hu/person/person.php?personid=39254
https://nevpont.hu/palyakep/csapodine-gardonyi-klara-83dec
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
