Gilyén Jenő
építészmérnök
Született: 1918. december 29. Révkomárom, Komárom vármegye
Meghalt: 2011. július 13. Budapest
Temetés: 2011. július 29. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Nagyszülei, anyai: Bubik Nándor, Goscher Mária.
Szülei: Gilyén József állami tisztviselő, Bubik Anna (1891. febr. 9. Nagykanizsa, Zala vm.–1964. jún. 19. Bp. Temetés: 1964. jún. 23. Rákoskeresztúr).
Testvérei: Gilyén Elemér (1911–2004), Gilyén József (1915. Komárom–2000. máj. 26. Bp. Temetés: 2000. jún. Mikor? Farkasrét) és Gilyén Nándor (1931–2010. jan. 20. Bp.) építészmérnökök, ill. Gilyén Anna (†1982. jún. 21. Bp. Temetés: 1982. júl. 5. Rákoskeresztúr).
Felesége: Gulyás Mária.
Gyermeke, fia: Gilyén Péter (1951–) építészmérnök; leánya: Gilyén Mária (1958–).
Iskola
A budapesti Kemény Zsigmond Reáliskolában éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) építészmérnöki okl. (1943), építőmesteri képesítést szerzett (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (1980).
Életút
Csonka Pál Építészmérnöki Tervező Irodájának tervezőmérnöke (1942–1943), a JNMGE Szilárdságtani Tanszéke tanársegéde (1943–1947); egyúttal Messinger Rezső Építőmesteri Cégének építésvezetője (1945–1947). Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium (1947–1949), a Budapesti Építésügyi Igazgatóság építésellenőrzési csoportvezetője, építési ellenőre (1949). A Mezőgazdasági Épülettervező Vállalat (MEZŐTERV) tartószerkezeti tervosztályának helyettes vezetője (1949–1950), a Városépítési Tervező Iroda (VÁTI) vezető tervező mérnöke (1950–1951), a Középülettervező Vállalat (KÖZTERV) tervezési osztályvezetője (1951–1959). A Típustervező Központ, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI), ill. a Lakóterv–Típustervező Intézet alapító létesítményi főmérnöke (1960. jan. 1.–1971), uo. a II. sz. Középülettervező Iroda Tartószerkezeti Szakági Osztályának vezetője (1971–1975), műszaki gazdasági tanácsadója és tartószerkezeti szakági főmérnöke (1975–1980).
A Gazdasági és Műszaki Akadémia óraadó (1951–1952), a BME Mérnöktovábbképző Intézet előadó tanára. A BME c. egy. docense (1970–1982), c. egy. tanára (1982-től).
Az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) Tartószerkezeti Tervezők Mesteriskolája nyugdíjas mestertanára.
Mérnöki statikával, lakások és középületek szerkezetvizsgálatával, nagyelemes előregyártott épületek épületfizikájával, alak- és hőmérséklet-változásaik vizsgálatával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a beton- és vasbetonszerkezetek nem lineáris alakváltozásainak kutatása, ill. az ezzel kapcsolatos faltáblás szerkezetek modellképzésének és az ún. inhomogén csomópontok méretezése terén. Kísérleteket végzett a könnyűbeton födémeknél a feszített betonpálca alkalmazására, részt vett a magasépítési méretezési szabványok korszerűsítésében.
Gilyén Jenő vezető szerepet játszott a budapesti Népstadion építési terveinek elkészültében és a megvalósítás munkálataiban. A Népstadionnál használt sablonköves, az üregeiben utóbb kibetonozott vasbetonszerkezet törőkísérleteinek eredményei – a betonkomponensek egymástól jelentősen eltérő alakváltozási jellemzői az utólag lejátszódó zsugorodással együtt – odavezettek, hogy a szakmában addig feltételezett additív teherviselési viselkedés cáfolatát fogalmazta meg új elmélet formájában. Ez a felismerés vezette az előregyártott szerkezetek (a Népstadionnál több mint ötszázezer elemet kellett legyártani!) vizsgálata felé. Az 1960-as években az égető lakáshiány megoldására Magyarországon is az érdeklődés középpontjába került a nagypanelos építési mód, amit akkor már világszerte alkalmaztak – pl. Larsen–Nielsen-ház – ám itthon még szinte teljesen ismeretlen volt. A Típustervező Intézetben mint a lakás- és közösségi épületek szerkezetfejlesztési főmérnöke vállalta a panelos rendszer biztonságos és tartós épületszerkezeteket eredményező megtervezését, ill. az addig ismert technológia radikális átalakítását. Az 1966–1967 telén tervezett szerkezeti rendszerrel évente 2300 típuslakás elemeit lehetett legyártani. Az első Larsen–Nielsen-házakat Budapesten, Csepelen és Újpesten adták át. Az épületek 11 szintesek voltak és mindegyikben 132 lakás volt. A lakások átlagos nagysága 48 négyzetméter, azaz 4 személyre tervezett: az épületekben a 22 négyzetméteres nagy nappali szoba mellett két hálófülkét helyeztek el (érdekesség még, hogy a lakásokat nem a lépcsőházból, nem is a függő folyosóról, hanem az épületet hosszában átszelő belső, zárt folyosóról lehetett megközelíteni…)
Gilyén Jenő nevéhez fűződik a panelos szerkezetegységesítés új műszaki előírása (1971–1972). Úgy korszerűsítette az épületek szerkezeti rendszerét, hogy a szél és földrengés elleni biztonság jelentősen megnőtt, jóllehet a betonacél-szükséglet jelentősen lecsökkent. A panelos építés terén szerzett tapasztalatai alapján több szakmai jegyzetet és egy alapvető jelentőségű monográfiát írt. Rendkívül termékeny szerző volt hosszú élete során több száz szakmai tanulmányt és kisebb cikket írt (ezek többsége a Magyar Építőipar és a Műszaki Tervezés c. folyóiratokban jelent meg).
Elismertség
Az MTESZ Építéstudományi Szakosztálya elnökségi tagja (1968–1990).
Az Építőipari Tudományos Egyesület alapító tagja, a Statikus Szakosztály elnöke.
A Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) tagja (1960-tól).
Elismerés
Szocialista Munkáért (1953), Munka Érdemrend (1953; ezüst, 1972).
Alpár Ignác-emlékplakett (1943), Kossuth-díj (a Népstadion építési tervei elkészítésének munkálataiban végzett kiemelkedő tevékenységéért, 1954), Alpár Ignác-emlékérem (1966), az Építésügyi Minisztérium Nívódíja (1967), Csonka Pál-emlékérem (1989).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, egyetemi segédkönyvei: A panelos lakóépületek szerkezetei és a szerkezetek fejlesztése. Tóth Elemérrel. (Építésiparosítás, műszaki tervezés, tipizálás. Szerk. Katona József. Bp., 1969)
Házgyári panelos épületek alapozása. Tímár Andrással és Varga Lászlóval. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1974)
Alagútzsalus épületek. Tervezési segédlet. (Bp., 1975)
Építőipari szerkezeti rendszerek fejlesztési irányai. Összeáll. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1976)
Panelos épületek károsodása, a károsodás okai és a javítási módok. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1976)
Nagylétesítmények és lakóépületek előregyártott elemekből. Kand. értek. (Bp., 1978)
Panelos és előregyártott elemekből szerelt tartószerkezetek új statikai modellje. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1978)
Előregyártott elemekből összeépített szerkezetek viselkedése és a statikai modell változása az építmény élettartama alatt. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1979)
A panelos épületek sajátos tervezési, építési és gyártási kérdései. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1979)
Panelos épületek szerkezetei. Tervezés, méretezés. Monográfia és egy. tankönyv. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1982)
Előregyártott elemekből összeépített szerkezetek viselkedése és a statikai modell változása az építmény élettartama alatt. Egy. jegyz. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1984)
Régi épületek tartószerkezete. Értékelés, megerősítés, átalakítás. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1991)
Tapasztalatok és ajánlások tartószerkezetek tervezőinek és építőinek. Horváth Z. Kálmánnal és Iványi Jánossal. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1998).
F. m.: tanulmányai: A műemlékvédelem néhány szerkezeti problémája. (Műemlékvédelem, 1961. 3.)
A tömeges panelos építés előkészítése. (Építésügyi Szemle, 1963. 1.)
A tervezésfejlesztés, típustervezés, tipizálás magyar–szovjet kapcsolatai. Péter Pállal. (Építésügyi Szemle, 1970. 2.)
Magas panelépületek tartószerkezeti problémái. Prepeliczay Györggyel. – Panelos épületek méretezési módszereinek fejlődése. (Építés, Kutatás, Fejlesztés, 1971. 3-4.)
Ácsszerkezetek jellegzetes hibái. (Családiház, 1994)
Az acél és a beton összeférhetőségi feltételei a vasbeton szerkezetekben. (Beton. Szakmai havilap, 1997. 2.)
A betonból építés jövője. (Beton. Szakmai havilap, 1998. 2.)
A szerkezettervező feladatai a minőségbiztosításban. (Beton. Szakmai havilap, 1999. 7-8.)
A habarcs mint tartószerkezeti anyag. (Beton. Szakmai havilap, 1999. 9.)
A beton nyírószilárdsága munkahézagokban és előregyártott elemek közötti illesztésben. (Beton. Szakmai havilap, 2000. 11.)
Statikai megfontolások építmények robbantásos bontásához. Ganz-Villamossági Gyár, Budapest, Lövőház utca. (Vasbetonépítés, 2001. 2.)
A helyszínen betonozott vasbetonszerkezetek biztonsága. (Beton. Szakmai havilap, 2001. 12.)
Rábetonozással készült szerkezetek méretezési kérdései. (Beton. Szakmai havilap, 2002. 9.)
Nyíró igénybevétel a vasbetonépítésben. (Vasbetonépítés, 2002. 2.)
A monolitikus, statikailag határozatlan szerkezetek gazdaságossági tényezői és alakváltozási előnyei. (Beton. Szakmai havilap, 2003. 7-8.)
Fehér foltok a betonnal kapcsolatos kutatásokban. (Beton. Szakmai havilap, 2003. 12.)
A hajlított vasbeton szerkezetek igénybevételeinek módosítása. (Beton. Szakmai havilap, 2005. 4.)
Épületek földrengésállósága, különös tekintettel a panelos szerkezetekre. (Beton. Szakmai havilap, 2007. 5.)
Különböző betonminőségű részek közös teherviselésénél fellépő problémák. (Beton. Szakmai havilap, 2008. 10.)
Gondolatok a beton törési mechanizmusa kapcsán a betonstruktúráról és annak hatásairól. (Beton. Szakmai havilap, 2009. 3.)
Építési hibák. Épületszerkezetek – földrengéskárok. (Mérnökújság, 2009. 10.).
F. m.: írásai a Magyar Építőiparban: A Népstadion szerkezeti ismertetése. (1953. 9.)
A konstrukció és a konstruktőr szerepe a mai építészetben. (1964. 3.)
Blokkos és panelos épületek alapozása. Mitók Bélával. (1964. 7.)
A panelos lakásépítés helyzete a Szovjetunióban. (1964. 11.)
Magasházak panelos építésének lehetőségei. (1965. 11.)
Méretezési előírások és szabályozások a magyarországi panelos építésben. (1969. 9-10.)
Az épületek tartószerkezetének hő okozta alakváltozásai és a meghibásodások megelőzése. (1970. 8.)
A magasépítő statikus igényei az alapozásokkal szemben. (1971. 8-9.)
A felszerkezet merevségének figyelembevétele az alapozások méretezésénél. (1973. 11-12.)
Előregyártott fal- és födémtáblákból összeépített szerkezetek modell elemeinek merevsége. (1974. 12.)
A házgyári panelos építés távlati szerkezetfejlesztése és a fejlesztés lehetőségei. – Városkép – változatosság – tömeges lakásépítés házgyári elemekből. (1975. 2.)
Gondolatok a lakásépítés munkaigényességének csökkentésére, a termelési bázisokszélesebbkörű bekapcsolásával. (1975. 9-10.)
Új erőtani modell, inhomogén anyagú síkbeli elemhalmaz számítására. (1976. 2.)
Épületek gazdaságos méretezése rendkívüli hatásokra. (1976. 5.)
Az alapsüllyedések és az épületek alakváltozás-tűrésének korszerű értékelése. (1976. 11.)
Gondolatok az 1977. márc. 4-iki romániai földrengéssel kapcsolatban. (1977. 8.)
Panelos épületek károsodása, a károsodás okai és javítási módok. 1–2. (1978. 3.–1978. 6.)
Elemekből összeállított felmenő szerkezet viselkedése az alapozási süllyedéskülönbségek szempontjából. (1978. 6.)
Az alakváltozások figyelembevétele előregyárott elemek kapcsolatainak méretezésénél. (1979. 4.)
Duzzadó és csúszásveszélyes altalajon épített lakóépület károsodása. (1979. 7.)
Vasbeton ridegtörése az elégtelen kengyelezés következtében. (1979. 9.)
Vasbeton és feszítettbeton gerendák tényleges és a számított alakváltozása közötti különbségek. (1979. 11.)
A panelos épületek szerkezeti fejlődése az európai eredmények tükrében. Fejlődési tendenciák és a fejlesztési feladatok. (1980. 6-7.)
A vasbeton szerkezetek nemlineáris alakváltozásának hatása a statikailag határozatlan szerkezeteknél. (1982. 3.)
A képlékeny alakváltozás figyelembevétele vasbeton szerkezetek méretezésénél. (1982. 7-8.)
Épületkárok, konzoltartók alakváltozása miatt. (1982. 12.)
Építési mérethibákból keletkező igénybevételek tartószerkezetekben. (1983. 11.)
Tetőfödémek rongálódása a tartószerketek alakváltozása miatt. (1985. 3.)
Válaszfalak és burkolatok repedése a födémszerkezetek alakváltozása miatt. (1985. 5.)
Az épületek élettartama az energiatakarékosság és a régi épületszerkezetek összefüggései alapján. (1985. 9.)
A vasbetonépítés 40 éves fejlődése a lakás- és középület-építésben. (1985. 12.)
Építési szokások, a szerkezetkialakítás hatása a földrengések okozta károkban. (1986. 7.)
Utólagos belső hőszigetelésű szerkezetek hibái. (1987. 3.)
Meghibásodások, repedések vasbeton tartóknál nem várt modellváltozás miatt az acélbetétek lehorgonyzási szakaszán. (1987. 11-12.)
Szerkezetek megerősítése kapcsán elkövetett hibák. (1991. 6.)
A századforduló városi épületeinek tartószerkezetei. (1996. 1.)
A Népstadion szerkezeteinek építése, károsodásai. (1996. 5-6.)
Panelos épületek használati, felújítási és karbantartási kérdései. 1–2. Gilyén Nándorral. (2001. 7-8.–2002. 1-2.)
Régi épületek szerkezetei: diagnosztika, javítás, megerősítés. 1–2. Gilyén Nándorral. (2003. 1-2.–2003. 11-12.)
Őszintén az előregyártásról. (2003. 9-10.)
Paradigmaváltás a stadionépítésben. Kiss Álmos Péterrel és Kiss Istvánnal. (2005. 4.)
Olimpia Aquincumban? Kiss Álmos Péterrel és Kiss Istvánnal. – Hézagkitöltő betonok jelentős statikai szerepe és minőségét károsan befolyásoló körülmények. (2006. 2.)
Egy tudományos tévedés csökönös túlélésének története. (2006. 3.)
A számítástechnika mennyiben eredményezte a szerkezetek méretezésének pontosságát és a szerkezetek biztonságának növelését? (2006. 4.)
A panelos épületek számítási modelljének fokozatos kialakulása. (2007. 1.)
Építőanyagok párosításának tapasztalatai esettanulmányok alapján. (2007. 2.)
Az épületek tűzállósága, tekintettel a panelos épületekre. (2007. 3.)
Elmélet és gyakorlat a mérnökképzésben. (2008. 1.)
Előregyártott elemekből létrehozott szerkezetek sajátos tulajdonságai. (2008. 3.)
Szempontok a vasbetonszerkezetek méretezéséhez. (2008. 4.)
Repedések okai a vasbetonszerkezetekben. (2008. 5.)
Gondolatok a szerkezettervezésre alkalmazott anyagtanról. (2009. 1.)
A vasbeton gerendák törési mechanizmusa. (2009. 3.)
Vasbetontervezés a XX. században. (2010. 1.).
F. m.: írásai a Műszaki Tervezés c. folyóiratban: Tizenegyszintes panelos lakóépület szerkezeti és építéstechnológiai tervezése. (1964. 9.)
Szélterhelések újszerű formájú magasházaknál. (1964. 12.)
Házgyári szerkezetek fejlesztése. (1967. 6.)
Az I. sz. BHK termékeivel épülő lakóházak építészeti és szerkezeti fejlesztése. (1967. 8.)
A panel szerkezetű lakóházak tervezéséről. (1970. 1.)
A budapesti házgyárakkal kapcsolatos egységesítés és műszaki fejlesztés. (1972. 1.)
Nagyobb szintű épületek merevítő falainak méretezési problémái rendkívüli hatásokra. (1974. 11.)
Építészeti funkció – tartószerkezetek – építéstechnológia. (1977. 10.)
Panelos és előregyártott elemekből szerelt tartószerkezetek statikai modellje az elemekből való összeállítottság figyelembevételével. (1978. 5.)
Hasadó, nyíló felület kialakításának szempontjai a robbanás hatása elleni védekezésben. (1982. 7.)
A vasbeton szerkezetek képlékeny alakváltozása. (1982. 11-12.)
A tartószerkezetek méretezési elvei, az épületek élettartama és gazdaságos méretezése vonatkozásában. (1985. 6.)
Négyszög keresztmetszetű, hajlított vasbeton tartók méretezése a repedéstágasság figyelembevételével. (1987. 5.)
Panelos épületek átalakítása. Lehetőségek és korlátok. 1–3. (1996. 4.–1999. 5.–1999. 6.)
Anyagok és szerkezetek összeférhetősége és hatása a vasbeton szerkezetek biztonságára és élettartamára. A számítástechnika szerepe. (1998. 3.)
A 45 éves Népstadion tervezése, építése, fejlesztése, rekonstrukciója. (1998. 5.)
Hazai lehetőségek és ajánlások a földrengés esetén bekövetkezhető károk mérséklésére a tartószerkezetek megfelelő átalakításával. Gilyén Péterrel. (2000. 3.)
Amit a méretezési szabványok nem tartalmazhatnak. 1–2. (2000. 5-6.–2001. 4-5.)
Az alakváltozási különbözőségekből eredő igénybevétel-eloszlási kérdések tartószerkezetek megerősítésénél. (2002. 1-2.)
Az építéstechnológiai módszerek és az anyagvizsgálatok fejlődésének hatása a vasbeton szerkezetek méretezésében. (2002. 6.)
A vasbeton szerkezete. Vasvázának célszerű kialakítása és annak nagy hatása a szerkezet minőségére és élettartamára. 1–3. (2004. 2.–2004. 4.).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt Gilyén József építészmérnök. [Temetés utáni hír.] (Magyar Nemzet, 2000. jún. 28.)
Ágostházi László: dr. Gilyén Nándor. (Műemlékvédelem, 2010. 4.)
Gilyén Jenő 90 éves. (Beton. Szakmai havilap, 2009. 3., Mérnök Újság, 2009. 2. és Vasbetonépítés, 2009. 1.)
Elhunyt Gilyén Jenő építész. (Népszabadság, 2011. júl. 22.)
Gilyén Jenő gyászjelentése. (Magyar Nemzet, 2011. júl. 23.)
Dr. Gilyén Jenő. (Vasbetonépítés, 2011. 3.)
Emlékezünk dr. Gilyén Jenő építészmérnökre. (Beton. Szakmai havilap, 2011. 12.)
Zámbó Ernő: dr. Gilyén Jenő búcsúztatása. (Magyar Építőipar, 2011. 5.).
Irod.: Nagy Tibor: Népstadion, a magyar testkultúra fellegvára. (Élet és Tudomány, 1952. 17.)
Szekeres József: A Népstadion Kossuth-díjas építői. (Népsport, 1954. márc. 29.)
Keserű Ernő: A Larsen–Nielsen-ház közelről, belülről. Átadás előtt az új házgyár termékeiből készült első lakások. (Magyar Nemzet, 1968. aug. 25.)
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinyi Mihály. (Bp., 1978)
Csordás Lajos: Felújítható a Népstadion fáradt betonja. Az egykori statikus tervező, Gilyén Jenő szerint tetőt kellene építeni a nézőtér fölé. (Népszabadság, 1999. okt. 13.)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider Gábor és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Ötvös Zoltán: Panel: örömből szükséglakás. (Népszabadság, 1993. nov. 25.)
Boros István: Népstadion, katedrális. (Magyar Nemzet, 1995. szept. 16.)
Zeidler Miklós: Ötvenéves a Népstadion. (Sporthistória, 2003. 5.)
Thury Gábor: 1948–1953. Hatalmas békelétesítmény a Keleti pályaudvar mögött. Vastag kabát és sok-sok beton. [A Népstadion építéséről.] (Nemzeti Sport, 2015. dec. 10.)
Sinkovics Gábor–S. Tóth János: Volt egyszer egy Népstadion. (Bp., 2016)
Polgár László: Kommentár a Kossuth-díjas Gilyén Jenő Méretezési előírások és szabályozások a magyarországi panelos építésben c., ötven évvel ezelőtt megírt cikkéhez. (Magyar Építőipar, 2018. 5-6.)
S. Tóth János: 1953 – Népstadion. A határidők fogságában csonkán készült el az ikonikus aréna. Méreg a pohár vízben. (Nemzeti Sport, 2019. nov. 11.).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/270883 (Gilyén Józsefné Bubik Anna gyászjelentése, 1964)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G94V-B973-Q?i=8&wc=92QZ-BZ4%3A40678301%2C65374601%2C47679101&cc=1452460 (Gilyén Józsefné Bubik Anna halotti anyakönyve, 1964)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/270882 (Gilyén Anna gyászjelentése, 1982)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM148457
https://nntp.hu/person/person.php?personid=57565
https://nevpont.hu/palyakep/gilyen-jeno-49909
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
