Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A vér és a vérképzőszervek betegségei. (Issekutz Béla: Gyógyszertan és gyógyítás. II. köt. Bp., 1956; 2. átd. kiad. 1959)
Az anaemiák. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1956)
A vérképzőrendszer diagnosztikája. (Petrányi Gyula: Belgyógyászati diagnosztika. Egy. tankönyv. Bp., 1961; 5. átd. kiad. 1978)
A vörösvérsejt-képződés humorális szabályozásának klinikai és kísérletes vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
A myelosclerosis pathogenesise és klinikuma. Takácsi-Nagy Loránddal. (Ritka kórképek. Bp., 1964)
A vérképzőszervi betegségek funkcionális diagnosztikája. Takácsi-Nagy Loránddal. (A belgyógyászati betegségek functionalis diagnosztikája. Bp., 1965)
Vesebajosok anaemiája. (Gömöri Pál: Belgyógyászati vesebajok. Bp., 1966)
Haematológia. (A gyakorló orvos enciklopédia. II. köt. Szerk. Trencséni Tibor. Bp., 1977)
Vérképelváltozások vírusfertőzésekben. Takácsi-Nagy Loránddal. (Az orvosi virológia aktuális kérdései. Bp., 1978)
Patogenetikai szemlélet a klinikai hematológiában. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1982).

F. m.: tanulmányai: Rákbetegek ductus thoracicusainak vizsgálata. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1936)
Többrétegű laphámmal borított testtájakról kiinduló rákok összehasonlító vizsgálata. Putnoky Gyulával. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1937)
The Role of the Hypophyseal-hypothalamic System in the Pathogenesis of Erythraemia and Symptomatic Polycythaemias. Haynal Imrével. (Acta Medica Scandinavica, 1950)
Polycythaemia and Erythraemia Treated with Para-Hydroxypropiophenone. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Lancet, 1953)
Para-hydroxypropiophenon meghatározása a vizeletben. Matsch Jenővel. (Kísérletes Orvostudomány, 1957. 1.)
Compensatory Relationship between the Diencephalon and the Hypophysis in Hypermetabolic States and in Supraventricular Paroxysmal Tachycardia. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Acta Medica, 1959)
Az erythropoesis neurohumoralis regulatiója. Takácsi-Nagy Loránddal. (Haematologia Hungarica, 1962; németül: Folia Haematologica, 1963)
Az erythropoetin. (Orvosképzés, 1966)
A vesebetegségek anaemiája. – Erythrokinetikai vizsgálatok vesebetegséghez társuló anaemiában. Benedek Szabolccsal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1970. 3.)
Újabb adatok az ⁵⁹Fe absoprtiójához emberen. Többekkel. (Izotóptechnika, 1972)
Chronikus myeloid leukaemia és reticulosarcoma együttes előfordulása. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1973. 6.)
Comparative Observations in the Treatment of Acut Leukaemia. Többekkel. (Haematologia, 1976)
A finomszerkezeti vizsgálatok lehetőségei a vérképzőszervi betegségek diagnózisának felállításában. Lapis Károllyal és Suba Zsuzsannával. (Orvostudomány, 1977. 3-4.)
Immunglobulinok és más szérum glikoproteidek vizsgálata non-Hodgkin lymphomákban. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1978. 2.)
A „hairy cell” leukaemia ultrastruktúrája. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1979)
Haematológiai szövődmények alkoholizmusban. Fehér Jánossal és Sréter Lídiával. (Orvosképzés, 1982)
Thrombocyta élettartam-vizsgálata idült májbetegségben és alkoholizmusban nonradioaktív módszerrel. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1983. 5.).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Penicillin hatása a csontvelő-működésre. Sellei Camillóval. (1948. 10-11.)
Adatok az „antidiabetes insipidus” pathogenesiséhez. Huzella Tivadarral. (1948. 18.)
A hypophyis–hypothalamus szerepe az erythraemia pathogenesisében. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1948. 32.)
Tapasztalatok a mustárnitrogén therápiás alkalmazásával. Sellei Camillóval. (1948. 34.)
Splenomegaliák differenciális diagnózisa és therápiája. (1949. 3.)
A reticuloendotheliális rendszer és a vörösvérsejtképzés kapcsolatai. (1950. 20.)
A hypophyis–hypothalamus rendszer szerepe a polycythaemia vera és a polyglobuliák pathogenesisében. Többekkel. (1950. 34.)
Adatok a splenomegaliához társuló antihaemopoticus és haemolyticus hypersplenia egyidejű előfordulásához. Többekkel. (1951. 47.)
A mellékpajzsmirigy megbetegedéseinek klinikuma. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Belgyógyász Szakcsoportjának 1951. évi Nagygyűlésén elhangzott referátum. (1952. 25. és 2003. 2.)
A polycythaemia kezelése a hypophysis-hypothalamus rendszerműködésének paraoxy-propiophenonnal való csökkentése révén. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1953. 1.)
Adatok a reticulosisok causalis pathogenesiséhez. Rétsági Györggyel és Vereckei Istvánnal. (1953. 50.)
Chronicus leukaemiás lymphadenosishoz társult secunder purpura hyperglobulinaemica [Waldenström]. (1958. 34.)
A dijódtyrosin hatásmechanizmusának kísérletes vizsgálata. Zulik Róberttel. (1959. 26.)
A hypophysis–hypothalamus rendszer fékezésének hatása az experimentalis magaslati polyglobulia kifejlődésére. Kammerer Lászlóval és Matsch Jenővel. (1960. 10.)
Cytostaticumok. (1960. 12.)
A chronikus myeloid leukaemia kezelése Mannit-busulfannal. Takácsi-Nagy Loránddal. (1961. 39.)
Splenomegaliák differenciális diagnózisa kolloid Au-izotóppal. Simonyi Jánossal és Somogyi Györggyel. (1964. 11.)
A plazma és a vizelet erythropoetin tartalmának vizsgálata Gordon H–R módszerével. polycythaemia verában. Takácsi-Nagy Loránddal. (1968. 8.)
Malignus myelosclerosis. Takácsi-Nagy Loránddal. (1972. 11.)
Cytochemiai megfigyelések chronicus myelosishoz társult „malignus lymphoma” esetében. Jakab Imrével és Raposa Tiborral. (1975. 42.)
A hajas sejtes leukaemia. Többekkel. (1979. 27.)
Immunológiai vizsgálatok chronikus lymphoid leukaemiában – CLL – és non-Hodgkin-lymphomában – NHL – szenvedő betegekben. Többekkel. (1983. 4.)
Az idült májbetegségek és az alkoholizmus haematológiai vonatkozásai. Többekkel. (1984. 2.).

Irodalom

Irod.: Harc az egészségért. Magyar orvosok új felfedezései. Mustárgázzal gyógyítják a rákot. [Graf Ferencről és Sellei Camillóról.] (Dolgozók Világlapja, 1948. 51.)
Elhunyt dr. Gráf Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1990. dec. 8.)
Romics László: Gráf Ferenc emlékére. (Orvosi Hetilap, 1991. 40.)
Metzl János: Gráf Ferenc (Soproni Szemle, 1992. 1.)
Benedek Szabolcs: Gráf professzor emlékére – távozásának 20. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2010. 50.).

Irod.: lexikonok: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-Z8WV (Steiner Gizella születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9N-3XW1 (Graf Sámuel és Steiner Gizella házassági anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9S-DJW2 (Gráf László halotti anyakönyve, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276101 (Gráf László gyászjelentése, 1968)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM56368

https://nntp.hu/person/person.php?personid=21204

https://nevpont.hu/palyakep/graf-ferenc-74c44

http://www.nevpont.hu/view/9067

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/9067

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási adata: dec. 1.!