Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Gráf Ferenc

    orvos, belgyógyász, hematológus


    Született: 1914. április 26. Sopronbánfalva, Sopron vármegye
    Meghalt: 1990. december 2. Budapest
    Temetés: 1990. december 13. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Régi soproni evangélikus családból származott.

     

    Dédszülei, anyai: Steiner Gottlieb (1808. Sopron), Marton Katalin (1812. Sopron); Gnadlinger Georg (1819. Sopron), Kummert Susanna (1823. Sopron).

     

    Nagyszülei: Graf Sámuel (1840. jún. 19. Sopron), Grosz Zsuzsánna (1845. Sopron); Steiner György (= Steiner, Georg Wilhelm), Gnadlinger Jozefa (= Gnadlinger, Josephine).

     

    Szülei: Graf Sámuel (1879. dec. 19. Sopron) népiskolai tanító, Steiner Gizella (1886. máj. 23. Sopron–1941. ápr. 26. Sopron).

     

    Testvére: Gráf László (1911. aug. 18. Sopron–1968. máj. 16. Bp. Temetés: 1968. máj. 22. Farkasrét) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (1952); a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratórium főosztályvezetője, c. egy. docens és Merész Károlyné Gráf Margit.

     

    Gráf László és Schlitt Terézia gyermeke, fia: Gráf László (1942. jún. 6. Zalaegerszeg, Zala vm.–2023. febr. 17. Bp.) biológus, biokémikus, az MTA tagja (l.: 1993; r.: 2001), Széchenyi-díjas (1998) és dr. Héczey Nándorné Gráf Zsuzsanna közgazdász, kémia–áruismeret szakos középiskolai tanár.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Sopronban végezte, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), belgyógyász (1944), hematológus szakorvosi vizsgát tett (1981); az orvostudományok kandidátusa (1965), doktora (1984).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1939–1946: megszakítással), egy. tanársegéde (1946–1957), egy. adjunktusa (1957–1965), egy. docense (1965–1969), egy. tanára (1969. júl. 1.–1985. jún. 30.). A II. sz. Belgyógyászati Klinika mb. igazgatója (1973–1974), a III. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezetője (1974–1985) és az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1970–1973), dékánja (1973–1976).



    Klinikai hematológiával foglalkozott, elsősorban a vérképzés és az endokrin funkció kapcsolatának vizsgálata, a vérképzés centrális és neurális szabályozása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Különösen értékesek a hematológiai kórképek patogenezise, ezen belül elsősorban a nephrogen anaemia keletkezésével kapcsolatos megállapításai. Egy új flurokróm vegyület segítségével új módszert dolgozott ki az idült myelosis chromosoma aberratio tanulmányozására. További kutatási területei: a polycythaemia vera patomorfológiája; az idült myelosishoz társuló második lymphoproliferatív tumorok sajátosságai; non-Hodgkin lymphomák sajátosságai.

    Emlékezet

    Gráf Ferenc Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Bronz dombormű portréja a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában látható (Hermán Aliz alkotása, felavatva: 2011. jún. 21-én).

    Elismertség

    Az MTA–Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Szakbizottságának tagja.

     

    A Belgyógyász Szakcsoport főtitkára (1950–1965), a Magyar Belgyógyász Társaság alapító alelnöke (1965–1978), elnöke (1978–1985).

     

    A Magyar Hematológusok Társasága alapító alelnöke, elnöke (1983–1990).

     

    Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Belgyógyász Szakcsoportjának főtitkára (1950–1965).

     

    A Nemzetközi Hematológiai (1957-től) és a Nemzetközi Belgyógyász Társaság tagja (1975-től).

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), SZOT Szakszervezeti Munkáért (arany, 1966), Munka Érdemrend (arany, 1977).

     

    Semmelweis Ignác-díj, Markusovszky-díj (1968), Hőgyes Endre-emlékérem (1988).

    Szerkesztés

    A Magyar Belorvosi Archivum (1955–1989) és a Haematologia, ill. a Therapia Hungarica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A vér és a vérképzőszervek betegségei. (Issekutz Béla: Gyógyszertan és gyógyítás. II. köt. Bp., 1956; 2. átd. kiad. 1959)
    Az anaemiák. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1956)
    A vérképzőrendszer diagnosztikája. (Petrányi Gyula: Belgyógyászati diagnosztika. Egy. tankönyv. Bp., 1961; 5. átd. kiad. 1978)
    A vörösvérsejt-képződés humorális szabályozásának klinikai és kísérletes vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
    A myelosclerosis pathogenesise és klinikuma. Takácsi-Nagy Loránddal. (Ritka kórképek. Bp., 1964)
    A vérképzőszervi betegségek funkcionális diagnosztikája. Takácsi-Nagy Loránddal. (A belgyógyászati betegségek functionalis diagnosztikája. Bp., 1965)
    Vesebajosok anaemiája. (Gömöri Pál: Belgyógyászati vesebajok. Bp., 1966)
    Haematológia. (A gyakorló orvos enciklopédia. II. köt. Szerk. Trencséni Tibor. Bp., 1977)
    Vérképelváltozások vírusfertőzésekben. Takácsi-Nagy Loránddal. (Az orvosi virológia aktuális kérdései. Bp., 1978)
    Patogenetikai szemlélet a klinikai hematológiában. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1982).


    F. m.: tanulmányai: Rákbetegek ductus thoracicusainak vizsgálata. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1936)
    Többrétegű laphámmal borított testtájakról kiinduló rákok összehasonlító vizsgálata. Putnoky Gyulával. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1937)
    The Role of the Hypophyseal-hypothalamic System in the Pathogenesis of Erythraemia and Symptomatic Polycythaemias. Haynal Imrével. (Acta Medica Scandinavica, 1950)
    Polycythaemia and Erythraemia Treated with Para-Hydroxypropiophenone. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Lancet, 1953)
    Para-hydroxypropiophenon meghatározása a vizeletben. Matsch Jenővel. (Kísérletes Orvostudomány, 1957. 1.)
    Compensatory Relationship between the Diencephalon and the Hypophysis in Hypermetabolic States and in Supraventricular Paroxysmal Tachycardia. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Acta Medica, 1959)
    Az erythropoesis neurohumoralis regulatiója. Takácsi-Nagy Loránddal. (Haematologia Hungarica, 1962; németül: Folia Haematologica, 1963)
    Az erythropoetin. (Orvosképzés, 1966)
    A vesebetegségek anaemiája. – Erythrokinetikai vizsgálatok vesebetegséghez társuló anaemiában. Benedek Szabolccsal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1970. 3.)
    Újabb adatok az 59Fe absoprtiójához emberen. Többekkel. (Izotóptechnika, 1972)
    Chronikus myeloid leukaemia és reticulosarcoma együttes előfordulása. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1973. 6.)
    Comparative Observations in the Treatment of Acut Leukaemia. Többekkel. (Haematologia, 1976)
    A finomszerkezeti vizsgálatok lehetőségei a vérképzőszervi betegségek diagnózisának felállításában. Lapis Károllyal és Suba Zsuzsannával. (Orvostudomány, 1977. 3-4.)
    Immunglobulinok és más szérum glikoproteidek vizsgálata non-Hodgkin lymphomákban. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1978. 2.)
    A „hairy cell” leukaemia ultrastruktúrája. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1979)
    Haematológiai szövődmények alkoholizmusban. Fehér Jánossal és Sréter Lídiával. (Orvosképzés, 1982)
    Thrombocyta élettartam-vizsgálata idült májbetegségben és alkoholizmusban nonradioaktív módszerrel. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1983. 5.).

     

    F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Penicillin hatása a csontvelő-működésre. Sellei Camillóval. (1948. 10-11.)
    Adatok az „antidiabetes insipidus” pathogenesiséhez. Huzella Tivadarral. (1948. 18.)
    A hypophyis–hypothalamus szerepe az erythraemia pathogenesisében. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1948. 32.)
    Tapasztalatok a mustárnitrogén therápiás alkalmazásával. Sellei Camillóval. (1948. 34.)
    Splenomegaliák differenciális diagnózisa és therápiája. (1949. 3.)
    A reticuloendotheliális rendszer és a vörösvérsejtképzés kapcsolatai. (1950. 20.)
    A hypophyis–hypothalamus rendszer szerepe a polycythaemia vera és a polyglobuliák pathogenesisében. Többekkel. (1950. 34.)
    Adatok a splenomegaliához társuló antihaemopoticus és haemolyticus hypersplenia egyidejű előfordulásához. Többekkel. (1951. 47.)
    A mellékpajzsmirigy megbetegedéseinek klinikuma. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Belgyógyász Szakcsoportjának 1951. évi Nagygyűlésén elhangzott referátum. (1952. 25. és 2003. 2.)
    A polycythaemia kezelése a hypophysis-hypothalamus rendszerműködésének paraoxy-propiophenonnal való csökkentése révén. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1953. 1.)
    Adatok a reticulosisok causalis pathogenesiséhez. Rétsági Györggyel és Vereckei Istvánnal. (1953. 50.)
    Chronicus leukaemiás lymphadenosishoz társult secunder purpura hyperglobulinaemica [Waldenström]. (1958. 34.)
    A dijódtyrosin hatásmechanizmusának kísérletes vizsgálata. Zulik Róberttel. (1959. 26.)
    A hypophysis–hypothalamus rendszer fékezésének hatása az experimentalis magaslati polyglobulia kifejlődésére. Kammerer Lászlóval és Matsch Jenővel. (1960. 10.)
    Cytostaticumok. (1960. 12.)
    A chronikus myeloid leukaemia kezelése Mannit-busulfannal. Takácsi-Nagy Loránddal. (1961. 39.)
    Splenomegaliák differenciális diagnózisa kolloid Au-izotóppal. Simonyi Jánossal és Somogyi Györggyel. (1964. 11.)
    A plazma és a vizelet erythropoetin tartalmának vizsgálata Gordon H–R módszerével. polycythaemia verában. Takácsi-Nagy Loránddal. (1968. 8.)
    Malignus myelosclerosis. Takácsi-Nagy Loránddal. (1972. 11.)
    Cytochemiai megfigyelések chronicus myelosishoz társult „malignus lymphoma” esetében. Jakab Imrével és Raposa Tiborral. (1975. 42.)
    A hajas sejtes leukaemia. Többekkel. (1979. 27.)
    Immunológiai vizsgálatok chronikus lymphoid leukaemiában – CLL – és non-Hodgkin-lymphomában – NHL – szenvedő betegekben. Többekkel. (1983. 4.)
    Az idült májbetegségek és az alkoholizmus haematológiai vonatkozásai. Többekkel. (1984. 2.).

    Irodalom

    Irod.: Harc az egészségért. Magyar orvosok új felfedezései. Mustárgázzal gyógyítják a rákot. [Graf Ferencről és Sellei Camillóról.] (Dolgozók Világlapja, 1948. 51.)
    Elhunyt dr. Gráf Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1990. dec. 8.)
    Romics László: Gráf Ferenc emlékére. (Orvosi Hetilap, 1991. 40.)
    Metzl János: Gráf Ferenc (Soproni Szemle, 1992. 1.)
    Benedek Szabolcs: Gráf professzor emlékére – távozásának 20. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2010. 50.).


    Irod.: lexikonok: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
    Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
    Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-Z8WV (Steiner Gizella születési anyakönyve, 1886)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9N-3XW1 (Graf Sámuel és Steiner Gizella házassági anyakönyve, 1910)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9S-DJW2 (Gráf László halotti anyakönyve, 1968)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276101 (Gráf László gyászjelentése, 1968)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM56368

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=21204

    https://nevpont.hu/palyakep/graf-ferenc-74c44

    http://www.nevpont.hu/view/9067

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/9067

    Megjegyzések

    Lexikonok eltérő halálozási adata: dec. 1.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2023

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu