Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Kresz Mária, szemlőhegyi

    etnográfus, muzeológus

    Márkus Istvánné 


    Született: 1919. június 4. Berlin
    Meghalt: 1989. szeptember 1. Budapest
    Temetés: 1989. szeptember 23. Kápolnásnyék

    Család

    Régi evangélikus családból származott.

    Dédszülei: Kresz Károly (= Kress, Karl 1802. Merseburg–1877. okt. 13. Bp. Temetés: 1877. okt. 15. Kerepesi út) orvos, Schwingenschlögel Katalin (= Schwingenschlögel, Katharina †1874. jún. 5. Bp. Temetés: 1874. jún. 8. Kerepesi út); Franz Ferenc (= Franz, Xaver Franz) kereskedő, Frankendorfer Eleonóra.

    Nagyszülei: szemlőhegyi Kresz Géza (= Kresz Geyza, 1901-től szemlőhegyi Kresz Géza; 1846. aug. 30.–1901. ápr. 10. Temetés: 1901. ápr. 12. Kerepesi út) orvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (= Országos Mentőszolgálat) megalapítója, Franz Erzsébet (= Francz Elza).

    Id. Kresz Géza testvérei: Kresz Károly, Kresz Gusztáv (†1885. jan. 2. Bp. Temetés: 1885. jan. 4. Kerepesi út) fűszerkereskedő, Kresz Izidor és Czettler Jánosné Kresz Vilma (†1902. jan. 1. Bp. Temetés: 1902. jan. 3. Kerepesi út).

    Szülei: Kresz Géza (1882. jún. 11. Bp.–1959. okt. 2. Toronto, Kanada) hegedűművész, Norah Drewett (= Drewett Nóra, 1882. jún. 14. Sutton, Anglia–1960. ápr. 24. Bp.) zongoraművésznő (†1960). Szülei Kanadában éltek. Édesanyja, férje halála után hazatért Budapestre. 1945 előtt szülei tulajdonában volt egy kápolnásnyéki családi ház (Vörösmarty Mihály szülőháza!), amelyet 1949-ben „felajánlottak” az államnak.

    Ifj. Kresz Géza testvérei: Kresz Károly (1886. nov. 20. Bp.–1943. jún. 3. Bp.) közgazdász, magyar kir. főtanácsos, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) vezérigazgatója, Kresz Ferenc, ill. Kresz Eleonóra (= Kresz Eleonóra Vilma, 1878. ápr. 22. Bp.–1911. szept. 15. Bp. Temetés: 1911. szept. 17. Kerepesi út), nagysúri Böckh Hugóné Kresz Elza (= Kresz Erzsébet Vilma, 1879. máj. 3. Bp.–1954. jan. 7. Bp. Temetés: 1954. jan. 13. Farkasrét) és Solty (Schmidt) Lajosné Kresz Margit (1880. jún. 30. Bp.–1929. jan. 24. Bp. Temetés: 1929. jan. 26. Kerepesi út).

    Kresz Margit férje: Solty Lajos (†1941. júl. 8. Bp.) mérnök, székesfővárosi tanácsnok.

    Kresz Elza férje: Böckh Hugó (1874. jún. 15. Bp.–1931. dec. 6. Bp.) geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Böckh János (1840. okt. 20. Pest–1909. máj. 10. Bp.) geológus, az MTA tagja fia.

     

    Férje: 1953–1974: Márkus István (1920–1997) író, szociológus, kritikus (1956-tól külön éltek).

    Leánya: Márkus Zsuzsanna (1953–) és Márkus Piroska (1956–). Elvált.

    Iskola

    Családja 1923-ban Berlinből Kanadába költözött, gyermekkorát Torontóban töltötte.

    Középiskoláit Székesfehérvárott, a Szent Margit Leánygimnáziumban (1934–1936) és Budapesten végezte, a XI. kerületi Szent Margit Leánygimnáziumban éretts. (1938).

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1978).

    Életút

    A Néprajzi Múzeum önkéntes gyakornoka (1943. febr.–1943. júl.), a Teleki Pál Intézet Táj- és Népkutató Intézete havidíjas munkatársa (1943. júl.–1944. nov.). A Néprajzi Múzeum gyakornoka (1944. nov.–1946) szerződéses asszisztense (1946–1949), kinevezett asszisztense (1949–1950), önlló muzeológusa és a Kerámiagyűjtemény vezetője (1950–1980), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1980–1989). Az ELTE BTK előadója (1950–1951).

    Rövid ideig idős szüleinél, Kanadában élt (két leányával, 1957. febr. 10.–1958. jan. 2.), majd az Országos Ösztöndíj Tanács engedélyével Kanadában kutatott (1974). Részt vett az Antropológiai és Etnológiai Tudományok Nemzetközi Kongresszusán (Moszkva, 1964 és Chicago, 1973).



    Tudományos pályafutásának kezdetén a gyermekkor néprajzával, ill. társadalom-néprajzi kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése a népművészet, a népi viselettörténet felé fordult. Első kutatását a kalotaszegi Nyárszó faluban végezte, és a gyermekek munkára neveléséről írta egyetemi doktori értekezését (A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban, 1944). Feldolgozta a magyar paraszti népviselet (1956), a népi szűcsmunka történetét, monográfiát írt a csákvári fazekasságról. Tisztázta a magyar népi fazekasművészet sajátos formakincseit, az egyes központok (pl. Hódmezővásárhely, Csákvár, Mezőtúr stb.) sajátosságait, a fazekasközpontokon belüli történeti fejlődést és a különleges díszítő technikákat. Kiemelkedő eredményeket ért el a magyar népművészet keleti történeti kapcsolatainak tisztázása, a motívumok jelentésének és a díszítőtechnikák eurázsiai történelmi kialakulásának és egymásra hatásának feltárása terén. Számos, a népi iparművészettel kapcsolatos kiállítást szerkesztett és rendezett, szakértőként közreműködött több, népi fazekassággal kapcsolatos film elkészítésében.

    Az 1950-es években vezető szerepet játszott a Háziipari Szövetkezet és a Mezőtúri Fazekas Szövetkezet létrehozásában, kezdeményezte az akkor még dolgozó fazekasmesterek felkutatását és támogatását. Nevéhez fűződik a Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteménye gyűjtési rendjének és tárolási módjának kialakítása. A gyűjteményben őrzött tárgyak száma irányítása alatt megháromszorozódott (az 1980-as években az itt őrzött fazekasmunkák száma elérte a 20.000 darabot).

    Jelentős ismeretterjesztő munkássága, több gyermekeknek szóló, mondókákat közreadó verseskönyvet írt és szerkesztett (s ezen könyveket a kor legismertebb grafikusai – Kass János, Szántó Piroska, Urai Erika – illusztrálták).

    Néhány dolgozata Kápolnásnyék irodalomtörténeti hagyományaival foglalkozott. Halála előtt (Torontó, 1989) megjelentette angol nyelvű visszaemlékezését a Kresz családról.

    Emlékezet

    Budapesten (Gellérthegy, XI. kerület Gombocz Zoltán utca 12/b) élt és tevékenykedett, a kápolnásnyéki családi sírban nyugszik.

    Emlékét őrzi a róla elnevezett Kresz Mária Alapítvány (1991) amelynek célja a névadó munkásságának megőrzésén túl a magyar népi fazekasság ismereteinek továbbadása (az alapítvány Fazekas Központja 1992. szept. 5-én nyílt meg). Emlékkiállítását a Magyar Néprajzi Múzeumban rendezték meg (1996. dec.-ben).

    Elismertség

    A Népi Iparművészeti Tanács tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1953 és 1969), Munka Érdemrend (ezüst, 1972; arany, 1981).

    Györffy István-emlékérem (1985).

    Kiállítások

    F. kiállításai: Magyar népi cserépedények (Budapest, Népművészeti Múzeum, 1959)
    Magyar népművészet (Budapest, Műcsarnok, 1965)
    Népi kerámia (Budapest, Népművészeti Múzeum, 1965)
    Csákvári fazekasság (Székesfehérvár, István Király Múzeum– Budapest, Néprajzi Múzeum, 1976)
    1900-as magyar művészet (Párizs, Petit Palais, 1976–1977)
    Népi kerámia Békés megyében. (Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum–Budapest, Néprajzi Múzeum, 1978).

    Főbb művei

    F. m.: önálló művei és fontosabb tanulmányai: Gyermekélet és játék Sárpilisen. – Játék. (Tanulmányok egy sárközi falu társadalmáról. Szerk. Kádár László és Mády Zoltán. Bp., 1942)
    A pólyázás Nyárszón, Kalotaszeg. 6 ábrával. Részlet egy doktori értekezésből. (Néprajzi Értesítő, 1943)
    A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1944)
    A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban. Szemelvények egy doktori értekezésből. (Ethnographia, 1944. 3-4.)
    Adatok a palóc pendely szabásához. (Ethnographia, 1947. 3-4.)
    A magyar gyermekjáték-kutatás. (A magyar népkutatás kézikönyve. II. köt. Bp., 1948)
    A gyermekkor és az ifjúkor egy kalotaszegi faluban. – A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézetének kiadványai 1. Néprajzi tanulmányok. Szerk. Ortutay Gyula. Bp., 1949)
    A magyar cifraszűr. Orosz nyelven. (Acta Ethnographica, 1950)
    Magyar népi kerámia. (Magyar népi díszítőművészet. Bp., 1954)
    Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. 40 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1954 és Kiss Lajos-emlékkönyv. Szerk. Dömötör János és Tárkány Szűcs Ernő. Hódmezővásárhely, 1983)
    Magyar parasztviselet. 1820–1867. Monográfia. I–II. köt. 96 táblával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1956; németül: Ungarische Bauerntrachten. Ford. Hajdú Jeanette. Bp.–Berlin, 1957)
    A gyermekek és a fiatalok viselete a kalotaszegi Nyárszón. 17 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1957)
    Játék a kalotaszegi Szárszón. (Néprajzi Közlemények, 1959)
    A kisbuba és anyja Nyárszón. (Néprajzi Közlemények, 1960. 1.)
    A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón. (Néprajzi Közlemények, 1960. 3-4.)
    Fazekas, tálas, korsós. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához. (Ethnographia, 1960. 2-3.)
    Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények. 17 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1960)
    Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban. 48 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1961)
    A népi cserépedények szakterminológiája. Igaz Máriával. (Néprajzi Értesítő, 1965)
    Maksa Mihály, tálas. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964/65. Szeged, 1965)
    A magyar népművészet felfedezése. Az európai népművészet felfedezésének 100 éves évfordulójára. (Ethnographia, 1968. 1.)
    Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 1969/70. Bp., 1970)
    Emberkorsók. Adatok az antropomorf korsók funkcióihoz. 21 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1971)
    Egy mohácsi fazekasműhely termelése. 1904–1912. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1971. Pécs, 1972)
    A Borsod megyei fazekasság. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1972)
    Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez, különös tekintettel a késő-habán kerámiára. 1 térképpel. (Ethnographia, 1972. 2-3.)
    Népművészetünk története. A Néprajzi Múzeum kiállítása. 11 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1972)
    A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészetről. 1875–1899. Vál., a bevezető tanulmányt írta K. M. Szerk. Szabolcsi Hedvig. 3 térképpel. (Documentatio Ethnographica 4. Az MTA Néprajzi Kutatócsoportja, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja és a Damjanich János Múzeum közös kiadványa. Bp.–Szolnok, 1973)
    Viski Károly népművészeti kutatásának eredményei, különös tekintettel a kerámiakutatásra. (Ethnographia, 1974. 1.)
    Nyíljegyek Szárszón. Tulajdonjegyek és a földközösség emléke egy kalotaszegi faluban. (Néprajzi Értesítő, 1975)
    Property Marks in a Village of Kalotaszeg. (Acta Ethnographica, 1975)
    A csákvári fazekasság. Kiállításkat. A katalógust szerk. Fitz Jenő, a bevezető tanulmányt írta K. M. Fotó: Gelencsér Ferenc, Pesovár Ferenc, Szentpétery Tibor. (Az István Király Múzeum Közleményei. D Sorozat. Székesfehérvár, 1976)
    A „Jancsi-kancsó” és a „szegények etetése.” (Mezőkövesd város monográfiája. Szerk. Sándor István és Sárközi Zoltán. Mezőkövesd, 1976)
    Palóc ködmönök. A 15 ködmön hímzésének rajzmellékletével, közös tokban. Ill. Füzér Béláné. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1976)
    Cserépedények. Összeáll. K. M. (Néprajzi Közlemények, 1976)
    Cserépedényformák a Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményében. (Népművészeti Akadémia I. Néprajzi előadások. Szerk. Varga Marianna. Bp., 1976)
    Népi és népies törekvések a mezőtúri fazekasság történetében. (A népművészet tegnap és ma. II. A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlésének előre benyújtott előadásszövegei és előadásvázlatai. Pécs, 1976. szept. 23–26. Szerk. Andrásfalvy Bertalan és Sipos Zsuzsanna. Bp., 1976)
    A magyarországi fazekasság. Monográfia és kand. értek. is. 41 térképmellékelltel. (Bp., 1977)
    A magyar szűcsmunka történeti rétegei. A régészeti kiegészítéseket Erdélyi István írta. (Ethnographia, 1978. 1-4. és külön: A Néprajzi Múzeum Füzetei. 42. Bp., 1978)
    Népi szűcsmunka. 20 táblával. Ill. Schöberl Magda. (Magyar népművészet. 9. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1979; angolul: The Art of the Hungarian Furriers. Bp., 1979; franciául: L’art des fourreurs Hongroises. Bp., 1979; németül: Volstümliche ungarische Kürschnerarbeiten. Bp., 1979)
    Virág és népművészet. Ill. Kozák István. (A Népművelési Propaganda Iroda kiadványa. Bp., 1979; 2. kiad. 1980; 3. kiad. 1982)
    A bogdándi nők életrendje, a mindennapok szokásai. (Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. Szerk. Balázs Géza és Hála József. Bp., 1984)
    Györffy István kerámiagyűjtése a Nagykunság környékén. (Nagykunsági Füzetek 6. Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma. Az 1984. szept. 28–29-én Karcagon a Művelődési Minisztérium, a Györffy Emlékbizottság és a Szolnok Megyei Tanács által rendezett szakmai ülés előadásai. Szerk. Bellon Tibor és Szabó László. Karcag–Szolnok, 1987)
    Az alsó-őri gerencsérség. (Vasi Szemle, 1986. 3. )
    A csákvári fazekasság. (A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai 1. és István Király Múzeum Közleményei B sorozat 35. Székesfehérvár, 1987)
    Budapest, Kun Zsigmond népművészeti gyűjteménye. Fotó: Antal István, Mudrák Attila, Mudrák Béla. (Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára 317. Bp., 1987 németül és angolul is: 1988)
    A kerámiakutatás húsz éve. Az Internationale Hafnerei Symposion húszéves tevékenysége és más eredmények. K. M. előadása a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztályának ülésén 1988. márc. 30-án. (Ethnographia, 1989. 1-4.)
    Kettle and Pot. (István Király Múzeum Közleményei A sorozat 29. Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. Szerk. Gunda Béla, Lukács László, Paládi-Kovács Attila. Székesfehérvár, 1989)
    Mezőcsát környéke népi építészete. (Építészet az Alföldön. – Buliding Technique and Style in the Great Hungarian Plain. – Bauwesen in der Grossen Ungarischen Tiefebene. I–II. köt. Szerk. Novák László és Selmeczi László. Az Arany János Múzeum kiadványa. Nagykőrös, 1989)
    Magyar fazekasművészet. Monográfia. Megjelent a Magyar Néprajzi Társaság alapításának 100. évfordulóján. Az előszót Korach Mór írta. Ill. Kiss Marianne, fotó: Szelényi Károly. 232 táblával. (Bp.–Újvidék, Corvina Kiadó–Forum Könyvkiadó, 1991)
    Szűcsmunka. – Agyagművesség. (Magyar néprajz III. köt. Kézművesség. Szerk. Domonkos Ottó, Nagybákay Péter, Paládi Kovács Attila. Bp., 1991)
    Vörösmarty-emlékek. Gelencsér Józseffel és Lukács Lászlóval. Fotók: Gelencsér Ferenc és K. M. (A Szent István Király Múzeum Közleményei. B sorozat 41. Székesfehérvár, 1995)
    Gerencsérek a nyugati határvidéken. (Népművészeti örökségünk 167. Vas megye népművészete. Szerk. Gráfik Imre. A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadványa. Szombathely, 1996).


    F. m.: gyermekkönyvei: Orosz mesék. Összegyűjtötte K. M. (Népek meséi 1. Bp., Anonymus Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, 1945)
    Találós kérdések könyve. Összeáll. K. M. Ill. Szántó Piroska. (Bp., Anonymus Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, 1946)
    Csip, csip csóka. Népi mondókák. Vál. K. M. Ill. Szász Ferenc. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1954)
    Négy testvér egymást kergeti. Népi mondókák, találós kérdések. Gyűjtötte K. M. Ill. Szántó Piroska. (Bp., Móra Kiadó, 1969)
    Butella Bálint és Pörső Örzse lakodalma. Leporelló, verses képeskönyv. A Magyar Néprajzi Múzeum Kerámiagyűjteményéből és lakodalmi rigmusokból vál., összeáll. K. M. (Bp., Móra Kiadó, 1976)
    Kerekecske gombocska. Magyar népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Szyksznian Wanda. (Bp., Móra Kiadó, 1977)
    Tejjel ettem a kását. Magyar népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1977)
    Süss föl, nap. Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1977; 2. kiad. 1981)
    Gólya bácsi, gólya. Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Kass János. (Bp., Móra Kiadó, 1978)
    Szabad-e locsolni? Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1979)
    Egyedem, begyedem, kendertánc. Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1980)
    Hinta-palinta, tíz aranyalma. Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1981)
    Húzzad, húzzad magadat! Népi mondókák. Leporelló, verses képeskönyv. Vál., összeáll. K. M. Ill. Urai Erika. (Bp., Móra Kiadó, 1982)
    Magyar népi cserépedények. Ill. Kövér Mária. (Kolibri Könyvek. Bp., Móra Kiadó, 1983)
    Találós kérdések könyve. Összeáll. K. M. Ill. Turcsányi Judit és Császma József. (Új kiad. Bp., Rege Könyvkiadó, 1990).


    F. m.: kisebb írásai: Magyar népi fazekasművészet. (Szabad Művészet, 1949. 11-12.)
    „Szabadságharc a nép életében.” Az 1848–1849. évi Centenáris Kiállítás néprajzi terme. (Ethnographia, 1949. 1-4.)
    A Néprajzi Múzeum magyar kerámiai gyűjteményének raktára. (Ethnographia, 1950. 1-2.)
    Palotay Gertrúd. Megemlékezés. (Ethnographia, 1951. 1-2.)
    A Néprajzi Múzeum segítsége az új díszítőművészet kialakításában. (Múzeumi Híradó, 1952. 1.)
    Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai. A Magyar Néprajzi Társaság és a Népművészeti Intézet által közösen rendezett népművészeti ankéton – Győr, 1952. nov. 6-8. – elhangzott előadás. (Ethnographia, 1952. 1-2.)
    Az angol fazekasság irodalmából. Index Ethnographicus, 1958)
    Hungarian Peasant Pottery. 4 táblával. (The New Hungarian Quarterly, 1961)
    Magyar népművészet. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Műcsarnokban. (Múzeumi Közlemények, 1963. 4.)
    A Wartha Vince-féle kerámiagyűjtemény. (Építőipar, 1966. 3. )
    Mi a népművészet? – Magyar fazekasközpontok. (Népművészeti szakkörvezetők útmutatója. Bp., 1968)
    Népi kerámia. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1969. júl.–szept. Kiállításvezető. Fotó: Francissy József. (Bp., Népművelési Propaganda Kiadó, 1969)
    Népi kerámia kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. (Művészet, 1969. 12.)
    Népi kerámiakiállítás a Nemzeti Galériában. 2 ábrával. (Néprajzi Értesítő, 1970)
    A baranyai népi fazekasság hagyományai és a Zsolnay gyár. (100 éves a Pécsi Porcelángyár. Pécs, 1971)
    A Nagykunság fazekassága. (Jászkunság, 1971. 3.)
    Magyar népművészet. (Múzsák. Múzeumi magazin, 1971. 1.)
    A dél-dunántúli kerámia helye a magyar és az európai kerámiaművességben. (Baranyai Művelődés, 1972. 4.)
    Néprajzos szemmel Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. (Néprajzi Hírek, 1973)
    Táplálkozás, konyha, kamra, cserépedények. Összeáll. Morvay Judittal. (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 12. Bp., 1973)
    Magyarországi fazekascéhek. (A II. Kézműves-ipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. 1973. dec. 14–15. Szerk. Nagybákay Péter. Veszprém, 1974)
    Ruskin, Morris, Crane and the Discovery of Hungarian Art. (The New Hungarian Quarterly, 1974)
    „Sasköröm”. A zalatnai szűcsornamentikáról. (Művészet, 1974. 12.)
    „Cut My Cote” kiállítás a Royal Ontario Múzeumban, 1973. jún.–szept. (Ethnographia, 1975. 1.)
    A csákvári fazekasság. (Élet és Tudomány, 1977. 13.)
    A falusi fiúk szabadtéri játékai. Morvay Péterrel. (Honismeret, 1977. 2-3.)
    A 600 éves város, Mezőtúr fazekassága. 1813–1914. Kiállításkat. A katalógust szerk. Horváth András, a tanulmányt írta K. M. Ill. Vass Katalin. 23 táblával. (Bp., 1978)
    Merre tart Mezőtúr fazekassága? (Jászkunság, 1978. 3.)
    A karcagi cserép. – Ködmönök, bekecsek, mejjrevalók. Zalatnai szűcsmunka Lajosmizsén. (Népművészet, háziipar, 1979. 3.)
    Magyar emberkorsók. (Fiúk könyve. Szerk. Karádi Ilona. Bp., Móra Kiadó, 1983)
    Mi lesz a nagy értékű anyag sorsa? (Honismeret, 1986. 3.).

    Irodalom

    Irod.: családi források: dr. Kresz Károlyné Schwingenschlögel Katalin, dr. Kresz Géza édesanyja elhunyt. (Pesti Napló, 1874. jún. 7.)
    Elhunyt dr. Kresz Károly. (A Hon, 1877. okt. 14.)
    Eltemették dr. Kresz Károlyt. (A Hon, 1877. okt. 16.)
    Kresz Károly f. hó 13-án elhunyt. (Orvosi Hetilap, 1877. 42.)
    Kresz Gusztáv fővárosi fűszerkereskedő, dr. Kresz Géza bátyja elhunyt. (Nemzet, 1885. jan. 3.)
    Schmidt Lajos eljegyezte Kresz Margit kisasszonyt, dr. Kresz Géza leányát. (Magyarország, 1899. máj. 23.)
    Böckh Hugó magyar kir. bányatanácsos, a selmeci magyar kir. bányászati és erdészeti akadémia tanára eljegyezte Kresz Elzát, dr. Kresz Géza leányát. (Pesti Napló, 1901. jan. 6.)
    A királyi dr. Kresz Géza királyi tanácsosnak szemlőhegyi előnévvel magyar nemességet adományozott. (Vasárnapi Újság, 1901. 1.)
    dr. Kresz Géza halála. (Hazánk–Pesti Hírlap, 1901. ápr. 11.)
    Elhunyt dr. Kresz Géza. (Magyar Nemzet–Magyarország, 1901. ápr. 11.)
    dr. Kresz Géza temetése. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1901. ápr. 13.)
    Szemlőhegyi dr. Kresz Géza. (Vasárnapi Újság, 1901. 14.–Ország–Világ, 1901. 15.)
    Elhunyt özvegy Czettler Jánosné Kresz Vilma. (Pesti Napló, 1902. jan. 3.)
    Elhunyt szemlőhegyi Kresz Eleonóra. (Budapesti Hírlap, 1911. szept. 17.)
    Kresz Géza hegedűművész, a berlini filharmonikus társulat első hegedűmester eljegyezte Drewett Nóra zongoraművésznőt. (Az Újság, 1918. aug. 14.)
    Szemlőhegyi Kresz Géza és Drewett Nóra szept. 5-én tartják esküvőjüket Berlinben a Szent Hedvig-templomban. (Az Újság, 1918. szept. 3.)
    Elhunyt Solty Lajosné Kresz Margit, Solty Lajos székesfővárosi tanácsnok felesége. (Budapesti Hírlap, 1929. jan. 25.)
    Amerika leghíresebb kamarazenei együttesének élén Kresz Géza magyar hegedűművész áll. (Pesti Hírlap, 1935. júl. 4.)
    Elhunyt szemlőhegyi Kresz Károly kincstári főtanácsos. (Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1943. jún. 5.), Kresz Károly temetése. (Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1943. jún. 9.)
    Kresz Géza világhírű magyar hegedűművész Torontóban elhunyt. (Esti Hírlap, 1959. okt. 10.)
    Meghalt Kresz Géza hegedűművész. (Kanadai Magyar Munkás, 1959. okt. 15.)
    Kresz Géza halála. (Szabad Magyarság, 1959. okt. 25.)
    Kresz Géza: Thoughts on Violin Teaching. With a Biographical Memoir by Maria Kresz. (Winnipeg, University of Manitoba, 1969)
    Kresz Mária: The Life and Work of My Father: Géza de Kresz. (Hungarian Studies Review, 1982. 2.)
    Kresz Mária–Király Péter: The Violinist and Pianist. Géza de Kresz and Norah Drewett. Their Life and Music on Two Continents. Including Parts of Norah Drewett’s Memoirs. (Toronto, 1989).


    Irod.: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
    Környei Elek: Magyarok a nagyvilágban. Kápolnásnyéktől a kanadai Békevárig… [Móricz Zsigmond nyéki látogatásáról és K. M.-ról.] (Amerikai Magyar Világ, 1974. 52.)
    K. Csilléry Klára: K. M. 60 éves. – K. M. irodalmi munkássága. A bibliográfiát összeáll. G. Varga Mária. (Néprajzi Értesítő, 1977)
    Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
    Szelestey László: Hol tart a népi kerámia kutatása hazánkban? Beszélgetés K. M. kandidátussal. (Vas Népe, 1981. máj. 21.)
    K. Csilléry Klára: K. M. kitüntetése. (Néprajzi hírek, 1982)
    Szulovszky János: Pálinkásbutella a fazekasságról. Nép, művészet, népművészet. Beszélgetés K. M. néprajzkutatóval. (Hajdú-Bihari Napló és Vas Népe, 1989. máj. 20.)
    Moldován Domokos: Búcsú Kresz Mária néprajzkutatótól. (Magyar Nemzet, 1989. szept. 9.)
    Mekis János: Vesztőúton a nyéki temetőben. [Kresz Mária emlékezete.] (Fejér megyei Hírlap, 1989. szept. 22.)
    László Gyula: K. M. emlékezete. (Élet és Irodalom, 1989. 37.)
    Balassa Iván: K. M. (Alba Regia, 1990)
    Csupor István: K. M. (Néprajzi Hírek, 1990)
    Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
    Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
    Sági Zoltán: 100 éve született, 30 esztendeje hunyt el. K. M.-ról. (Fejér Megyei Hírlap, 2019. márc. 30.)
    Sági Zoltán: „Ahol a kincsed van, ott van a szíved is.” Jún. 4-én szentelték be K. M. felújított kápolnásnyéki síremlékét. (Fejér Megyei Hírlap, 2019. jún. 15.)
    Csermák Zoltán: Hommage à K. M. Interjú Márkus Piroskával néprajzkutató édesanyjával. (Élet és Tudomány, 2019. 49.).

     

     

    neten:

     

     

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/179757 (Kresz Károlyné Schwingenschlögel Katalin gyászjelentése, 1874)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/179750 (Kresz Károly gyászjelentése, 1877)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-CSB9-4?cat=228841 (Kresz Géza és Franz Erzsébet házassági anyakönyve, 1877)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-TXS?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JP-4ZY (Kresz Eleonóra születési anyakönyve, 1878)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-TL2?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JP-D9L (Kresz Elza [Kresz Erzsébet Vilma] születési anyakönyve, 1879)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y337-B5R?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8J6-MDW (Kresz Margit születési anyakönyve, 1880)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/179739 (Kresz Gusztáv gyászjelentése, 1885)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DY29-YLH?i=27&wc=92QJ-162%3A40678301%2C51334101%2C1077269003&cc=1452460 (Kresz Géza halotti anyakönyve, 1901)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/392752 (Czettler Jánosné Kresz Vilma gyászjelentése, 1902)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/552261 (Solty Lajosné Kresz Margit gyászjelentése, 1929)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/179731 (Kresz Eleonóra gyászjelentése, 1911)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DT7F-ST?i=57 (Kresz Károly halotti anyakönyve, 1943)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/179751 (Kresz Károly gyászjelentése, 1943)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/357802 (Böckh Hugóné Kresz Elza gyászjelentése, 1954)

     

    https://www.neprajz.hu/xyzkreszmaria.backup/eletrajz (Kresz Mária életrajza)

     

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM62337

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=30961

    https://nevpont.hu/palyakep/kresz-maria-b7b70

    http://www.nevpont.hu/view/9664

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/9664

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2021

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu