Géher István
irodalomtörténész, szerkesztő, költő
Született: 1940. január 15. Budapest
Meghalt: 2012. június 11. Budapest
Család
Sz: Géher István jogász, az Erőmű Beruházási Vállalat jogtanácsosa, Makláry Magdolna. F: 1964-től Kepes Mária középiskolai tanár, a bp.-i Toldy Ferenc Gimnázium vezetőtanára. Leánya: Kállay Gézáné Géher Katalin (= Kállay G. Katalin, 1965–) irodalomtörténész, PhD; fia: Géher István László (= G. István László, 1972–) költő, műfordító.
Iskola
Az ELTE BTK-n magyar–angol szakos tanári okl. szerzett (1963), az irodalomtudomány kandidátusa (1992).
Életút
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tanára (1963–1965), a bp.-i Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője (1965–1972); egyúttal a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja is (1968–1970). Az ELTE BTK Angol Nyelv és Irodalom Tanszék gyakornoka (1970–1972), tanársegéde (1972–1985), egy. adjunktusa (1985–1992), egy. docense (1992–2004), az Anglisztika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (2004–2006), emeritusz professzora (2007-től). Az Eötvös Kollégium előadó tanára (1968–1970 és 1990-től), a minneapolisi Minnesota Egyetem (1985), a wisconsini California Egyetem (1988-tól), a bécsi Európai Tudományok Intézete vendégprofesszora (1989-től). Az MTA–TMB-n Országh László aspiránsa (1973–1976).
Angol és amerikai irodalommal, elsősorban az angol reneszánsz és a 20. sz.-i angol és amerikai próza tanulmányozásával, amerikai–kelet-európai összehasonlító irodalomelemzéssel foglalkozott. Fontos, új tájékozódási pontokat adott a magyarországi Shakespeare-kutatás számára. Szépirodalmi munkássága, műfordítás-elméleti tanulmányai és fordításelemzései is értékesek. Rendkívül termékeny szerkesztő volt, a kortárs angol és amerikai kisprózából és irodalomelméleti és -történeti tanulmányokból igen sok kötetet válogatott, ill. utószókat, kísérőtanulmányokat írt, valamint rádióműsorokat szerkesztett.
Elismertség
A Modern Filológiai Társaság Fordításelméleti Szakosztálya (1986–1988), Angol–Amerikai Szakosztálya alelnöke (1988-tól), a Magyar Shakespeare Bizottság ügyvezetője (1989-től), a Művészeti Alap és a Magyar Írók Szövetségének tagja.
Elismerés
Magyar Érdemrend középkeresztje (2012). Az Év Könyve Jutalom (1992), a Soros-alapítvány Díja (1996), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Apáczai Csere János-díj (2004 és 2007), Déry Tibor-jutalom (2008), József Attila-díj (2008).
Szerkesztés
A William Faulkner művei c. életműsorozat szerkesztője (2010–2012).
Főbb művei
F. m.: Aktuális és hagyomány. Az angol balladaköltészet néhány problémája. (Filológiai Közlöny, 1960)
Hemingway, Ernest: Fiesta. A nap is felkel. Reg. Ford. Déry Tibor. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1960; 2. kiad. 1980)
Dylan Thomas. (Az angol irodalom a XX. században. Bp., 1970)
Plath, Sylvia: Az üvegbúra. Reg. Ford. Tandori Dezső. Az utószót írta. (Modern Könyvtár. P211. Bp., 1971)
Rhys, Jean: Széles Sargasso tenger. Reg. Ford. Tandori Dezső. Az utószót írta. (Bp., 1971)
Spenser, Edmund: Királyi szépség, mennynél fényesebb. Az utószót írta. (Bp., 1977)
The Open Boat: Twelve Masters of the Classical American Short Story. (Acta Litteraria, 1978)
A Child’s Eye View of Tragedy. Faulkner’s Mixed Metaphor. (Acta Litteraria, 1981)
Didion, Joan: Imádságoskönyv. Reg. Ford. Prekop Gabriella. Az utószót írta. (Modern Könyvtár. P433)
Faulkner, William: Szentély. Ford. Déry György. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1981)
A műfordító természetrajza: Helyzetelemzés. (A műfordítás ma. Tanulmányok. Szerk. Bart István, Rákos Sándor. Bp., 1981)
Mondom: szerencséd. Versek. (Bp., 1981)
Othello. A szerelmi házasság – fehéren, feketén. (Valóság, 1982)
Emlékezés egy szemináriumra. Kardos László fordítói műhelye. (Nagyvilág, 1983)
Mi van, Catullus? Versek. (Bp., 1984)
Filológusok Utópiában. (Filológiai Közlöny, 1984)
In Praise of Storytelling: Reflections on Malcolm Cowley, His Life and Letters. (Origins and Originality of American Culture. Bp., 1984)
William Shakespeare összes drámái. I–IV. köt. A bevezetőt és a kísérőtanulmányokat írta. (Bp., 1988)
Mesterségünk címere. Amerikai könyvek magyar olvasóknak. (Zsebbe való kis könyvek. Bp., 1989)
Shakespeare-olvasókönyv – Tükörképünk 37 darabban. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1991; 2. jav. kiad. 1993)
Fitzgerald, Francis Scott: Az utolsó cézár. Reg. Ford. Bart István. Az utószót írta. (Koáti Könyvek. Pozsony, 1994)
Anakreóni dalok. Versek. (Bp., 1996)
Rádiókollégium. Tanulmányok. (Pozsony, 1996)
Hol az a látvány? Összegyűjtött és új versek. (Liget Könyvek. Bp., 1997)
„Új folyam.” Versek. 1997–1998. (Liget Könyvek. Bp., 1998)
A műfordítás mágiája. Jegyzetek Arany János két „hamleti” szóválasztásához. (Új Dunatáj, 2001)
Shakespeare. Egy. tankönyv. (Bp., 1998)
Esztendők éve. Versek. 1999–2002. (Liget Könyvek. Bp., 2002)
Az értelmezés rejtett terei. Shakespeare-tanulmányok. (Bp., 2003)
Polgár Istók. Első ének. Versek. 2003–2007. (Pozsony, 2008)
szerk.: Dylon Thomas összegyűjtött versei. 1934–1952. Szerk. Az utószót Ungvári Tamás írta, ill. Nagy László. (Bp., 1966; Lyra mundi. 2. kiad. 1979)
O’Connor, Flaherty: Minden összefut. Elbeszélések. Ford. Többekkel. Az utószót is írta. (Modern Könyvtár. P138. Bp., 1968)
Mennyei utazás. Klasszikus amerikai kisregények. Vál., szerk. (A világirodalom remekei. 3. Bp., 1970)
Pokolkő. Mai angol elbeszélők. Vál. (Európa Zsebkönyvek. 66. Bp., 1971)
Faulkner, William: Míg fekszem kiterítve. Reg. Ford., szerk. Ill. Gyulai Líviusz. (Helikon Kiskönyvtár. Bp., 1971)
Updike, John: Ilyen boldog se voltam. Elbeszélések. Vál. (Európa Zsebkönyvek. 73. Bp., 1971)
Scott, Walter: A fekete törpe. Kisregények. Vál. Az utószót Bart István írta. (Bp., 1974)
Estlin Edward Cummings 99 verse. Ford. Kálnoky László, Tandori Dezső, Weöres Sándor. Vál., az utószót írta. (Napjaink költészete. Bp., 1975)
Lélekvesztőn. Klasszikus amerikai elbeszélők. Vál., az utószót írta. (Bp., 1975)
Cowley, Malcolm: Az amerikai író természetrajza. Irodalmi tanulmányok. Vál. Ford. Prekop Gabriella, Török András, az utószót Osztovits Levente írta. (Modern Könyvtár. T135. Bp., 1976)
Faulkner, William: A hang és a téboly. Ford., az utószót írta. (Bp., 1976)
Taylor, Peter: Vénusz, Ámor és féltékenység. Elbeszélések. Vál. Az utószót Vajda Tünde írta. (Modern Könyvtár. P328. Bp., 1977)
Plath, Sylvia: Zúzódás. Vál. versek. Vál., szerk., az utószót írta. Ford. Tandori Dezső. (Bp., 1978)
Az elveszett kisfiú. Amerikai elbeszélők a két világháború között. Vál. (Bp., 1979)
Trilling, Lionel: Művészet és neurózis. Tanulmányok. Vál. Az utószót Sarbu Aladár írta. (Modern Könyvtár. T382. Bp., 1979)
Rhys, Jean: Legyen nekik jazz! Elbeszélések. Vál. Ford. Udvarhelyi Hanna. (Bp., 1980)
Grau, Shirley Anna: Az utolsó benzinkút. Vál. elbeszélések. Vál., az utószót írta. (Modern Könyvtár. P438. Bp., 1981)
Welty, Eudora: A számkivetett indián leányzó. Kisregények és elbeszélések. Vál. Ford. Borbás Mária, Udvarhelyi Hanna. (Bp., 1982)
Ellenfelek. Angol elbeszélők a két világháború között. Vál. (Bp., 1982)
Jackson, Shirley: Sóbálvány. Elbeszélések. Vál. Az utószót Debreczeni Júlia írta. (Modern Könyvtár. P170. Bp., 1983)
Cheever, John: A vörös bútorszállító kocsi. Elbeszélések. Vál. (Európa Zsebkönyvek. 263. Bp., 1983)
Cowley, Malcolm: Az eltörölt idő. Fejezetek az amerikai irodalom történetéből. Tanulmányok. Vál. (Bp., 1986)
Új Magyar Shakespeare Tár. – Hungarian Studies in Shakespeare. Szerk. Fabiny Tiborral. (Bp., 1988)
Szenczi Miklós: Tanulmányok. Sajtó alá rend. Sőtér István kísérőtanulmányával. (Bp., 1989)
Shakespeare: Romeo és Júlia. Drámai költemény. Teljes, gondozott szöveg. Sajtó alá rend. Ford. Mészöly Dezső. (Matúra klasszikusok. 4. Bp., 1992; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 1997)
Carver, Raymond: Nem ők a te férjed. Elbeszélések. Vál., szerk. Az előszót Barth, John, az utószót Vajda Rózsa írta. (Pozsony, 1997)
Shakespeare-kollégium. Tanulmányok. Vál., szerk. Hermann Istvánnal, Pap Istvánnal. (Eötvös Műhely. Bp., 2000)
Az értelmezés rejtett terei. Shakespeare-tanulmányok. Szerk. Kiss Attillával. (Bp., 2003)
Faulkner, William: Fiam, Absolon! Reg. Ford. Göncz Árpád. Szerk., az utószót írta. (Nobel-díjasok Könyvtára. 2. Bp., 2005)
Greenblatt, Stephen: Géniusz földi pályán. Shakespeare módszere. Ford. G. István László. Az utószót írta. (HVG Könyvek. Bp., 2005)
„Látszanak, mert játszhatók.” Shakespeare a színpad tükrében. Szerk. Tabi Katalinnal. (Bp., 2007)
Faulkner, William: Augusztus fénye. Reg. Ford., az utószót írta. (William Faulkner művei. Pozsony, 2010)
Faulkner, William: A legyőzetlenek. Reg. Ford. Pék Zoltán. Az utószót írta. (William Faulkner művei. Pozsony, 2010)
Faulkner, William: Sartoris. Reg. Ford. Göncz Árpád. Az utószót írta. (William Faulkner művei. Pozsony, 2010).
Irodalom
Irod.: Szepes Erika: Anakreón-variációk. Vágyott életminőség avagy sorsközösség? Gondolatok G. I. Anakreóni dalok c. kötete kapcsán. (Bp., 2002)
Kinek teszel milyen hitet. Ünnepi kötet G. I. 70. születésnapjára. Szerk. Pikli Natália. (ELTE Papers in English Studies. Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
