Fábri Zoltán emlékezete 2.
Hannibál feltámasztása
„Consia mens recti – famae mendacia ridet. “
„Akinek tiszta a lelke – kineveti a hazudozásokat.”
(Ovidius)
1. Narratio rerum, azaz a tárgy elbeszélése
Hannibál feltámasztása Móra Ferenc talán egyik legismertebb regénye.
Hannibál feltámasztása Móra Ferenc talán egyik legkevésbé ismert regénye.
Nem, nincs ellentmondás a két fenti állítás között. Móra Ferenc, Supka Géza felkérésére, 1924-ben írta meg Hannibál feltámasztása című regényét. A regény valójában szatíra, amelynek lényege, hogy az I. világháborúban fél karját elvesztett klasszika-filológus, az orosz hadifogságban, egy karaita zsinagógában, régi római pergameneket talált. A pergamen valóságos szenzáció, hisz kiderült belőle, hogy Hannibál valójában egy karthágói forradalom áldozata lett, amely akkor tört ki, amikor a nagy pun hadvezér az arisztokraták sérelmére meg akarta változtatni az adórendszert. Vagyis Hannibált nem Scipio győzte le, hanem a forradalom áldozata lett! A lelkes ókortörténész, fiatal orosz feleségével és a csizmájába rejtett szenzációs kézirattal már szédületes szakmai karrierről, akadémiai tagságról álmodik, ám hazatérése után keservesen csalódik. Természetesen kommunistagyanús oroszországi volt hadifogolyként nem tudott elhelyezkedni, igen nagy protekcióval állást kapott volt iskolájában, mint rajztanár. Megírta szenzációs felfedezését Hannibálról az iskolai értesítőben, ám akadémiai elismerés helyett országgyűlési interpelláció a „jutalom“.
Egykori iskolatársa hírhedten buta diák volt. Amikor megkérdezte tőle volt történelemtanáruk, hogy sorolja fel a római császárokat Augustustól, könnyedén így felelt: Augusztus, Szeptember, Október, November. Nos, ez a diáktárs időközben országgyűlési képviselő lett, s interpellációjában megtámadta közös alma materüket, mondván, hogy az iskola egyes tanárai a „sémi világeszmét propagálják.“ Az országháborító értesítőt meg kell semmisíteni, máglyát kell belőle állítani a Vérmezőn. Vita csak abból támadt, hogy július közepén talán mégsem tanácsos a máglyarakás, a pótindítvány szerint az országgyűlési határozatot a következő évben, januárban kell végrehajtani.
Főhősünk azonban nem egy félszeg filosz, a korszellemhez hűen megvédte a nagy pun államférfit. Hannibál azelőtt portás volt (ante portas), ám becsülettel és szorgalommal bebizonyította, hogy az egyszerű ember is milyen sokra viheti. Karrierje szépen ívelt felfelé, olyannyira, hogy már birodalomszerte ismert főhivatalnokként, kezdetben sikerrel akadályozta meg az új forgalmi adó bevezetését. Hannibál később a pun merkantilisták vezéreként egy sor népszerű törvénnyel ajándékozta meg hazáját: pl. betiltatta a gáz- és villanyvilágítást és a petróleumvilágítást tette kötelezővé, elrendelte az államilag kötelező alkoholfogyasztást, de a legjelentősebb elképzelésének a földbirtokadó bevezetése bizonyult. Az ellentábor vezére, Scipio azonban ismét a forgalmi adót javasolta. Az ellentétek kibékíthetetlenné váltak, s Scipio a megtévesztett paraszti tömegekkel döntő győzelmet aratott Zámánál, Hannibál fölött. A győzelem után Scipio borzalmas bosszút állt Hannibálon, majd természetesen bevezette a forgalmi adót, amely úgy elpusztította Karthágót, hogy nem maradt más a romjain csak, mint a neve is mutatja Róma…
2. Minorum gentium, azaz a tárgy utóélete
Hannibál feltámasztása Móra Ferenc talán egyik legismertebb regénye.
Hannibál feltámasztása Móra Ferenc talán egyik legkevésbé ismert regénye.
Nem, nincs ellentmondás a két fenti állítás között. Móra Ferenc művét, a Hannibál feltámasztását a „legszívfájdítóbb magyar szatírának“ tartotta. Ezért fájlalta nagyon, hogy kisregénye életében sohasem jelenhetett meg. A kéziratot elküldte ugyan a Világ című lap szerkesztőségének, ám az eltűnt! Tíz évig semmit sem lehetett tudni a műről, ám Móra halála után, 1934-ben, Feleky Géza, a lap főszerkesztője, költözködése közben véletlenül megtalálta! Valójában nem lehet tudni, hogy hol lappangott hosszú évekig a kézirat, s hogyan kerülhetett elő „váratlanul“? A Móra örökösök – teljes joggal – azt szerették volna, hogy rögvest megjelenjen a mű, ám a Horthy-korszakot vitriolosan bemutató szatíra közzétételét nem vállalta egyetlen kiadó sem. A kézirat végül is – kalandos körülmények között – Móra barátjához, Roóz Rezsőhöz került, aki 1945 után átadta az irodalmi köztudatnak. A Hannibál föltámasztása (ilyen címmel!) először a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg húsz folytatásban (1949. november 13-tól december 6-ig), e folytatás alapján a szegedi Délmagyarország újraközölte a regényt (1954-ben), s a mű először szintén Szegeden jelent meg (a Tiszatáji Magvető gondozásában, 1955-ben).
Az 1949-ben ismertté vált kisregény azonban igen sok esetben eltért a Móra által írt eredeti változattól. Péter László kutatásai szerint Sós Endre, a korszak jónevű újságíró-szerkesztője vállalta a Móra-szöveg aktualizálását. Ez annyit jelentett, hogy a hadifogságból hazatért főhősnek a korabeli szovjet viszonyokat gúnyoló megjegyzései kimaradtak a műből, s nem lehetett leírni a bolsi, a tovaris és a muszka szavakat sem. Miként kimaradt a főhős életrajzából az a mozzanat is, amely szerint a derék klasszika-filológus a fehérek fogságában volt, ahol egyszerű újságíróként igen gyakran kellett beszámolnia a bolsevik kegyetlenkedésekről…
A legnagyobb hamisítást azonban túlzott magánszorgalomból a mű utolsó soraiban követte el a korrektor-cenzor. Mikor a főhős értesült arról, hogy fiatal orosz felesége gyermeket vár, a középiskolai tanári címéről éppen lemondó klasszika-filológus úgy vélte, hogy majd a fia – helyette – feltámasztja Hannibált. A „javított“ változat befejezése: „Az Ő idejében majd más lesz a világ… nem akarják majd az igazság kutatásáért máglyára tenni az embereket.“
3. Film nascetur, azaz film születik
„A filmnek polifonikusnak kell lennie, azaz nemcsak egy konkrét, meghatározott dologról kell szólnia. (…) Példabeszédnek is kell lennie, és a kettőnek az összecsengése, többszólamúsága együtt adja meg az egész mű lényegét, fő mondanivalóját. Erre teljesen világos példa a Hannibál tanár úr, amely a húszas-harmincas évek Ébredő magyarság mozgalmának az időszakában játszódik, ugyanakkor a Rákosi-korszak koncepciós pereinek az indítékait (…) a megtéveszthető tömeg labilisan változékony hangulatait is feltárja.”
(Fábri Zoltán a Hannibál tanár úrról, 1989)
A javító-szerkesztő utolsó mondatait később az irodalmi lapokban, a kisregényt ismertetők gyakran idézték, mint Móra Ferenc „forradalmi elhivatottságának” bizonyítékát. Megkockáztatható az a feltevés, hogy az 1955-ös kiadás záró mondataira figyelhetett fel Fábri Zoltán is. Fábri a regény alapján készítette el a magyar filmtörténet korszakos jelentőségű művét, a Hannibál tanár urat (mint közismert, a bemutató 1956. október 18-án volt, az azonban talán kevéssé ismert, hogy a kor szokásának megfelelően, kísérőfilmmel együtt vetítették. Nos, a kísérő „tényfilm”, azaz dokumentumfilm, Rajk László újratemetéséről szólt. A kettőnek együtt elementáris hatása lett…).
Míg az 1955-ös kiadás radikálisan eltért az eredeti Móra-műtől, a film egészen más, mint a javított-új változat. A regénybeli főszereplőnek nincs neve, a filmbeli főhőst Nyúl Bélának hívták. Móra művében a hadifogságból hazatérő klasszika-filológus fiatal ember, aki tanári pályája kezdetére egy szakmai szenzációval érkezett, Nyúl Béla idős úr, aki pályafutása végén igyekezett felvenni a harcot az ostobasággal és a korlátoltsággal. Az eredeti műben a tudatosan nevesincs tanár szarkazmusával győzött, de mégis alulmaradt. A szelíd klasszika-filológus ugyanis pürrhoszi győzelmet aratott a képviselők felett, ám ehhez az szükségeltetett, hogy gyakorlatilag visszavonta valamennyi, Hannibállal kapcsolatos felfedezését. Ahelyett, hogy feltámasztotta volna Hannibált, meghamisította, eltorzította, maskarába öltöztette, csúfot űzött belőle. Nyomban megírta lemondását a tanári állásáról – ennyi engesztelő áldozattal tartozott a nagy pun vezérnek. Nyúl Bélát körülvette egy borzongató, csendesen-bujkáló, lappangó félelem; Nyúl Béla tragikusan komikus, Lófő Testvér és a Töhötöm-brigád tagjai komikusan tragikusak. Az idős tanár úr félelmében maga is szajkózni kezdte a lincselni kész „töhötömök“ jelszavait, majd a mélybe zuhant. A névtelen tanár erkölcsileg, Nyúl Béla fizikailag semmisült meg. A Nyúl tanár úr holttestére terített újság egyik cikkének jól kibetűzhető címe különösen groteszkké tette a zárójelenetet: „az egész országot lázba hozta a rumba.”
Az 1956-os év különösen fontos volt a filmrendező Fábri Zoltán életében (is). Az év elején bemutatták a Körhintát, amelyet nyáron, a Cannes-i Filmfesztiválon nagydíjra jelöltek, s még ugyanebben az évben leforgatta a Hannibál tanár urat, amelyet a forradalom előtt néhány nappal be is mutattak (aztán a „sajnálatos események” miatt nagyon hamar le is vettek a moziműsorról…) A Körhintában a jó, az igaz győzedelmeskedett, a Hannibál tanár úrban elbukott.
Az 1956-os évben, az 1930-as évekbeli Nyúl Béla tanár úr szembeszállt a világtörténelemmel, amit a kultuszminiszter őméltósága a középiskolák IV. osztálya számára engedélyeztetni méltóztatott. A Hannibál tanár úr feszültségteremtő képei, egy értelmiségi karakter önfeladásának kompozíciói a nézők számára könnyen dekódolhatóvá tették a cselekmény fordulatait.
Az 1956-os évben, a rendező Fábri Zoltán, Magyarországon az elsők között ábrázolta a fanatizált tömegek szerepét, ezzel szembeállította a humanista értékeket felmutató kisembert, akit elpusztított ugyan a gyűlölet, mártíriumában azonban mégis hőssé emelkedett, mert nem tagadta meg emberségét. Nyúl tanár úr halálával a racionális valóság is távozott.
A száz esztendeje született Fábri Zoltán életművének egyik legismertebb, épp a forradalom előtt néhány nappal bemutatott filmje, a Hannibál tanár úr volt. A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írásával, az 1956-os forradalom és szabadságharcra, annak egyik fontos kulturális előzményével emlékezett.
Kék virág Fábri Zoltán emlékének.
Kék virág a forradalom valamennyi mártírja és áldozata emlékének.
Fábri Zoltánról és a Hannibál tanár úrról az alábbi linkeken olvashatnak:
A képen Nyúl Béla középiskolai tanár (azaz Szabó Ernő) látható, a kép forrása:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Esszé
Megjelenés: nevpont.hu 2017
