Bakonyi Ferenc
biológus, pszichológus, edző
Született: 1915. október 2. Ibrány, Szabolcs vármegye
Meghalt: 2000. december Budapest
Család
Nagyszülei, anyai: Lür Máté erdész, uradalmi erdőmester, Csernák Anna (†1909. jan. 5. Ibrány. Temetés: 1909. jan. 6. Ibrány).
Szülei: Bakonyi Ferenc gyárimunkás, majd kisüzemi munkás volt vidéken, Lür Ilona (1890. febr. 17. Kistapolcsány, Nyitra vm.).
Felesége: 1941. aug. 9.– Liktor Mária (1920. dec. 16. Eger, Heves vm.) tanítónő, Liktor Lajos és Molnár Rozália leánya.
Iskola
Elemi iskoláit Kántorjánoson végezte, a nagykállói Szabolcs vezér Gimnáziumban éretts. (1933?), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen biológia szakon végzett (1939), a Szegedi Tudományegyetemen pszichológiából doktori okl. szerzett (1948), a biológiai tudományok kandidátusa (1976). A TF-en testnevelő tanári (1939) és atléta szakedzői okl. szerzett (1963), mesteredző (1964). Az MLEE filozófia szakon végzett (1966).
Életút
A II. világháborúban frontszolgálatot teljesített: a II. magyar hadsereggel részt vett a doni harcokban és a visszavonulásban. Majd csapattestét Németországba vezényelték, ahol angol hadifogságba esett (1946. máj.-ban térhetett haza). Az Érseki R. K. Tanítóképzőintézet és Fiúlíceum (1939–1948), ill. az Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző Intézet Testnevelési Tanszéke r. tanára (1948–1959) és az Egri Gyermeklélektani Állomás tud. munkatársa.
A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) osztályvezetője (1959. jan. 1.–1969. jan. 31.), a TF Pszichológiai Osztálya (1969. febr. 1.–1972. szept. 30.), a TF Iskolai Testnevelési Osztálya vezetője (1972. okt. 1.–1980. dec. 31.). Az Egri SC, ill. a BEAC (1959–1972) atlétikai szakosztályának edzője.
Jelentős vizsgálatokat végzett a magyar gyermekek pszichomotorikumának életkori fejlődési sajátosságaira vonatkozóan. Elsőként kutatta az élsporttal kapcsolatos szociológiai és szociálpszichológiai attitűdöket. Alapkutatásokat végzett a mozgástanulás és -oktatás terén. Részt vett az iskolai testnevelés reformjának kidolgozásában, a tanulók fizikai terhelésének optimális és hatékony megvalósításában.
Elismertség
A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja.
A Testnevelési Tudományos Tanács (TTT) alapító tagja (1955-től).
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnökségi tagja.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1981).
Hepp Ferenc-emlékérem (1986), Matolay Elek-emlékérem (elsőként, 1990).
Főbb művei
F. m.: önálló könyvei és könyvrészletei: Ismert elemekből álló mozgássorozat tanítási módszereinek vizsgálata 13 éves lányoknál és fiúknál. (A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet 7 éve. Bp., 1966)
A gyorsaság fejlődésének néhány életkori jellemzője, valamint a különböző sportágakkal való foglalkozás hatása a gyorsaság fejlődésére 14–19 éves leányoknál és fiúknál. – Az állóképesség fejlődésének néhány életkori jellemzője, valamint a különböző sportágakkal való foglalkozás hatása a speciális állóképességre 14–19 éves korú leányoknál és fiúknál. (A Testnevelési Tudományos Kutató Intézet Évkönyve, 1968)
Szociálpszichológia és testnevelés. (A testnevelés néhány tantárgy-pedagógiai problémája. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1972)
Hogyan növelhető az iskolai testnevelés hatékonysága? (A sport és testnevelés időszerű kérdései 13. Bp., 1975)
A 7-18 éves iskolai tanulók fizikai erőnléti normái, s azok fejlesztésének lehetőségei az iskolai testnevelésben szereplő sportágakkal. Kand. értek. (Bp., 1976)
Adatok a 4-12 évesek mozgáskoordinációinak életkori szintjeihez. Nádori Lászlóval. (Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1977/78. Szerk. Nádori László. Bp., 1978)
Óvodások és iskolások körében végzett vizsgálatok tapasztalatai. Nádori Lászlóval. (A sport és testnevelés időszerű kérdései 19. Bp., 1978)
A 3-6 éves gyermekek szomatotípusának és fizikai teljesítményének vizsgálata. Farmosi Istvánnal. (Tanulmányok a TFKI kutatásaiból, 1980. Szerk. Nádori László. Bp., 1980)
Az állóképesség életkori szintjei 4-12 éves korban. (A sport és testnevelés időszerű kérdései 22. Bp., 1980)
A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus szintje. (A Testnevelési és Sporttudományi Tanács kiadványa. Bp., 1981).
F. m.: tanulmányai: Miért görcsösödnek el a vágtázók? (Sport és Testnevelés, 1951. 11.)
A gyorsaság, küzdőképesség és kombinációs képesség egybehangolása küzdőjátékokban. (Sport és Testnevelés, 1952. 1.)
A mozgások megtanításának módja. (Sport és Testnevelés, 1952. 3.)
Vágtázó nők a mérlegen. (Testnevelés és Sporttudomány, 1965. 3.)
A sportolók kiválasztása. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 1.)
Rendszeres könnyű futással megelőzhetjük a keringési rendszer megbetegedéseit. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 2.)
A sport helyzete Angliában. (Testnevelés és Sporttudomány, 1966. 5.)
A testnevelés és sport hatása 15-16 éves középiskolai tanulók társas kapcsolataira. (Testneveléstudomány, 1966. 1.)
Az iskolai testnevelési kutatások adatfelvételezése és adatfeldolgozása. Csáki Péterrel és Schantzl Róberttel. (Testneveléstudomány, 1967)
A különböző sportágak hatása a 10–14 éves gyermekek pszichomotorikumának fejlődésére. (Testneveléstudomány, 1968. 3.)
Tíz-tizenkilenc éves városi gyermekek növekedése az 1962–1965. években végzett longitudinális vizsgálat alapján. (Antropológiai Közlemények, 1969)
A testnevelés és sport hatása a 10-14 éves tanulók társas kapcsolataira és osztályközösségeik alakulására. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 1.)
A teljesítményfokozás néhány szociálpszichológiai vonatkozása. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 2.)
Szociálpszichológiai paraméterek élvonalbeli sportolóknál. (TF Tudományos Közlemények, 1970. 4.)
A magyar NB I-es labdarúgók szociológiai és szociálpszichológiai vizsgálata. 1–2. Nádori Lászlóval. (Testneveléstudomány, 1971. 1.–1972. 1.)
A különböző sportágak hatása a Fa-teszt egyes összetevőinek változására. (TF Tudományos Közlemények, 1972. 2-3.)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak fizikai erőnléte. (TF Tudományos Közlemények, 1973. 1-2.)
Élvonalbeli sportolók szociológiai és szociálpszichológiai vizsgálata. (TF Tudományos Közlemények, 1973. 2. Különszám)
Az iskolai testnevelésben szereplő különböző sportágak hatása a pulzusszámra. (Testneveléstudomány, 1973. 3.)
A testnevelés és sport hozzájárulása az ifjúság egészséges érzelmi életének kialakításához. (TF Tudományos Közlemények, 1974. 2.)
Adatok a 3-6 éves óvodások testi fejlődéséhez, fizikai erőnlétéhez és motorikus szintjéhez. (Közlemények a testnevelés- és sporttudományok köréből, 1975)
A fizikai képességek fejlődésének dinamikája az egyes életkorokban. (Testneveléstudomány, 1975. 2.)
A 3-6 éves gyermekek teljesítményei a motoros képességekben. (A TF Közleményei, 1981. 1.)
A 7-18 éves iskolai tanulók fizikai teljesítménynormái. (A TF Közleményei, 1981. 2.)
Óvodások körében végzett vizsgálatok eredményei. Nádori Lászlóval. (A TF Közleményei, 1984. 2.)
A testi fejlettségi változások általános iskolai tanulóknál. (Testnevelés és Sporttudomány, 1984. 3.)
A 7-18 éves városi tanulók testi fejlettségének és fizikai képességének változása. 1965–1980. (A TF Közleményei, 1985. 1.)
Az intelligencia és a fizikai képességek közötti összefüggés 16 éves korban. Derzsy Bélával és Semjén Sárával. (A TF Közleményei, 1985. 3.)
Életkori és nemi sajátosságok a 12 és 17 éves tanulók sporttal kapcsolatos szemléletében. (A TF Közleményei, 1986. 2.).
F. m.: tanulmányai a Sport és Tudományban: A versenyzők váratlan összeroppanásának lélektani okai. (1958. 4.)
Nevelő eljárás a testnevelésben. (1958. 7.)
A magasugró térbeli tájékozódása és mozgásvezérlése. (1958. 9.)
Néhány gyakorlati szempont a helyes testtartás kialakításában. – A sportoló lelki magatartása és külső viselkedése. (1959. 8.)
Nagy diadalok és nagy kudarcok tömeglélektani magyarázata. (1959. 9.)
A tanulók véleménye a testnevelési osztályzatról. (1960. 5.)
Adatok a testnevelési koedukáció problémáihoz az általános iskola alsótagozatában. (1960. 6.)
A tanulók érdeklődése a testnevelés iránt. (1960. 7.)
Mit kedvelnek a tanulók a testnevelésórán és mit nem? (1960. 9.)
Serdülők edzésével kapcsolatos lélektani problémák. – Ismét néhány szó a helyes testtartásról. – A tanulók kapcsolata az iskolán kívüli testneveléshez. (1960. 10.)
Elméleti szakos nevelők a testnevelésről. (1960. 12.)
Szülők véleménye a testnevelésről. (1961. 3.)
Mit tapasztaltam a nagyvilágban? (1961. 6.)
Kísérlet az új falusi versenyrendszer megteremtésére. (1961. 7.)
A tornaterme nélküli iskolák testneveléséről. (1961. 10.)
Az iskolai testnevelés reformjával kapcsolatos kutatás. (1963. 1. melléklet)
Hogyan vezessen az edző? (1967. 4.).
F. m.: népszerű írásai: A sport mint kulturtényező. (Testnevelés, 1939. 6.)
Az akadémiai testnevelés vázlata. (Magyar Tanítóképző, 1940)
Néhány gyakolati adat a sport eredetéhez. (Testnevelés, 1942. 2.)
A korrelációszámítás alkalmazása a testnevelésben. (Testnevelés, 1942. 5.)
Az intuitív megismerés a nevelésben. (Embernevelés, 1947. 7-8.)
A testnevelés szerepe az általános iskolai oktatásban. (Köznevelés, 1949. 9.)
A testnevelés hatása a gyermek testi fejlődésére. (Oktatási Híradó, Eger, 1955. 11.)
A testnevelés hatása a lelki fejlődésre. (Oktatási Híradó, Eger, 1956. 1.)
Vágtafutásunk problémái. (Atlétikai Híradó, 1959. 9.)
Gisella Birkemeyer edzése. (Atlétikai Híradó, 1959. 10.)
A lengyel női vágtázó válogatottkeret edzésrendszere. (Atlétika, 1965. 6.)
Gyorsaságfejlesztés az atléták felkészítésében. (Atlétika, 1971. 12.)
Önedzés. (Sportélet, 1972. 5.).
F. m.: népszerű írásai A testnevelés tanítása c. lapban: A zene hatása a mozgástanulásra. Barna Istvánnal. (1966. 1.)
Újabb szempontok a tanulók állóképességének fejlesztéséhez. (1966. 5.)
Az angol iskolai testnevelés. (1966. 6.)
Matematikai-statisztikai módszerek a testnevelés-kutatásban 1-4. (1967. 1. és 4–7.)
Sportszociológiai vizsgálatok tanulságai. (1967. 2.)
Az iskolai testnevelés hatása a tanulók testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemléletére. (1969. 1.)
Szeretik-e a tanulók a testnevelést? Hány órát szeretnének? (1969. 2.)
A testnevelés mennyiségének és minőségének befolyása a sportolási igény alakítására. (1969. 3.)
A tanulók testneveléssel kapcsolatos szemléletének érzelmi gyökerei. (1969. 4.)
A tanulók véleménye a testnevelési óra egyes tartalmi problémáiról. (1969. 6.)
Atlétikai kiválasztás az iskolában. 1–2. (1972. 3–4.)
Az erő fejlődése 7-18 éves iskolai tanulóknál. (1973. 3.)
A gyorsaság, az állóképesség, a ruganyosság fejlődése 7-18 éves iskolai tanulóknál. (1973. 4.)
A 7-18 éves iskolai tanulók testi fejlődése. (1973. 5.)
Célkitűzések a tanulók fizikai erőnlétének fejlesztésére. (1973. 6.)
Az iskolai testnevelésben szereplő sportágak hatása a kar tolóerejének fejlődésére. (1974. 5.)
A szakmunkás és középiskolai tanulók fizikai képességei. (1983. 6.)
A szakmunkás és középiskolai tanulók testi fejlettségbeli különbségei. (1984. 1.).
Irodalom
Irod. és források: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Halálhír. Temetés utáni hír. Minden külön értesítés helyett. (Magyar Nemzet, 2001. jan. 13.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9BRJ-9947?i=107&cc=1554443 (Lür Ilona születési anyakönyve, 1890)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/185918 (Lür Máténé Csernák Anna gyászjelentése, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPC9-62J?i=48&cc=1452460 (Bakonyi Ferenc és Liktor Mária házassági anyakönyve, 1941)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42792
https://nntp.hu/person/person.php?personid=261280
https://nevpont.hu/palyakep/bakonyi-ferenc-e37bc
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022