Ács Károly, bankházi és takácsi

Született: 1823. július 14. Kisbankháza puszta, Pest vármegye
Meghalt: 1894. március 1. Budapest
Temetés: 1894. március 3. Ráckeve

Család

Református középbirtokosi nemesi családból származott.

Szülei: Ács Gergely, Tóth Zsuzsánna (†1869. febr. 1. Ráckeve. Temetés: 1869. febr. 3. Ráckeve). Nőtlen.

Testvére: Ács Lajos (†1891. febr. 13. Bp. Temetés: 1891. febr. 15. Kerepesi út) asztalos mester.

Ács Lajos felesége: Lengyel Terézia (†1887. júl. 12. Bp. temetés: 1897. júl. 15. Kerepesi út).

Ács Lajos és Lengyel Terézia gyermekei: Ifj. Ács Károly (1847. febr. 28. Pest–1906. nov. 17. Adony, Fejér vm. Temetés: 1906. nov. 19. Adony) köz- és váltóügyvéd, Ács Géza (1861. jún. 10. Pest), ill. Walter Mihályné Ács Karolina (1848. nov. 19. Pest–1877. máj. 1. Bp. Temetés. 1877. máj. 3. Hol?), Walter Ferencné Ács Ida (1851. máj. 9. Pest–1897. aug. 15. Gyöngyös, Heves vm.), Mersits Nándorné Ács Vilma (1853. ápr. 9. Pest–1906. okt. 25. Gyöngyös. Temetés: 1906. okt. 27. Gyöngyös), és Ács Etelka (= Ács Adél, 1856. márc. 7. Pest).

Ács Karolina férje: Walter/Valter Mihály rövidáru- és szalagkereskedő.

Ács Ida férje: Walter/Valter Ferenc (†1890. szept. 9. Bp.) budapesti polgár A Fehér Ló vendégfogadó tulajdonosa. Walter Mihály és Walter Ferenc testvérek voltak.

Ács Vilma férje: Mersits Nándor (†1909. ápr. 5. Gyöngyös) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos. Richter Gedeon 15 éves korától három éven át Mersich Nándor patikájában volt gyakornok Gyöngyösön (1893-ban ott szerezte meg gyakornoki bizonyítványát).

Iskola

A gimnáziumot Kunszentmiklóson, bölcseleti és jogi tanulmányait Kecskeméten, a református főiskolán Jókai Mórral végezte, ahol barátságot kötött még a Kecskeméten színészkedő Petőfi Sándorral is. Ügyvédi vizsgát Pesten tett (1845).

Életút

Jogi tanulmányainak befejezése után a pozsonyi országgyűlésen joggyakornok (1843–1845), Pest vármegye Pilisi járásának tb. esküdte (1845. máj. 6.–1848. máj. 8.), a forradalom idején első szolgabíró (1848. máj. 8.–1849. jan.), majd az általa felállított ún. Solti járási választmány nevű igazgatási bizottmány elnöke (1849. febr. 11.–1849. márc. 12.), Pest vármegye és Kecskemét főjegyzője (1849. márc. 12.–1849. máj. 14.), a Pilisi járás főszolgabírója (1849. máj.14.–1849. aug).

A szabadságharc kitörése után, 1849 jan.-ban az előretörő császári csapatok elől Kalocsára menekült, ekkor főként Kalocsán és Kecelen tartózkodott. A Solti járási választmány igazgatási bizottmánya elnökeként népgyűlést tartott, majd részt vett annak az ún. mozgó nemzetőrségnek a megszervezésében, amely alakulat febr. 28-án három ágyú 28 lövésével Foktőnél visszafordulásra kényszerített egy Bajára tartó császári hajót. Márc. közepén a sárközi mozgó nemzetőrség létszáma már elérte a 3000 főt. Kalocsai kispapok is teljesítettek szolgálatot benne Bende József teológiai tanár vezetésével. Pest vármegye főjegyzőjeként, a Pilisi járás főszolgabírójaként május 17-én, 18-án és júl. 4-én kiáltványokat bocsátott ki az újoncszolgáltatást és a magyar bankjegyeknek teljes értékben történő elfogadását illetően. A szabadságharc bukása után tíz hónapon keresztül bujdosott. Külföldre akart menekülni, de elfogták és Pestre vitték, 1852. máj. 5-én kötél általi halálra ítélték, amit kegyelemből hat évi várfogságra változtattak.

A fogságban nyelveket tanult, többek között megtanult törökül is. Kiszabadulása után Seltenreich Károlyné Beregh Rozália pesti leánynevelő intézetében a magyar irodalom és nyelv tanára (1858–1866), egyúttal az Első Magyar Általános Biztosító Társaság igazgatósági jegyzője (1858–1861). A Szentendrei választókerület országgyűlési képviselője (1861–1865 és 1865–1869); közben a Pannonia Biztosító Társaság titkára (1865), majd ráckevei birtokára vonult vissza.

Ács Károly pályafutását költőként kezdte, kecskeméti diáksága idején megválasztották az „iskolai képzőegylet” elnökévé. Az általa írt üdvözlő versek – mindössze tizenkét példányban történt – kiadásával indult meg a helyi könyvnyomtatás… Kezdeményezésére és közreműködésével jött létre az iskolai lapolvasó egylet, melynek helyisége felszerelésével szintén őt bízták meg. E célból gyakran felutazott Pestre, ahol megismerkedett Bajza Józseffel, aki szintén versírásra buzdította. Két éven keresztül szerkesztője volt a Calliope c. kecskeméti iskolai hetilapnak (itt jelentek meg első versei, amelyek közül néhány az Athenaeumban is helyt kapott, 1842-ben).

Fogsága idején nyelveket tanult: összesen 13 nyelvet sajátított el! Szabadulása után mint leánynevelő-intézeti tanár kezdetben az ifjúság számára több kisebb művet állított össze, amelyek elsősorban a Kis Pajtások c. lapban és az Ifjúság Lapjában jelentek meg, valamint kisebb írásait a Vasárnapi Ujság (1856, 1859), a Magyar Sajtó (1857), a Nővilág (1857–1858), a Szépirodalmi Közlöny (1858), a Kalauz (1858), a Napkelet (1860), A Hon (1860) és az Igazmondó (1871) c. lapok közölték. Rendkívüli nyelvtudása miatt azonban érdeklődése nemsokára a szomszéd népek és a magyarországi nemzetiségek nyelvi kultúrája felé fordult. Több szlovák, román, szerb és német gyakorlati nyelvkönyvet és úti szótárt szerkesztett. Művei valójában nem szótárak, hanem népszerű stílusban megírt társalgási útmutatók voltak megismertetve az egyes nyelvek betűivel és az azoknak megfelelő hangoknak a kiejtésével, a nyelvi sajátosságokkal, sajátos szófordulataival és közmondásaival. Különös társalgási könyvei nagy feltűnést keltettek és váratlanul nagy sikert arattak. Több hazai lapban értekezések és műfordítások formájában mutatta be a román és a szerb népköltészetet, így Ács Károly elsőként foglalkozott a magyarországi román és szerb folklórral, és elsőként gyűjtött román, szerb és szlovák népdalokat és népballadákat.

Műve, a Virágok a román – oláh – népköltészet mezejéről (1858) az első magyar vállalkozás a román népköltészet bemutatására. A lefordított balladák és dalok túlnyomó többségéből a román nép hazaszeretetét és a török vagy tatár elnyomók elleni szabadságharcokban tanúsított hősiességét ismerhetjük meg. E balladák hősei a török iga ellen vívott függetlenségi harcok hősei: Ştefan cel Mare (Purcsel dombja), a hazájáért saját magát és fiait is feláldozni kész Constantin Brâncoveanu (Brankovanu Konstantin), a szegénylegényből lett törekvő hős, Codran és a többiek. A fordítások értékét növeli az a körülmény, hogy a költő eredetiből ültette át azokat magyarra. E fordítások még magukon hordozzák a 19. század első felének verselési fogyatékosságait, ugyanakkor már érezni rajtuk Petőfi és Arany népiességének megtermékenyítő hatását. A balladák fordításánál Ács arra törekedett, hogy felidézze a magyar népballadák hangulatát, de mégse távolodjon el az eredeti szövegtől, formai sajátosságától. Ezzel magyarázható, hogy a balladafordítások művészi értéke megőrződött és manapság is élvezettel olvashatók. Később fordítás-antológiát állított össze az egész román költészetből, amelyet 1865-ben eljuttatott Koós Ferenc bukaresti református lelkész román költő barátjához, Dimitrie Bolintineanuhoz (1819–1872). Románból fordított valamennyi költeményét három díszes kötetben küldte el Bolintineanuhoz (a költő megbetegedésekor a kéziratnak nyoma veszett.) Végül 1871-ben jelent meg a Még három népballada, a Virágok… kiegészítő füzete (amely a Burcsel dombja, A nap és a hold és az Iliana Brailana c. balladákat tartalmazta.)

Emlékezet

Ács Károly Kisbankháza pusztán született, régi nemesi családból, iskoláit Kunszentmiklóson és Kecskeméten végezte. Kecskeméten tanulótársa, jóbarátja, Jókai Mór róla festette első olajfestményét. (Az Ács Károlyról készült portrét a kecskeméti református könyvtárban őrzik.) Megkülönböztetésül névrokonaitól 1877-től Bankházi Ács Károly néven publikált. Bankházi Ács Károly Pesten és Kecskeméten élt és tevékenykedett.

A kecskeméti református jogakadémia 1862-ben nyílt meg, első kinevezett tanárai Ács Károly, Dékány István (1818–1893) és Csilléry Benő (1821–1909) voltak (Ács Károly a kinevezést nem fogadta el). Élete végén Ráckevén telepedett le vagyona egy részét a községre hagyta, ill. 18 000 koronát az MTA-nak adományozott.

Róla nevezték el a ráckevei Ács Károly Művelődési Központot. Ács Károly Budapesten hunyt el, a Ráckevei Temetőben nyugszik.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023